Betegségek és megelőzésük

A szorongás: mit tehetek ellene?

Tünetek

A szorongás – mindegy, mi okozza – árt az egészségnek. Hatására gyor­sabban ver a szív, sőt a vérrögképződés kockázata is nő, ezért fokozódik az infarktus és az agytrombózis veszélye. Aki szorongó alkat, kövesse az alábbi tanácsokat, hogy nyugodtabb lelkiállapotba kerüljön, és tartósan megőrizhesse egészségét.

Tipp: felére csökken a stressz­hatások nyomán fellépő feszültség, szorongás és idegesség, ha étrendünket mindennap kiegészítjük 3 g halolajjal.

Prevenció első körben

Gyógyító beszélgetés. Segíthet a kognitív viselkedésterápia, mely módot nyújt arra, hogy aggodalmainkat, félelmeinket más perspektívából lás­suk, és – amennyiben alaptalanok – képesek legyünk elválasztani ezeket a valóságtól. Kutatások szerint ez a módszer hatékonyabb, mint a gyógy­szeres kezelés, sőt egyes adatok azt mutatják, hogy az idejében alkalma­zott beszédterápiával megelőzhető a szorongás krónikussá válása, illetve a vele összefüggésben fellépő fiziológiás problémák.

Egy kis sport. Testmozgás során jó közérzetet kiváltó hormonok terme­lődnek a szervezetben. Ilyen vegyület például a gamma-amino-vajsav (GABA), egy idegi átvivőanyag. Kutatások szerint a szorongásos páci­ensek, főleg a pánikbetegségben szenvedők szervezete GABA-hiányos. Nemcsak a köznapi értelmében vett testmozgás, hanem a jógázás hatá­sára is termelődik ez a vegyület.

Hogy mennyit kell mozognunk?
Egy kísérlet során tizenöt egészséges személyt félórán át futópadon járattak, majd pánikrohamot előidéző szert adtak nekik. A kondicionáló edzés után csak hat személynél lépett fel pánikroham; akiknek pihenés után adták be a szert, azok közül tizenketten kerültek pánikszerű állapotba.

Nyugodt légzés. A szorongásos „gyomoridegesség” tüneteit részben a hiperventiláció okozza, magyarul a kapkodó vagy szapora légzés, ami azért veszélyes, mert a tüdő a rövid kilégzések során nem tud teljes mér­tékben megszabadulni a benne felgyülemlő szén-dioxidtól, így kevesebb hely marad a beáramló friss oxigénnek. A következmény: szédülés, fej­fájás, figyelemhiányos állapot, szétszórtság. Szorongásos roham jelentke­zésekor próbáljunk meg lassan és mélyeket lélegezni, ez ugyanis gátolja a hiperventilációt előidéző stresszhor­monok felszaporodását.

Vegyünk részt relaxációs tanfolya­mon, mert a legjobban ott lehet elsajátí­tani a mélylégzés technikáját. Addig is, amikor ránk tör a szorongás, koncent­ráljunk a kimért légzésre: vegyünk mély lélegzetet lassan, ötig számolva, és köz­ben ügyeljünk arra, hogy ne a mellkas, hanem a has emelkedjen. Tartsuk benn a levegőt néhány másodpercig, majd lassan eresszük ki, megint ötig számolva. Ötször ismételjük a gyakorlatot.

Prevenció második körben

Isten is megsegít…

Kutatási eredmények! Egy több mint hétszáz felnőtt körében végzett amerikai felmérés eredményei szerint a vallásukat aktívan gyakorló nők jóval ritkábban szoronganak, lényegesen kevésbé idegesek, és lelki válságaikat nagyságrendekkel könnyebben le tudják győzni, mint a világi életet élők.

A magyarázat az lehet, hogy a templomba járás, a közös ájtatosság, az azonos hitűekkel való együttlét, a kongregációk, vallási összejövetelek, lelkigyakorlatok légköre megnyugtatóan hat az idegekre.

Jótékony káva. A káva, másképp mámorbors, a csendes-óceáni szigeteken honos gyógy- és fűszernövény, a közönséges bors rokona. Kivonatának szorongásoldó hatását számos kutatási eredmény igazolja. Mivel azon­ban befolyásolhatja egyes gyógyszerek felszívódását, sőt májkárosodást okozhat, csak az orvos jóváhagyásával alkalmazzuk.

Egy kis tea. Ha a tea főzésének és kortyolgatásának kellemes szertartása nem lenne önmagában is elég megnyugtató, álljon itt angol kutatók egy újabb felfedezése: aki naponta több csésze teát megiszik, gyorsabban kiheveri a szívverés felgyorsulását és a vérnyomás emelkedését kiváltó stresszhelyzeteket – azaz hatékonyabban képes kezelni a konfliktusokat. A rendszeres teaivók vérében stresszhormonokból is kevesebb van. Való­színű, hogy a teában lévő antioxidánsok ugyanazokhoz az idegsejtrecep­torokhoz kapcsolódnak, mint amelyeket a szorongásoldó gyógyszerek hatóanyagai vesznek célba.

Sörélesztő. Ez az anyag kiváló forrása a B7 – vagy H-vitaminnak, melyet biotin néven emleget a szakirodalom. Egy kísérletben a 12-18 grammos biotinkiegészítő ugyanolyan hatékonyan mérsékelte a pánikrohamok intenzitását és gyakoriságát, mint a fluvoxamin hatóanyagú antidep-resszáns. Ne várjuk meg a roham jelentkezését, hanem a megelőzés érdekében máris kezdjük el szedni (patikában, bioboltban kapható). A sörélesztőn kívül (szórjunk egy kanálnyit zabpehelyre vagy joghurtra) a tojássárgája és a mogyoróvaj is sok biotint tartalmaz.

Napi 3 g halolaj. Az újabb kutatási eredmények szerint a halolaj enyhíti a depressziót, sőt nagyon valószínűnek látszik, hogy stresszoldó hatása is van.

Egy kísérletből kiderült, hogy akik az étrendjüket negyedéven át mindennap kiegészítették 3 g halolajjal, azoknál felére mérséklődött a stresszhatások nyomán fellépő feszültség, szorongás és idegesség (a placebót szedők ezzel szemben semmiféle javulást nem tapasztaltak).

Az or­vosnak azonban jóvá kell hagynia a halolajkapszula rendszeres szedését.

Összefoglalás

Okai. A szorongás hátterében szinte bármi állhat. Sokszor nincs valós oka, irracionális félelmek, komplexusok, aggodalmak, gya­nakvások, képzelgések táplálják. Ha tartóssá válik, és hat a min­dennapi életvitelre, krónikus szorongásról beszélünk, amelyet kezeltetni kell.

Figyelmeztető tünetek. Feszültség, idegesség, nyugta­lanság, ingerlékenység; a kon­centrálóképesség romlása; alvás­zavarok; rögeszmés kényszer­képzetek; szívdobogásérzés (szapora szívverés); légszomj, spontán fellépő verítékezés.

Új fejlemények. Szélsősége­sen traumatikus eseményt (pél­dául háborút, kínzást, nemi erő­szakot, család elvesztését stb.) átélt személyeknél a későbbi krónikus szorongás és depresszió kialakulásának, valamint az eb­ből fakadó esetleges öngyilkos­sági szándéknak a megelőzése érdekében feltétlenül pszichiát­riai kezelés ajánlott, mégpedig a leghatékonyabb terápiás mód­szerek és a legjobb szakorvosok bevonásával.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.