Ízület

Bechterew-kór: makacs hátfájás oka!

A spondylitis ankylopoeticának is nevezett beteg­ség a gerinc ízületeinek krónikus gyulladása. Férfi­aknál majdnem háromszor gyakoribb, mint nők­nél, bár elképzelhető, hogy az arány ennél sokkal kiegyenlítettebb: a nők esetében ugyanis a beteg­ség gyakran sokkal enyhébb lefolyású, ezért általá­ban nem is kerül az orvosok látókörébe.

A Bechterew-kór főként a 15 és 35 év közötti fiatalokat érinti, Magyarországon körülbelül 20 000 embert.

Mi a Bechterew-kór?

A krónikus ízületi gyulladás egyik fajtája, amely főként a gerin­cet támadja meg. (A spondyl- gerincre utal, az itis gyulladásra, az ankylo- pedig merevségre.) A gyulladás az ízületekben jelentkezik, illetve azokon a területeken, ahol az inak és a sza­lagok a csontokhoz tapadnak. Súlyos esetekben a gerinc gyul­ladása a csigolyák összecsontosodásához vezet. A derékszögben meghajlott idős emberek általában a Bech­terew-kór késői szakaszában vannak. A jó hír az, hogy a leg­újabb kezelések szinte minden esetben megakadályozzák, hogy a Bechterew-kór mozgáskorlátozottságot vagy rokkantságot okozó rendellenességgé válhasson.

Mi okozza?

Kiváltó okát nem ismerjük. A géneknek azonban jelentős sze­repük van a betegség kialakulásában, mivel a betegek 95%-ában a fehérvérsejtek felszínén jelen van egy HLA-B27 elneve­zésű genetikai marker, azaz fehérje. Azok esetében, akik hordo­zói a HLA-B27 génnek, 1-2%-os a Bechterew-kór kialakulásá­nak kockázata, ez azonban 20%-ra is emelkedhet, ha az illető valamelyik szülője vagy testvére szenved a betegségben.

A Bechterew-kór lefolyása

Általában fokozatosan, szinte alattomosan kezdődik. Az első tünet a deréktájon jelentkező fájdalom, amelyet a gerinc két ol­dalán elhelyezkedő szakroiliakális (a keresztcsont és a meden­cecsont közötti) ízület gyulladása okoz. (A fokozatosan jelentkező, hónapokig tartó derékfájás gyakran az, ami felhívja a be­tegségre a figyelmet.) A fájdalom olykor meglehetősen heves, hatására a beteg rosszul alszik, és az oldalára fordulva kel ki az ágyból, hogy elkerülje háta meghajlítását.

Jegyezzük meg! A porckorongszaka­dás és a Bechterew-kór megkülönböztetését segítő tünet, hogy míg a porckorong fájdalma pihentetéssel enyhül, a Bechterew-kór által okozott fájdalom a pihenés hatására súlyos­bodik, mozgás hatására pedig csillapodik.

Felszálló fájdalom

A Bechterew-kór előrehaladtával a be­tegség és a gyulladás a hát felső részére és más ízületekre is át­terjedhet, különösen a nyakra, a csípőre és a vállra. A gerinc a fájdalom és az izomgörcsök következtében merevvé válik. A betegség végső szakaszában a krónikus gyulladás csontos hi­dak kialakulását okozhatja a csigolyák között, s ennek hatásá­ra a gerincoszlop hajlott, rugalmatlan helyzetbe merevedik.

A Bechterew-kór szisztémás betegség, ezért az ízületeken kí­vül néha más testrészeket is érint. Ilyenkor kimerültséget, fo­gyást, étvágytalanságot okoz, s az esetek 25%-ában iritist, a szem szivárványhártyájának gyulladásos betegségét, amely a szem kivörösödésével és könnyezésével jár. A súlyos és hosszan tartó Bechterew-kórban szenvedő betegek szívizma is károsod­hat, ami pacemaker beültetését teheti szükségessé.

Nem árt tudni! A Bechterew-kór egészen az ókorig vezethető vissza. 1912-ben régészek egy Kr. e. kb. 3000-ből származó múmiát találtak. A múmia gerincoszlopa megtalálói szerint a tövé­től egészen a nyakáig „kőkemény” volt.

Hogyan diagnosztizálható?

Nem könnyű felismerni a Bechterew-kórt, különösen a korai szakaszban. A kórtörténet ad némi kapaszkodót az orvosnak, és az alábbi részletek összerakásával juthat el a diagnózishoz.

  • A beteg 16 és 35 év közötti férfi.
  • A hátfájás és merevség fokozatosan alakult ki.
  • A tünetek több mint három hónapja fennállnak.
  • A reggeli felkeléskor a beteg hátmerevséget tapasztal.
  • A testmozgás enyhíti a merevséget és a fájdalmat.

Fizikális vizsgálat

Az orvos megvizsgálja a beteg gerincének hajlékonyságát, pél­dául úgy, hogy megkéri, előrehajolva érintse meg a lábujjait. A keresztcsont és csípőcsont közötti ízületre gyakorolt nyomással azt is megpróbálja kideríteni, hogy fennáll-e nyomásérzékeny­ség, a tüdőfunkció mérésével pedig kideríti, van-e nehézsége a betegnek a teljes belégzésben.

Laboratóriumi vizsgálatok

A beteg vérének a HLA-B27 markerra történő vizsgálata segít­het a Bechterew-kór diagnosztizálásában, illetve kizárhatja más hasonló betegségek, például a reumás ízületi gyulladás vagy a lupus jelenlétét. Az egyéb tesztek nem túlságosan hasznosak a Bechterew-kór felismerésében.

Kutatási eredmények! A Bechterew- kórban szenvedők részvételével végzett kutatás 40 %-ban mutatott ízületi mozgást a gerincben, és a betegek nagy többségében a légzési képesség romlása volt megfigyelhető.

Röntgenvizsgálat

Röntgenfelvételekkel egyértelműen diagnosztizálható a Bech­terew-kór, ám a specifikus jelek általában csak a betegség meg­jelenése után mintegy öt évvel válnak láthatóvá. Először több­nyire a keresztcsonti ízületeken észlelhetők a betegség jelei, az ízületek képe homályos a röntgenfelvételen.

Jegyezzük meg! Az olyan területeken jelentkező nyomásérzékenység, ahol az ín a csontra tapad (éles fájdalom a vállban, a csípőben, a térdhajlatban vagy a saroknál) a Bechterew-kór egyik korai jele lehet.

Hogyan tovább?

A betegek helyzete viszonylag reményteljes, ha a Bechterew-kórt idejében felismerik. A napjainkban elérhető kezelések – fő­ként a testedzés és a nem szteroid gyulladásgátlók alkalma­zása – szinte minden esetben megakadályozzák azt, hogy a Bechterew-kór visszafordíthatatlan gerincmerevséghez vezes­sen. A fájdalmat és a merevséget is hatékonyan csillapítják, és lehetővé teszik, hogy a beteg aktív, normális életet élhessen.

Hogyan kezelhető a Bechterew-kór?

Az újfajta kezelési módoknak köszönhetően a betegek több­sége normális életet élhet, ám a sikerhez szükség van a testmoz­gást hangsúlyozó terápiás megközelítésre.

  • A testedzés gyógyító ereje. A Bechterew-kór végső kimenetelét komoly mértékben befolyásolhatja a fizioterápia. A gyógytornász megtanít egy naponta el­végezhető gyakorlatsorozatra, és felhívja a figyelmünket a helyes testtartásra. Azt is elsajátítjuk, hogyan lehet bizonyos ízüle­tek, különösen a váll és a csípő mozgás­terjedelmét növelni, és hogyan nyújthat­juk a megrövidült izmokat.

Bizonyos betegségek esetében a csont­kovács és a kiropraktor hatékony segítsé­get nyújthat, a Bechterew-kórban szenve­dő betegeknek azonban ezek a kezelések nem ajánlottak.

  • Gyógyszeres kezelés, A nem szteroid gyulladásgátlók rendszeres alkalmazása szintén fontos része a Bechterew-kór keze­lésének – főként a testmozgásra gyakorolt hatásuk miatt. Ezek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek képesek annyira csillapítani a fájdalmat és a merevséget, hogy a betegek részt tudnak venni valamilyen aktív edzés­programban, amely kulcsfontosságú a be­tegség súlyosbodásának megakadályozása szempontjából.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.