Mi a bőrrák? Hogyan alakul ki?
Szervezetünk akkor működik normálisan, ha a különböző szerveket, például a prosztatát, az emlőt vagy a vastagbelet alkotó sejtek rendezett módon növekednek, szaporodnak és cserélődnek. Néha azonban előfordul, hogy túl gyorsan osztódnak, és ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek, ami aztán a rák kialakulásához vezethet.
1. Nem melanoma típusú bőrrákok
Az e csoportba tartozó daganatok messze leggyakoribb típusai az alapsejtes karcinóma (basalioma) és az elszarusodó laphámrák (spinalioma). A basalioma a felhám alapsejtjeit érinti, és ez a leggyakoribb nem melanoma típusú bőrrák. Általában a bőr napnak leginkább kitett és emiatt legkönnyebben leégő részein alakul ki, például az orron, az arcon, a fülek felső szélén és a kézfejen. Gyakran kicsiny dudorként jelenik meg, amelynek felülete sima és gyöngyházszerű. Máskor sebhelyhez hasonlít, és nyomásra tömörnek érződik. A basalioma idővel megnőhet és más környező szövetekre is átterjedhet, de a test egyéb részeiben csak ritkán képez áttétet.
A spinalioma is azon bőrfelületeken a leggyakoribb, amelyeket a legnagyobb valószínűséggel ér túl sok napfény. Sok esetben tömör, piros csomóként jelenik meg. A daganat száraz, viszketés és kissé pikkelyes lehet, vérezhet, vagy kéreg képződhet rajta. Elég ritkán ugyan, de átterjedhet a közeli nyirokcsomókra is (a nyirokcsomók termelik és raktározzák a fertőzések és a rák ellen harcoló immunsejteket). A spinalioma olyan bőrfelületeken is kialakulhat, amelyek megégtek, vegyi anyagokkal érintkeztek, vagy amelyeken keresztül röntgenkezelést végeztek.
A p53 jelű „minőség-ellenőrző” gén szerepe a bőrrákban
A kutatók emellett megvizsgálták a p53 jelű „minőség-ellenőrző” gént is, amelynek az a feladata, hogy kijavíttassa a sérült sejtet, vagy előidézze annak „öngyilkosságát” (apoptózis). Egyre több a bizonyíték arra, hogy a túlzásba vitt napozás károsíthatja a p53 génrendszert. Minden ember sejtjeiben két p53 gén van, egy-egy mindkét szülőtől. Ha az egyik p53 gén megsérül, a bőrsejt megbetegszik és rendellenesen kezd osztódni, így egy pikkelyes megjelenésű rák előtti állapot alakul ki, az úgynevezett szoláris keratózis.
Ha mindkét p53 gén károsodik, és képtelen rendesen ellátni a feladatát, az ellenőrizetlenül szaporodó bőrsejtekből nem melanoma típusú bőrrák alakulhat ki. A p53 gén annyira fontos, hogy a Science című folyóirat szerkesztői az év molekulájának választották, és a Newsweek címlapján is szerepelt.
- Petefészekrák vizsgálat (tumormarker)
- Vastagbélrák megelőzése, műtéti kezelése
- Tüdőrák és okai, emfizéma, megelőző táplálkozás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A gyerekkorban kezdett napozás növeli a nem melanoma bőrrák kialakulását?
Annak valószínűsége, hogy valakinél nem melanoma típusú bőrrák alakuljon ki nagyobb lesz akkor, ha az illető már gyermek-, serdülő vagy fiatal felnőttkorában is napozott. Ezekben a korai években a bőr különösen könnyen leég. És persze számít az is, hogy az élet minél korábbi szakaszában károsodnak a bőrsejtek, annál hosszabb időn át van rá esélyük, hogy mutálódott állapotukban gyors szaporodásnak induljanak, és annál több idő van a második p53 gén károsodására.
Ez érthetővé teszi, miért van az, hogy egyeseknél kialakul a nem melanoma típusú bőrrák, másoknál viszont nem, noha azonos a bőrtípusuk és ugyanannyi időt töltöttek a napon. A DNS-javító enzimekkel kapcsolatos betegségekben, például xeroderrna pigmentosumban (XP) szenvedők körében is jóval meghaladja az átlagosat a bőrrák előfordulási kockázata. Az XP egyébként egy igen ritka bőrbetegség, amelynek következtében az érintettek rendkívül érzékenyek lesznek a napfényre. Az XP oka a bőrsejtek UV-sugárzással szembeni túlérzékenysége, amit e sejtek DNS-javító rendszerének hibája vált ki.
Akinek ilyen betegsége van, annak a bőre idő előtt öregedik, és több bőrrák is kialakulhat rajta. Az XP-t általában már csecsemőkorban felismerik, amikor a gyermeknél súlyos bőrproblémák jelentkeznek, egyebek közt a bőr kivörösödése és pikkelyes hámlása, valamint a szeplősödés. Az első bőrrákok általában már kora gyermekkorban kialakulnak, és ekkortól kezdve észlelhetők a krónikus szemproblémák is. A betegség jelenleg nem gyógyítható, és az egyetlen lehetséges megoldás az, hogy az érintetteknek kerülniük kell a napfényt.
2. Melanoma
A melanoma egészen más történet. Bár viszonylag ritka, sokkal veszélyesebb a nem melanoma típusú bőrráknál. Az összes bőrdaganatnak nem egészen 5%-a melanoma, ám ezek okozzák a bőrrákkal összefüggő halálozások java részét – Amerikában például évente átlagosan 8600 áldozatot szednek. Annak a kockázata, hogy valaki az élete folyamán melanomban betegszik meg, nagyjából egy az ötvenhez a fehér bőrű lakosság körében, egy az ezerhez a fekete bőrűeknél, és egy a kétszázhoz a latin-amerikai származásúaknál.
A melanoma kialakulásána
A melanomák a felhám és az irha közötti pigmenttermelő sejtekben, az úgynevezett melanocytákban alakulnak ki. Amikor a melanocyták elrákosodnak, azaz rosszindulatéivá válnak, ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek, és agresszívan terjeszkednek a környező egészséges szövetekben. Egyes esetekben a melanoma csak a bőrre korlátozódik, de gyakoribb, hogy a vér vagy a nyiroknedv közvetítésével áttétet képez a csontokban, illetve más szervekben, például az agyban, a tüdőben és a májban.
Vannak esetek, amikor a melanoma egy meglévő anyajegyben vagy diszpláziás (más néven rendellenes fejlődésű) anyajegyben alakul ki, de gyakoribb, hogy a bőr egy addig ép részén jelenik meg. A férfiaknál a hát felső részén a leggyakoribb, a nőknél pedig a lábakon, de bárhol máshol is előfordulhat.
A melanoma a kifejezetten világos bőrűek körében a leggyakoribb
Illetve azoknál, akiknek sok anyajegyük van, és minden népcsoport tagjainál előfordulhat. Általában lapos, barna vagy fekete anyajegyre hasonlít, amelynek szabálytalan, egyenetlen a szegélye. A folt rendszerint nem szimmetrikus. A melanomás foltok átmérője gyakran a 6 millimétert is meghaladja.
A melanoma kockázati tényezői
A melanomának jó néhány kockázati tényezője van, amelyek közül a túlzott napozás csak az egyik. Melanoma olyan személyeknél is kialakulhat, akik nem szoktak kimenni a napra, és gyakran a test olyan részén képződik, amelyet egyébként sem nagyon ér napfény.
A napsugárzással össze nem függő kockázati tényezőt sorolok fel:
- Öröklődés. Ha két vagy több családtagjának is volt melanomája, akkor sokkal valószínűbb, hogy valakinél kialakuljon ez a daganat.
- Diszpláziás anyajegy. Az anyajegyeknek ez a fajtája a közönséges anyajegynél nagyobb valószínűséggel alakul át melanomává.
- Sok közönséges anyajegy. Akinek a testén ötvennél több anyajegy van, annál jelentősen megnövekszik a melanoma kialakulásának kockázata, mivel ez a rosszindulatú daganat sok esetben egy közönséges anyajegy melanocytáiból indul ki.
- Legyengült immunrendszer. Akinek az immunrendszerét legyengítette valamilyen más rákos betegség, egyes szervátültetés után felírt gyógyszerek (például ciklosporin) szedése vagy az AIDS, annál nagyobb eséllyel alakul ki melanoma.
- Korábbi melanoma. Akinek már volt melanomája, annál nagyobb a kockázata annak, hogy újból megjelenik a daganat.
- Hibásan működő DNS-javító rendszer. Az igen ritka xeroderma pigmentosum (XP) nevű bőrbetegségben szenvedőknek általában hibás a DNS-javító rendszerük, ezért nagyobb náluk a melanoma kialakulásának kockázata.
Ezzel el is jutottunk a napozás és a melanoma közötti összefüggéshez
Úgy tűnik, hogy a barnuláshoz szükséges normális napozás nem okoz melanomát. Dr. Cedric Garland, dr. Frank Garland és dr. Ed Gorham számos úttörő tanulmányt készített, amelyekből az derült ki, hogy:
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok néhány évszázadon át vidékies, mezőgazdasági ország volt, amelynek polgárai főként a szabadban dolgoztak, a melanoma annyira ritkának számított, hogy arról statisztikákat is csak az 1950-es években kezdtek vezetni.
Most akkor mi van?
Miért nő a rnelanoma előfordulási gyakorisága oly gyorsan, évi 2%-kai több, mint 30 esztendeje? A válasz talán meglepő: azért, mert az emberek munkájuk során kevesebb időt töltenek a napon. A leégés a melanoma fontos kockázati tényezője, és mivel manapság már egyre kevesebben és egyre kevesebbet dolgoznak a szabadban, nem éri őket olyan rendszeresen napsütés, mint a korábbi nemzedékek tagjait. Emiatt ha mégis a napra mennek, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy nem barnulni fognak, hanem leégni.
A melanoma gyakoriságának növekedésére adható másik magyarázat talán még meglepőbb!
Az ok eszerint a fényvédő szerek 1950-es években elkezdődött használata. Mielőtt azonban bárki szaladna kidobni a fényvédő szereit, gyorsan felhívjuk a figyelmét arra, hogy azok a készítmények, amelyek hozzájárulhattak a melanoma gyakoribbá válásához, csak az UV-B-sugárzás ellen védtek. Az elmúlt években azonban a fényvédő szerek e típusát fokozatosan kiszorították azok a készítmények, amelyek az UV-A- és az UV-B-sugárzást egyaránt kiszűrik.
A fényvédő szereket azért fejlesztették ki, hogy elkerülhető legyen a leégés, és az emberek több időt tölthessenek a napon – akár napozással, akár szabadidős tevékenységekkel. Noha azok a korai készítmények hatékonyan védtek meg a leégést okozó UV-B-sugaraktól, az UV-A-sugárzás ellen semmit sem értek. Akkoriban úgy vélték, hogy az UV-A-sugárzás nem is ártalmas, mivel nem voltak olyan nyilvánvaló hatásai, mint a leégés. A melanomás esetek számának növekedése részben talán éppen annak tulajdonítható, hogy mivel a csak UV-B ellen védő készítmények valóban megakadályozták e sugárzás káros hatásainak kialakulását, az emberek a napon sok időt töltve jelentős dózisú UV-A-besugárzásban részesültek.
Ma már tudjuk, hogy az UV-A-sugárzás is közrejátszhat a melanoma kialakulásában, és a kozmetikai ipar olyan fényvédő szereket dobott piacra, amelyek az UV-A-és az UV-B-sugárzástól egyaránt védenek. Aki a leégés ellen akar védekezni, minden esetben ilyen, úgynevezett széles spektrumú fényvédő szert használjon! Olyan terméket keressen, amelyen egyértelműen jelzik, hogy az UV-A- és az UV-B-sugárzás ellen is véd, mivel még ma is kaphatók régi összetételű készítmények.
Mindennek ismeretében nagyon fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy a melanoma általában olyan testrészeken keletkezik, amelyeket nem vagy csak ritkán ér napfény, és hogy olyan személyeknél is kialakulhat, akik alig mennek a napra – ez a két tény egyértelműen arra utal, hogy a napfény talán nem rizikótényezője e súlyos betegségnek.
Agresszív melanoma
Csak az utóbbi években végzett kutatások nyomán kezdett végre fény derülni arra, hogy miért annyira agresszív a melanoma, miért képes oly rendkívül hatékonyan és gyorsan terjedni, és közben megőrizni tulajdonságait. Más rákos sejteknek idő kell a terjeszkedéshez, és gyakran eléggé nehézkesen mozognak, ám a melanomának nem kell külön megtanulnia, hogyan érje el a távoli szöveteket és okozzon ott károkat.
A rákos sejtek egyik helyről a másikra történő átterjedése, az úgynevezett metasztázis általában igen rossz hatásfokú, sok lépésből álló folyamat, amelynek során a rákos sejteknek számos akadályt kell leküzdeniük. Először is be kell hatolniuk a környező szövetekbe, és utat kell találniuk a vér- vagy a nyirokkeringésbe, hogy azzal egy távolabbi helyre vitessék magukat, majd ott „kiszállva” új kolóniákat hozzanak létre.
Úgy tűnik, hogy a melanoma számára pofonegyszerű megtenni ezt az utat – és ma már azt is tudjuk, hogy miért. Kiderült, hogy a rákos sejtekké átalakuló melanocytákban azonnal működésbe lép egy addig szunnyadó folyamat, amely lehetővé teszi számukra a testen belüli gyors utazást.
A melanoma „ébredési” folyamata
Ezen „ébredési” folyamatban kulcsfontosságú a Slug nevű gén. E génnek normális esetben a magzati korban van szerepe, amikor lehetővé teszi, hogy a melanocyták szétterjedjenek az anyaméhben fejlődő szervezetben. A melanocyták a magzat középagyában termelődnek, és onnan az embrionális fejlődés során vándorolnak szét a szervezet más pontjaira, elsősorban a bőrbe. Miután elérik úti céljukat, a Slug gén kikapcsolódik bennük.
Úgy tűnik, vissza akarnak térni oda, ahonnan származnak. A gén gyakorlatilag megparancsolja a sejteknek, hogy térjenek haza, sőt még térképet is ad nekik az utazáshoz. Ez az oka annak, hogy a melanoma annyira veszélyes. A Slug gén újbóli bekapcsolásával a melanomasejtek óriási előnyre tesznek szert, hiszen könnyedén szétterjedhetnek a szervezetben.
A világosabb bőrű (kevésbé pigmentéit és ezért kevésbé védett) emberek körében nagyobb az esélye a bőrrák kialakulásának, mint a sötétebb bőrű (erősebben pigmentált és jobban védett) embereknél.
A tudósok a melanintartalom alapján hat típusba sorolják az emberi bőrt:
Milyen a bőrtípusom? | |
---|---|
Ha nem tudja, milyen típusú a bőre és mekkora önnél a bőrrák kialakulásának viszonylagos kockázata, a táblázat segítségével kiderítheti. | |
Mindig leégek, soha nem barnulok, fehér bőrű és szeplős, szőke vagy vörös hajú vagyok (ilyenek az albínók, egyes vörös hajú emberek, a skandináv és kelta származású emberek egy része). | 1. típusú bőröm van |
Könnyen leégek, nehezen barnulok, fehér bőrű vagyok (ilyenek az észak-európai és germán származású emberek, egyes skandináv és kelta származásúak). | 2. típusú bőröm van |
Néha leégek, és fokozatosan barnulok (ilyenek a mediterrán és közel-keleti származású emberek). | 3. típusú bőröm van |
Ritkán égek le, és mindig lebarnulok (ilyenek a kelet-ázsiai származású emberek, valamint az indiaiak és pakisztániak egy része). | 4. típusú bőröm van |
Szinte soha nem égek le, mindig lebarnulok, közepesen vagy nagyon sötét bőröm van (ilyenek az afrikai és délkelet-ázsiai származású emberek, valamint az indiaiak és pakisztániak egy része). | 5. típusú bőröm van |
Soha nem égek te, és nagyon sötétre barnulok (ilyenek a „kékesfekete" bőrű emberek, azaz a nagyon sötét bőrű afrikai vagy ázsiai származásúak, például tamilok). | 6. típusú bőröm van |
A bőrrák egyik „előnye”, hogy látható!
A bőrrák egyik legsajátosabb vonása az, hogy az összes többi ráktípussal ellentétben ez a daganat látható. Ha mindenki nagy figyelmet fordítana a bőrrák korai stádiumban való felismerésére, és e célból rendszeres önvizsgálatot végezne, a nem melanoma típuséi bőrrák halálozási rátája gyakorlatilag nullára csökkenhetne. Tudjuk, hogyan lehet korai stádiumaiban kezelni a bőrrákot, ami rendkívül nagy jelentőségű az állapot súlyosságának csökkentése szempontjából.
Önellenőrzés fontossága a bőrünkön
Mint ahogy a nőknek rendszeres emlőönvizsgálatot javasolnak, ugyanúgy kellene mindenkinek ellenőriznie időnként a bőrét, hogy nem észlelhetők-e rajta bőrrákra utaló korai jelek. A vizsgálat gyakorisága az adott személy esetében fennálló kockázati tényezőktől függ. Ha önnek vagy egy közeli hozzátartozójának volt már bőrrákja, vagy más rizikótényezők állnak fenn – például világos a bőre, könnyen leég, sokat volt a napon gyermekkorában -, akkor havi egy vizsgálat javasolt.
Máskülönben valószínűleg elég félévente egyszer elvégezni a vizsgálatot. A naponkénti ellenőrzés inkább árt, mint használ, mivel így nehezebb észrevenni azokat a csekély változásokat, amelyek korai stádiumú bőrrákra utalhatnak. Bőrrákra utaló jel lehet a bőr megjelenésének változása, például egy új kinövés vagy egy nem gyógyuló seb.
Az alábbi tünetek nem melanoma típusú bőrrákra utalhatnak:
- kisméretű, sima, fényes vagy „viaszos” külsejű csomó
- tömör, vöröses csomó
- olyan csomó, amelyik vérzik, vagy amelyen pörk képződik
- lapos, vörös folt, amelynek érdes vagy pikkelyes a felszíne, és amely viszkethet
- sebhelyszerű kinövés, amely fokozatosan növekszik
No és mik a melanoma jelei?
A bőrráknak ez a ritka, de roppant veszélyes változata általában szabálytalan alakú lapos foltként jelenik meg, amelynek színe a foltos világosbarnától a feketéig változhat. A melanoma általában legalább 6 mm átmérőjű. A folt felszíne pörkösödhet, illetve vérezhet is. Leggyakrabban a hát felső részén, a törzsön, a köldök környékén, a láb hátsó oldalán, a lábszáron, a fejen vagy a nyakon jelenik meg, de előfordulhat a nemi szervek környékén is.
Forduljon orvoshoz, ha egy anyajegyének megváltozik a mérete, alakja vagy színe, ha új anyajegyet lát, vagy ha egy anyajegy furcsának, illetve csúnyának tűnik vagy növekedésnek indul.
Melanomára utalhatnak az alábbi figyelmeztető jelek:
- Aszimmetria: a folt egyik fele nem hasonlít a másikhoz
- Szabálytalan határ: a folt széle csipkés vagy rosszul kirajzolódó
- Változó szín: a folt egyes részei nem egyforma színűek; lehet világos- és sötétbarna, fekete, néha fehér, vörös vagy kékes is
- Nagy átmérő: a folt átmérője meghaladja a 6 mm-t
Ha ön rendszeresen megvizsgálja a bőrét, akkor hozzá fog szokni, mi számít rajta normálisnak. Amennyiben a vizsgálat során bármi gyanúsat észlel, azonnal forduljon orvoshoz! Ne feledje, minél korábban fedezik fel a bőrrákot, annál egyszerűbb lesz a kezelése, és annál nagyobb a gyógyulás esélye. Ha az orvos gyanúsnak talál egy elváltozást, biopsziát fog kérni. Ezen egyszerű, járóbeteg-ellátás keretében végzett művelet során helyi érzéstelenítésben eltávolítanak egy keveset a gyanús szövetből, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják.
Ha bőrrákot állapítanak meg, akkor is többféle kezelési lehetőség van
Az orvos célja az lesz, hogy teljesen eltávolítsa, illetve elpusztítsa a rákot úgy, hogy közben a lehető legkisebb sebhely maradjon hátra. Az alkalmazott sebészi beavatkozások közé tartozik a krioterápia (a sejtek elpusztítása cseppfolyós nitrogénnel), a lézeres műtét (amelynek során lézerrel metszik ki vagy párologtatják el a daganatot), a köret és kauterizáció (előbb egy kanálszerű pengével kaparják ki a daganatot, majd elektromos tűvel pusztítják el a környező szöveteket).
Egyes esetekben más kezelési módszereket (például sugárkezelést vagy kemoterápiát) is alkalmazhatnak, önállóan vagy az előzőekkel kombinálva. Az alkalmazott kezelés és utókezelés minden esetben egy sor egyedi tényezőtől függ, egyebek közt a rák helyétől és nagyságától, a hegesedés kockázatától, valamint a páciens életkorától, egészségi állapotától és kórtörténetétől.
Hogyan kell megvizsgálnia a testét, hogy nincs-e bőrrákja?
Az önvizsgálatot fürdés után célszerű elvégezni. Vizsgálja meg magát egy jól megvilágított helyiségben egy egész alakot mutató és egy kézitükör segítségével. Először is ismerkedjen meg a testével: jegyezze meg, hol vannak és hogyan néznek ki az anyajegyei, a szeplői és bőrének egyéb foltjai! Figyelje meg, nem észlel-e rajtuk bármilyen változást – például a méretükben, a felületükben vagy a színükben, illetve hogy nem jelent-e meg valahol nem gyógyuló seb.
Vegye figyelembe az alábbi tanácsokat is:
- Mindenhol vizsgálja meg magát, beleértve a köldöke belső részét, a farpofái közti területet és a nemi szerveket is (ne feledje, a melanoma gyakran a test napnak ki nem tett részein alakul ki)!
- Először vizsgálja meg a testét elölről és hátulról, majd felemelt karral mindkét oldatáról is!
- Hajlítsa be a könyökét, és vizsgálja meg alaposan a tenyerét, a kézfejét, valamint alkarja és felkarja külső és belső oldalát is!
- Vizsgálja meg a lába elülső és hátulsó oldalát is!
- Üljön le, és nézze meg alaposan a lábfejét, beleértve a lábujjak közét is!
- Vizsgálja meg az arcát, a nyakát és a fejbőrét is! Szükség esetén használjon fésűt vagy hajszárítót ahhoz, hogy a haját félretolva jobban lássa az egyes területeket!
Sajnálatos tény, hogy a bőr nap okozta károsodása szinte teljes egészében gyermekkorban és fiatal felnőttkorban keletkezik. Aki elmúlt harmincéves, annál a nem melanoma típusú bőrrák és a melanoma kockázatát növelő, napfény okozta károsodások zöme már bekövetkezett. Persze ilyenkor is csökkenthető valamelyest a bőrrák kockázata azzal, ha a továbbiakban mértékkel napozunk. (Az is igaz azonban, hogy bár az élet korai szakaszában történt leégések növelik ugyan a bőrrák kockázatát, semmiképpen sem jelentik azt, hogy biztosan bőrrákunk lesz.)
Harmincéves kor után a korai észlelésre célszerű fektetni a hangsúlyt
Nagyon fontos az is, hogy fiatalabb családtagjainknak elmagyarázzuk a tartós napozás és az időnkénti leégések veszélyeit. Mondjuk el nekik, hogyan élvezhetik biztonságosan a napozás előnyeit (nagyon egyszerű, hamarosan részletesen ismertetem a teendőket)! Ha valaki elmúlt 70 éves, annak nem érdemes azzal foglalkoznia, hogy a bőrráktól való félelmében kerülje a napsütést. Aki ennyi idős, és már sokat volt a napon, annál az esetleges károsodás már úgyis régen megtörtént.
A korosabbaknak ezért egyrészt a bőrrák időben való észlelésére kell odafigyelniük, másrészt arra, hogy elég időt töltsenek a napon a megfelelő 25-D-vitamin-színt fenntartásához. Az idős személyeknél sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy a D-vitaminhiány és az abból eredő csontritkulás miatti csípőcsonttörésben halnak meg, mint annak, hogy a bőrrák áldozatává válnak.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.