Ízület

Az ízületi megbetegedések okai és típusai

Sok ízületi gyulladásban szenvedő beteg a fájdalom, a depresszió és a stressz okozta ördögi kör áldozata, amelyből azonban sikerülhet kitörni, ha aktívan részt veszünk a fájdalom kezelésében, és igyekszünk leküz­deni félelmeinket. Megnyugtat, ha tudjuk, mi is zajlik a testünkben, mivel így tiszta fejjel tudunk megfontolt döntéseket hozni.

Minél többet tudunk ízületi betegségünk típu­sáról, annál nagyobb eséllyel küldhetjük le a fájdalmat ás a mozgás­korlátozottságot.

Bárkit érinthet

Az ízületi megbetegedések közé körülbelül 127 különböző kórkép sorolható. Jogos tehát a kérdés, hogy az adott esetben melyik rendellenesség okozza ezeket. A betegség számos for­mája bármelyik korosztályt és mindkét nemet érintheti. Bizo­nyos típusai, így a reumás ízületi gyulladás, a fibromyalgia és a lupus gyakoribbak a nők körében, míg a köszvény és a Bechterew-kór jellemzően inkább férfiaknál fordul elő.

Az ízületi megbetegedéseknek sok arca van!

Érinthetnek egyetlen ízületet vagy egyszerre többet. Van, aki csak enyhe fáj­dalmat érez, míg másokat kínzó fájdalom és szörnyű kimerült­ség gyötör. Előfordul, hogy míg egyeseknél a panaszokat nyu­galmi időszakok váltják fel, addig másoknál éveken keresztül állandóan jelen vannak. A betegségek némelyikét anyagcsere ­rendellenességek okozzák, másokat az ízület veleszületett hi­bái, megint mások hátterében környezeti tényezők állhatnak, pl. hogy mit eszünk, vagy éppen mi hiányzik az étrendünkből.

Az ízületi megbetegedések alapjai

Ez a cikk megis­mertet bennünket az ízületi megbetegedések leggyakoribb tí­pusaival. Bemutatja az egyes kórképeket, a kiváltó okokat és a tünetek alakulását, hogy hogyan lehet az egyes típusokat felis­merni, és hogy mit kell tennünk, miután esetünkben kimutat­ták az adott betegséget. Megtudjuk, melyek a legmegfelelőbb kezelések, amelyekről azután a későbbi fejezetekben részlete­sebben is olvashatunk. Kezdjük tehát az ízületek anatómiájá­nak megismerésével, hiszen ez az ízületi megbetegedések min­den típusával kapcsolatban hasznunkra válhat!

Az izületi gyulladás női oldala

Általában több nő, mint férfi fordul családorvosához ízületi gyulladással vagy valamilyen ezzel összefüggő panasszal Ennek az lehet az egyik oka, hogy a nők porca és inai gyengébbek, illetve hogy a betegség összefüggésben áll a női nemi hormonnal, az ösztrogénnel. Néhány példa a brit és hazai statisztikákból.

Artrózis

Artrózis a kézfejben kb. 3 millió nőt érint Angliában (az összes eset 7 százaléka); a térd artrózis 440 000 nőt (az összes eset 80 százaléka); a csípőartrózis pedig 105 000 nőt (az összes eset 50 százaléka). Magyarországon az artrózis előfordulási gyakorisága 10-15%-os, és nők esetében a betegség előfordulá­sának valószínűsége a férfiakénak kétszerese.

A reumás izületi gyulladás

Angliában 282 400 nőt érint, ami az összes eset 73%-a. Magyarországon a lakosság 1 százaléka érintett, és a betegség háromszor gyakoribb a nők körében.

A szisztémás lupus erythematosus

Az (SLE) Angliában 9000-9500 nőt érint, ami az összes eset 90%-a, Magyarországon 10 000 emberből évente egyet érint, és a betegek 90%-a nálunk is nő.

A fibromyalgia

A becslések szerint mintegy 1,0 millió brit em­bert érint, és tíz betegből kilenc nő, Magyarországén az előfor­dulási gyakoriság 1-4 százalék; és szintén zömmel nőket érint.

Csontok és ízületek

A csontok ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az általuk lehetővé tett mozgás terjedelme szerint az ízületek a következő három osztályba sorolhatók: merev, kötött és szabadon mozgó ízületek.

Merev ízületek

Az ilyen ízületek semmiféle mozgást nem tesz­nek lehetővé. Példaként említhetjük a medence csontjait össze­kötő ízületeket, amelyek csak szüléskor lazulnak fel, hogy meg­könnyítsék a csecsemő szülőcsatornában való haladását.

Kötött ízületek

Ezek csak korlátozott mértékű mozgást tesznek lehetővé. Ilyenek a gerincoszlopot alkotó csigolyák kö­zötti ízületek, amelyekben rugalmas porckorongok találhatók. A csigolyák közti ízületek szorosan összekapcsolják a csonto­kat, ugyanakkor lehetővé teszik a hajlítást és a nyújtást.

Szabadon mozgó ízületek

Ilyen sokféle mozgást meg­engedő ízületek a csípő, a térd, a könyök, az ujjak és a (valamennyi közül a legmozgékonyabb) váll ízületei. Ez utóbbi gömbcsuklós szerkezete lehetővé teszi, hogy karunkat teljesen körbeforgathassuk. Az ízületi gyulladásról szólván legelőször ezek az ízületek jutnak az eszünkbe.

Jegyezzük meg! Az emberi csontváz több mint 200 csontból áll, amelyeket közel 150 ízület kapcsol össze.

Az ízületek működése

A szabadon mozgó ízületek a fő célpontjai az ízületi megbete­gedések számos fajtájának, köztük a két leggyakoribbnak, az Ménéi Legalább artrózisnak (ízületi kopásnak) és a reumás ízületi gyulladásnak. ízületben táléin Nagy a valószínűsége annak, hogy a gyulladás egy vagy több artrózisra utaló szabadon mozgó ízületünket érinti, ezért érdemes megismernünk és megértenünk a működésüket.

Nem árt tudni! 65 éves kor felett az emberek több mint felénél legalább egy ízületben találnak artrózisra utaló jelet röntgenvizsgálatkor.

Csontok

A szabadon mozgó ízületeken belül jellemzően csontvégek találhatók. Amikor valamelyik testré­szünket hajlítjuk, csavarjuk vagy elfordítjuk, az ízületek biztosítják a rugalmasságot ah­hoz, hogy a csontok a megfelelő helyzetbe kerüljenek. Mindennapi tevékenységeink többségéhez – a járáshoz, a leüléshez – a csontoknak az ízületeken belüli akadálytalan mozgására van szükség.

Ízületi porc

Kocsonyás,rugalmas kötőszövet, amely az ízületben összekapcsolódó csontok végét borítja. A porc sima fe­lületet biztosít, így a csontok súrlódás nélkül elmozdulhatnak egymáson, amit az ízületek „kenőanyaga”, az ízü­leti folyadék is elősegít. Az ízületi porc­nak lengéscsillapító szerepe is van.

Amikor futunk, testtömegünk 4-8-szo­rosával terheljük meg térdünket és csípőnket. Még az egyszerű gyaloglás is minden lépéskor megkétszerezheti az ezekre az ízületekre nehezedő nyomást. Testedzéssel serkenthetjük az ízületi folya­dék egészséges ki- és beáramlását a porcba. Amikor egy ízületet nem ér terhelés, ízületi folyadék áramlik a porcba, és a szövet megerősítéséhez és egészségének megőrzéséhez szüksé­ges tápanyagokkal látja el. Amikor nyomás nehezedik az ízületre, a folyadék kiáramlik a porcból, elnyelve és eloszlatva a nyomást. A rajta rendszeresen keresztüláramló ízületi folyadék nélkül a porc lassanként kiszáradna.

Bursitis: veszélyben a védőpárnák

Bizonyos ízületek, például a könyök és a térd környékén kis nyáktömlők, úgynevezett bursák helyezkednek el. Ezek az ízületi folyadékot tartalmazó tömlők védőpárnájaként működnek, csökkentve a csontokra nehezedő nyomást, illetve enyhítve az inak vagy izmok surlódását a csonton az ízület mozgásakor.

  • Bursitis- egy vagy több ízületi tömlő gyulladása- általában fokozott ízületi megterheléskor alakul ki. Szőnyeglerakással foglalkozó mesteremberek esetében, mivel sokat kell térdelniük, bursitis alakulhat ki a térdben, vagy ismert az úgynevezett diákkönyök olyanoknál, akik sokat könyökölnek (mint a diákok tanulás közben).
  • Bursitis vagy arthritis?

Az előbbi ,,helyi” rendellenességet ( amely csak az ízületi tömlőket érinti) gyakran összetévesztik az ízületi gyulladással. A gyulladás fájdalmat, nyomásérzékenységet és néha duzzanatot okoz; az ízület mozgatása gyakran még rontja az állapotot. A gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például az aszpirin vagy az ibuprofén időnként segítenek, csakúgy, mint a jégtömlő alkalmazása. Gyakran azonban elegendő, ha pihentetjük az érintett ízületet, hogy az ízületi tömlőben keletkezett többletfolyadék felszívódjon.

Jegyezzük meg! A túlsúlyosság fájdal­mat okoz. Minden félkilónyi hízás 2-4 kilo­grammal nagyobb terhelést jelent térdünk és csípőnk számára.

Ízületi belhártya

Az ízületi tok belső felszínét finom szövetréteg, az ízületi hár­tya borítja, amely olyan sejteket tartalmaz, amelyek ízületi fo­lyadékot termelnek. Ez a 95 %-ban vízből álló átlátszó, sárga, ragacsos, a tojásfehérjéhez hasonló állagú folyadék táplálja és keni a porcot és a csontokat az ízületi tokban. Az egészséges ízületekben a porccal borított csontvégek az ízületi folyadék­nak köszönhetően simán elcsúsznak egymáson.

Ezek az erős, rostos szövetkötegek stabilizálják az ízületet a benne elhelyezkedő csontok összekapcsolása révén. Az ízületi szalagok rugalmasak és hajlékonyak, de többségük nem bírja a túlzott megnyúlást. Néhányuk lehetővé teszi az általuk össze­kötött csontvégek kismértékű szétválását. Az inak segítik a szalagok munkáját, szilárdítják és támasztják az ízületet. Ezek a rostos szövetből álló erős, fehér szalagok arra szolgálnak, hogy az iz­mokat a csontokkal összekössék.

Az izmok mozgatják a csontokat az ízü letekben, összetartják a csatlakozta­tott csontvégeket, és visszaállítják őket mozgás után eredeti hely­zetükbe. Még a legegyszerűbb mozdulathoz is legalább két izom egyenlő mértékű és el­lentétes irányú működése szükséges; az egyik izom összehúzódva meghúzza a hozzá kapcsolódó int, amely pedig meghúzza és   megmozdítja   az egyik csontot. Az el­lentétes izom ezzel egy időben elernyed­ve lehetővé teszi a mozdulatot.

Kutatási eredmények! Az ízületet körülvevő izmok, inak ás szalagok megerősítését célzó tornagyakorlatok minimálisra csökkenthetik a fájdalmat és a merevséget magában az ízületben.
Nem árt tudni! Artrózist minden emlősben kimutattak már, kivéve azokat, amelyek életük nagy részét fejjel lefelé lógva töltik, mint például a denevérek és a lajhárok.

Artrózis: a porc kopásnak indul

Az artrózis az ízületi megbetegedések messze leggyakoribb formája, amely különösen a kézfejet, a térdet és a csípőt érinti. Ez a tudományos nevén oszteoartrózisnak (OA) is nevezett kopásos betegség hazánkban 11,5 millió embert érint. Annak ellenére, hogy többnyire a kor előrehalad­tával kialakuló degeneratív (elfajulásos) betegség, fiatalabbaknál is előfordulhat. Az életkorunktól függetlenül az artrózist alaposan kidolgozott stratégiával kell megközelíteni.

Mi az artrózis?

A rendellenesség főként az ízületen belüli csontvégeket borító porcot érinti, annak kopása miatt alakul ki.

Jegyezzük meg! Artrózis a test bár­mely ízületében előfordulhat, de leggyakrab­ban a csípőt, a térdet, a derekat, a nyakat és az ujjakat érinti. A csuklóban, a könyökben és a sarokban kialakuló artrózis oka gyakran valamilyen sérülés vagy foglalkozási ártalom.

Működésképtelen porc

Artrózisban a porc képtelen a rendel­tetésszerű működésre, és lassan lebomlik. A lebomlást számos lehetséges ok, például a porc sérülése, genetikai mutáció vagy az öregedéssel összefüggő tényezők is kiválthatják. A végered­mény az, hogy a porc lassanként elkopik, ezért az artrózist időnként „kopásos” vagy „degeneratív” ízületi gyulladásnak is nevezik. A porc pusztulásával az ízületekben a csontvégek egy­máson való akadálytalan, sima elcsúszása megszűnik, és (néha hallható) csikorgó elmozdulás váltja fel.

A legtöbb esetben a porclebomlás oka ismeretlen, néha azon­ban egy-egy meghatározott okkal hozható összefüggésbe, pl. az ízület sérülésével vagy szabálytalan szögben álló csontokkal.

Az ízületi gyulladás néhány más típusától, például a reumás ízületi gyulladástól eltérően artrózisban az elváltozások az ízületre korlátozódnak, és semmilyen más testrész nem érintett. Artrózis – nem meglepő módon – a legnagyobb valószínűség­gel a legjobban megterhelt ízületekben alakul ki, így a térdben és a csípőben.

Porc: belső információk

  • Víz. Az ízületi porc legnagyobb része – egész pontosan 80 százalé­ka – víz. Magas víztartalmának köszönhetően hatékonyan vé­di a csontokat a sérülésektől. A porc a víztartalmát az ízületi folyadékból nyeri, amely a csontvégeket az ízületen belül áztat­ja és keni.
  • Kollagén. Ez a fehérje hosszúkás rostok formájában van jelen a porcban. A kollagén a bőr, az inak, a csontok és más kötőszövetek fő al­kotóeleme. A porcot kulcsfontosságú összetevőjeként erősíti és segíti abban, hogy ellen tudjon állni a nyomás vagy sérülés okozta károsodásnak.
  • Proteoglikán. A porc magas víztartalma a proteoglikánnak köszönhető. E molekulák egyedülálló képességgel szívják fel és tartják ma­gukban a folyadékot a porcban, lehetővé téve annak ki- és be­áramlását az ízületre nehezedő nyomás csökkenésével, illetve növekedésével arányosan. A proteoglikánszálak a kollagénnel együtt folyadékkal telt rostos hálózatot alkotnak, ez adja a porc szivacshoz hasonló rugalmasságát, lökéscsillapító képes­ségét és felületének síkosságát. Az artrózis e proteoglikánból és kollagénből álló hálózat lebomlásával kezdődik.
  • Porcsejt (kondrocita) Ezek a porcban elszórtan elhelyezkedő sejtek termelik a porc „vázát” alkotó kollagén- és proteoglikánmolekulákat.

Az artrózishoz vezető út

Ha a porc lebomlik, többé nem képes megakadályozni, hogy a csontvégek egymáshoz súrlódja­nak. Ezenkívül a csontok szélén az őket ért nyomás hatására csontkinövések („csőrök”) képződhetnek. Ezek az elváltozások fájdalom, merevség és mozgáskorlátozottság kialakulásához vezetnek.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.