• fájdalomcsillapítás
• ízület

Ízületi fájdalomcsillapítás: kipróbált és megbízható módszerek?

Az ízületi gyulladás kezelésében elért óriási eredmények miatt sokan megfeledkeznek az artrózis és a reumás ízületi gyulladás okozta panaszok csillapítására szolgáló régebbi, egyszerűbb, mégis hatékony kezelésekről. Ezek közül is a legismer­tebbek a hő, a hideg és a különféle kenőcsök.

Meleg vagy hideg? Mikor melyiket érdemes használni?

Sok beteg esetében sikerül a fájdalmat ideiglenesen csillapítani hő vagy hideg alkalmazásával. A meleg az izmok ellazítására és a krónikus fájdalom enyhítésére szolgál, míg a hideg a duzzadt vagy gyulladt ízületek kezelésében válik be.

Van, amelyik ízület forrón szereti

A hő serkenti a vérke­ringést, kiválóan ellazítja az izmokat, oldja az izomgör­csöket, és megnyugtatja a fájó ízületeket. A betegek többsége úgy tapasztalja, hogy a nedves meleg ha­tékonyabban csillapítja az ízületi fájdalmat, mint a száraz meleg – ez valószínűleg azzal magya­rázható, hogy a nedves meleg jobban fel­melegíti a bőr alatti szöveteket. A forró fürdő az egyik legjobb ke­zelési mód az ízületi gyulladá­sos fájdalom enyhítésére. A felületi hőhatás, amit egy meleg fürdő, borogatás vagy hőpárna nyújt, a bőr felszín­hez közelebb elhelyezkedő ízületek, például az ujj ízületek és a kézfej más ízületei esetében hatékony.

Néhány tanács a hideg és a hő alkalmazásához

• Naponta többször is alkalmazhatjuk a hőt vagy a hideget de egyiket se használjuk egyszerre 15-20 percnél tovább
• Mindig tegyünk egy törülközőt bőrünk és a hideg/meleg forrása közé.
• Soha ne alkalmazzunk hőkezelést a bőrre kent helyi fájdalom-csillapító készítménnyel együtt, mert az a kombinációégési sérülést okozhat.
• Mivel a hő bármilyen formában okozhat égési sérülést, a cukor­betegségben, keringési elégtelenségben vagy az érzékelést akadályozó egyéb betegségben szenvedőknek különösen óva­tosnak kell lenniük, nehogy túlzásba vigyek a hő alkalmazását
• Rendszeresen ellenőrizzük a bőrünket hő vagy hideg alkalma­zásakor, hogy megelőzzük a fagyási vagy égési sérülések kialakulását,
• Elektromos hőpárna használata esetén kerüljük a magas foko­zatot, maradjunk az alacsony és a közepes fokozatnál

Kézízületi artrózisban szenvedő betegeknek ezért jelentős fájdalomcsillapítást nyújthat, ha a kézfejüket meleg vízben áz­tatják, vagy melegítőkesztyűt húznak rá.

Ahhoz, hogy a meleg a mélyebben fekvő ízületekbe, például a csípőbe vagy a térdbe is elérjen, rövidhullám-, mikrohullám­vagy ultrahangkezelésre van szükség. Ezek a kezelések általá­ban csak orvosi rendelőben vagy kórházban alkalmazhatók.

A hideg jótékony hatásai

A hideg a reumás ízületi gyulla­dásra jellemző akut ízületi fájdalomra vagy gyulladásra hat a legjobban. A hideg alkalmazása testmozgás után nagyon haté­kony lehet, mert csökkenti az intenzív edzés által gyakorta ki­váltott ízületi duzzadást és izomfájdalmat.

Hogyan hat? A hidegnek gyulladáscsökkentő és fájdalom­csillapító hatása is van. Érzésteleníti a fájó területet, és a gyó­gyulást akadályozó duzzanat csökkentésével felgyorsíthatja a terheléses sérülésekből, például a teniszkönyökből vagy a lábszársérülésekből való felépülést. Jégtömlőt házilag úgy készít­hetünk, hogy egy kisméretű, visszazárható műanyag zacskót te­letöltünk jéggel. Ha nincs kéznél jég, használjunk egy csomag fagyasztott zöldborsót vagy egy doboz behűtött üdítőt, amelyet törülközőbe bugyolálva a fájó ízületre helyezünk.

Váltakozó hideg és meleg

Néhányan úgy vélik, hogy a hi­deg és a meleg borogatás váltogatásával hatékonyabban eny­híthető az ízületi gyulladásos fájdalom, mintha csak az egyiket alkalmaznánk. Például használjunk hőpárnát 3-4 percig, egy percig pihentessük az ízületünket, majd tegyünk rá egy percre jégtömlőt. Ismételjük meg néhányszor, majd meleg alkalmazá­sával fejezzük be a kezelést.

Helyi fájdalomcsillapítók

Képzeljük csak el, milyen lenne, ha az aszpirint vagy más nem szteroid gyulladásgátló gyógyszert közvetlenül a fájó ízületbe lehetne beledörzsölni, és nem kellene rossz ízű tablettákat vagy kapszulákat lenyelni. Ideális esetben ugyanolyan fájdalomcsil­lapító hatást érhetnénk el, de nem kellene szenvednünk az eset­leges gyomorirritációtól. A dolog nem lehetetlen: a bőrön át ható szerek időleges, de jelentős fájdalomcsillapító hatást fejte­nek ki, és alkalmazásuk során sokkal kisebb valószínűséggel je­lentkeznek súlyos mellékhatások.

A fájdalomcsillapító kenőcsök számos különböző márka­néven kerülnek forgalomba, sokféle összetevővel. Három fő kategóriára oszthatók: szalicilátkenőcsök, kapszaicinkenőcsök és antiirritáns kenőcsök, amelyek egy vagy több alapanyagból (mentől, kámfor, eukaliptusz) készülnek.

Szaliciláttartaimú készítmények

Valószínűleg sokan is­merik ezeket a helyi fájdalomcsillapító kenőcsöket. Sok más vény nélkül kapható készítményhez hasonlóan szalicilátokat tartalmaznak, egy olyan gyógyszercsaládot, amely fájdalom­csillapító és gyulladáscsökkentő hatással bír. Ebbe a családba tartozik az aszpirin hatóanyaga, az acetilszalicilsav is.

Hogyan hat? A bőrre kenhető szaliciláttartaimú készít­ményeket nemcsak enyhébb ízületi panaszokra (általában az ujjakban, könyökben és térdben) használják, hanem húzódá­sokra, ficamokra, íngyulladásra és sportsérülésekre is. Ható­anyaguk a metilszalicilát. A kenőcsöt vagy krémet általában naponta egy-három alkalommal kell használni. A fájdalmat a következő módon csillapíthatja.

• A bőrre kenve a szalicilátok kis távolságra (kb. 3-4 mm-re) hatolnak be a bőr alá, épp csak annyira, hogy a ható­anyag egy része közvetlenül bejuthasson a fájó ízületbe.
• Amikor a szalicilátokat a bőrbe dörzsöljük, belőlük mér­hető mennyiség felszívódik a véráramba, és ily módon jut el az ízületbe. Egy tanulmányban a résztvevőket arra kér­ték, kenjenek egy metil-szalicilát tartalmú készítményt egyik nagyméretű ízületükre naponta négyszer. Kimutat­hatóan két aszpirintablettával egyenértékű mennyiség szí­vódott fel a véráramba.
• A különféle bedörzsölőszerek reklámjában gyakran esik szó „mélyre hatoló” hőről. Néhány szakértő azt állítja, a készítmények annak köszönhetik hatékonyságukat, hogy a melegérzés elvonja a használók figyelmét ízületi fájdalmukról.

Bőrön át történő idegi ingerlés (TENS)

Az elektromos ingerlés során alacsony feszültségű elektromos áramot vezetnek a fájó ízületekbe és a környező szövetekbe. Az orvosi szaknyelvben ezt transzkután elektromos idegstimulá­ciónak nevezik.

Hogyan működik? Zselével bekent elektródákat helyeznek a bőrre a fájó területen vagy ahhoz kőzet Az elektródák vezeté­kekkel csatlakoznak a TENS készülékhez, amely egy 9 V-os akku­mulátor segítségével alacsony feszültségű elektromos áramot juttat a bőrbe az elektródákon keresztül, A betegek enyhe bizsergést áraznék vagy sem mit sem.

Hatékony? A vizsgálatok szerint a reumás ízületi gyulladásos betegek esetében azonban képes a fájdalom csillapítására és a mozgáskészség javítására; az artrózisban szenvedők esetében azonban az eredmények nem egyértelműek.

A kezelés fájdalomcsillapító hatása csak a kezelés alatt vagy az azt követő néhány órán át tart előnye, hogy e betegek megfelelő felkészítés után otthon is használhatják a készüléket. Tilos a használata olyanoknál, akiknek pacemakerük van, mert az elektromos impulzusok akadályozhatják annak működését.

Kapszakintartalmú készítmények

A kapszaicin a pirospap­rika és a cayenne-i bors csípősségéért felelős vegyület. Számos kapszaicint tartalmazó krém vény nélkül kapható, bár létezik olyan is, amelyik 0,025 százalék kapszaicint tartalmaz, ezért csak vényre kapható. Az ízületi gyulladásos fájdalom mellett a kapszaicintartalmú termékeket más eredetű, például övsömör okozta vagy emlő­eltávolítás utáni fájdalmak csillapítására is használják.

Hogyan hat? A szakértők többsége úgy véli, hogy a kapszai­cintartalmú készítmények a szalicilátoknál hatékonyabban csillapítják az enyhébb ízületi gyulladásos fájdalmat. Ennek egyik oka az, hogy a kutatók jobban ismerik a kapszaicin hatásmechanizmusát. Nagy való­színűséggel úgy tompítja a fájdalmat, hogy az érző idegsejtekből kivonja a bennük lévő P-anyagot, azt a vegyületet, amely a fájdalomér­zésnek az agyba való továbbításáért felelős. Ezenkívül serkentheti az endorfinoknak, a szer­vezet természetes fájdalomcsillapítóinak terme­lődését is.

A kapszaicint különösen hatékonynak tart­ják az ujjak, a csukló, a kéz és a térd artrózisa esetén. Ahhoz azonban, hogy hassanak, ezeket a készítményeket gyakran, naponta legalább négy alkalommal kell alkalmazni. A betegek általában a kapszaicintartalmú krém 3-7 napos alkalmazását követően tapasztalnak javulást. A használat első 7-10 napján a bőrön jelentős csípő vagy égető érzés jelentkez­het, ez rendszeres alkalmazás esetén egy-két hét múlva elmúlik.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.