Betegségek és megelőzésük

Gyulladásos bélbetegségek (IBP) tünetei -megelőzése

Tünetek

E gyűjtőnév két fájdalmas, olykor életveszélyes állapotot jelöl: a fekélyes vastagbélgyulladást (colitis ulcerosa) és a Crohn-betegséget. Mindkettő tartós gyulladást okoz a bélrendszerben, mely a fájdalom mellett súlyos hasmenéssel jár, és fertőzések forrása. Több esetben is csak az érintett bélszakasz műtéti eltávolítása hoz érdemi javulást.

Többnyire fiatal fel­nőttkorban kezdődik, de az ötvenes, hatvanas korosztálynál sem ritka. Akinek nincs bélgyulladása (de a családjában előfordul, tehát hajlamos lehet rá), az alábbi lépésekkel megelőzheti a betegség kialakulását; aki pedig már átesett a betegségen, vagy éppen bélgyulladástól szenved, elkerülheti a visszaesést és a szövődményeket.

Tipp! Ha húsételek és édességek helyett bőséges mennyi­ségű zöldség, gyümölcs, dióféle, szemes termény, hal és teljes kiőrlésű élelmiszer kerül az asztalunkra, 66%-kal csökken a bélgyulladás kialakulásának kockázata.

Prevenció első körben

Füstmentesen.

Kutatási eredmények! Skandináv kutatók háromszáztizenhét ikerpár vizsgálata során megállapították, hogy a dohányzás háromszorosára növeli a Crohn-betegség kockázatát. Akinél már fennáll a bélbaj, de nem hagy fel a cigarettázással, állapota nagymértékű súlyosbodására számíthat, ami jó esetben radikális gyógyszeres kezeléssel, de leginkább csak mű­téttel orvosolható.

Ennek oka, hogy a dohányfüst hatására vagy erősen romlik a bél vérellátása, vagy az immunrendszer lép riadókészültségbe, amitől a bélfal érzékenyebbé válik. Fekélyes vastagbélgyulladás esetén a dohányzás különös módon hasznosnak látszik, mert gátolja a heveny rohamokat. Ez azonban nem lehet ok a rágyújtásra, hiszen a dohányzás minden egyéb szempontból súlyosan árt az egészségnek.

Bélbarát étrend. Fogyasszunk több zöldséget, gyümölcsöt, tengeri halat, szemes gabonát, extra szűz olívaolajat és diófélét, ugyanakkor kerüljük a vörös húst, a gyorséttermi rósejbnit és általában a zsíros ételeket.

Kutatási eredmények! Kanadai kutatók négyszáz gyermek bevonásával vég­zett vizsgálatuk során megállapították, hogy kétharmadával ritkább a bélgyulladás azok körében, akiknek az étrendje bővelkedik a felsorolt egészséges táplálékokban, mint azoknál, akik sok zsírosat és édeset esznek; az utóbbiak körében a montreali egyetem kutatóinak felmérése szerint ötször több a bélbeteg.

A szakemberek számára ma már világos, mitől oly jótékonyak a felso­rolt bélbarát élelmiszerek: kiderült, hogy főleg a rostoktól és az omega-3 zsírsavaktól. A rostok fő forrásai a teljes kiőrlésű gabonák és az ezekből készült élelmiszerek, a zöldségek, a gyümölcsök; ómega-3 zsírsavakban a zsírosabb húsú hidegtengeri halak, a diófélék, a lenmag és a repceolaj bővelkedik különösen.

Cukrok nélkül. Sokan szinte cukorfüggőségben élnek, anélkül, hogy ez tudatosodna bennük. Márpedig a mértéktelen cukorbevitel roppant ká­ros. Uzsonnára, vacsorára édességek (sütemény, csokoládé, desszert stb.) helyett friss gyümölcsöt együnk. Míg a rendszeres gyümölcsfogyasztás csökkenti, addig a finomított cukrokkal teli édességek háromszorosára növelik a bélgyulladásra való hajlamot, illetve jelentősen súlyosbíthatják a már fennálló betegséget.

Egy kimutatás szerint gyakorlatilag minden Crohn-páciensre jellemző, hogy töméntelen mennyiségű cukros élelmi­szert evett a betegsége kialakulása előtti hónapok vagy évek során.

Az édesített folyadékok is veszélyesek.

Kutatási eredmények! Holland kutatók hatszáz­nyolcvannyolc bélgyulladásos és hatszáztizenhat egészséges személy táp­lálkozási szokásait összehasonlítva megállapították, hogy a kólafüggők körében kétszer gyakoribb a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség. Hasonló az arány a csokoládéfüggők esetében. Mindez nem csoda, hiszen a kóla, a csokoládé szinte nem más, mint tömény cukor.

Csínján a fájdalomcsillapítókkal! Az aszpirin és más fájdalomcsillapító hatású, szteroidmentes gyulladásgátlók (például az ibuprofen vagy a naproxén) mind növelik a heveny bélgyulladásos rohamok kiújulásának kockázatát, valószínűleg azért, mert károsítják a vékonybél nyálkahár­tyáját. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy hiába van az aszpirinnek több betegségben jótékony megelőző hatása, soha ne kezdjünk orvosunk beleegyezése nélkül öngyógyszerezésbe!

Minden egyes ember esetében a kockázatok és a várható haszon elemzésével kell az esetleges aszpirin­terápiáról dönteni. Egy vizsgálat szerint e gyógyszerek szedése nyomán a bélbajosok több mint negyedénél kilenc napon belül kiújul a betegség.

Jegyezzük meg! Aki tehát bélgyulladásban szenved, és mellette reuma, csúz, köszvény vagy egyéb, krónikus fájdalommal járó betegség is gyötri (vagy egysze­rűen kínzó fejfájása szokott lenni), kérdezze meg orvosát a bélkímélő fájdalomcsillapítás lehetséges módjairól.

Egyes adatok szerint a paracetamol és a vényre kapható celecoxib hatóanyagú szerek nem súlyosbítják sem a Crohn-betegséget, sem a fekélyes vastagbélgyulladást.

Kevesebb vörös húst! Az angliai Newcastle egyetemének kutatói közel kétszáz bélgyulladásos ember állapotát és táplálkozását követték nyomon egy éven keresztül. Kiderült, hogy akik gyakran esznek vörös húsokat (marhasültet, hamburgert, sertésszeletet stb.), illetve ezekből készült szalámit, kolbászt, virslit és felvágottat, azok körében ötször gyakoribb a betegség heveny kiújulása, mint azoknál, akik kerülik ezeket az ételeket.

Alkoholt csak módjával! Ugyanez az angol kutatógárda azt is megálla­pította, hogy a nagyivókat négyszer olyan gyakran sújtják a betegség heveny, fájdalmas rohamai, mint azokat a pácienseket, akik alig vagy egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt.

Örökletes?

Családi halmozódás esetén a Crohn-betegségre való hajlam hatszoros, a fekélyes vastagbélgyulladásé két és félszeres. Megkezdődött a hátterükben álló gének azo­nosítása, aminek nyomán új terápiás lehetőségek várha­tók.

Egy ígéretes fejlemény­ről már beszámolhatunk: az amerikai Yale Egyetem kutatói több mint kétezer személy bevonásával végzett vizsgálatuk során kimutattak egy génmódosulatot, amely a jelek szerint erősen hajla­mosít ezekre a betegségekre. A gyulladást szabályozó – tehát a két betegség lénye­gét érintő – IL23R jelű gén „torz” változatát hordozók­ról kiderült, hogy akár négy­szer hajlamosabbak a szóban forgó bélbajokra, mint akik­nél a gén normál formája van jelen.

Prevenció második körben

Egy kis joghurt. A bélben több millió baktérium él. Ezek egy része nélkülözhetetlen az emésztéshez, védi a bélrendszert, tehát szükség van rájuk. De a bélbaktériumok között bajkeverők is akadnak: különféle alhasi problémák okozói, bélgyulladást is előidézhetnek, vagy súlyosbít­hatják a már meglévő irritációt. A hasznosak, ha sok van belőlük, képe­sek kordában tartani a kártékonyakat. Hogy mindig elegen legyenek, fogyasszunk gyakran élőflórás joghurtot, vagy szedjünk probiotikumot, azaz élettanilag hasznos baktériumokat tartalmazó kiegészítőket.

Kutatási eredmények (1): Kanadai kutatók egy két hónapig tartó kísérlet során probiotikumot adtak harmincnégy olyan személynek, akik enyhe vagy közepes fokú, fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedtek. A vizsgálati időszak végére a páciensek több mint a fele panaszai szinte teljes megszűnéséről számolt be, minden negyedik beteg pedig „valamivel jobban” érezte magát. A kí­sérletben használt VSL nevű kiegészítő nyolcféle laktobacilusfajt tartal­mazott: ilyenek találhatók az élőflórás joghurtokban is. Kutatási eredmények (2): Egy másik kana­dai vizsgálatból az derült ki, hogy ha fekélyes vastagbélgyulladásban vagy Crohn-betegségben szenvedők egy hónapon át naponta elfogyasz­tanak egy pohár joghurtot, vérükben csökken a bélgyulladásra utaló markerek aránya, vagyis javul az állapotuk. Ez a kísérlet olyan betegek­nél lehetséges, akik jól tűrik a tejcukrot (laktózt). Egyes adatok szerint a probiotikumok főleg a fekélyes bélgyulladás kiújulása ellen jók, Crohn-betegség esetén kevésbé hatékonyak.

Pihenés. Az idegesség nem okoz bél­gyulladást, de súlyosbíthatja az álla­potot. Valószínűleg arról van szó, hogy stressz hatására fokozódik a gyulladásos állapot, mely a kiváltó ok enyhülése vagy megszűnése után is huzamos ideig megmarad. Tanácsunk tehát az, hogy rendszeres időközönként eresszük ki a gőzt. Minden jó, ami pihentet: kertész­kedés, jóga, forró fürdő, olvasás, séta – ki mit szeret. Mélylégzéssel is remekül lehet oldani a testben és lélekben fel­gyülemlett feszültséget.

Folyadékpótlás. Bélgyulladás során gyakran lép fel heves hasmenés, ami nagyarányú folyadékvesztéssel jár, ezért az érintetteket fokozottan fenyegeti a kiszáradás veszélye.

Jegyezzük meg! Mindennap igyunk tehát bőséges mennyiségű folyadékot. Egyes szakértők szerint testtömeg kilogrammonként 0,33 deci vizet kell inni, vagyis aki például 75 kiló, az napi 2,5 litert igyon: ez körülbelül 10 normál ivópohárnyi víznek felel meg (természetesen más, egészséges italok is jók, natúr zöldséglé, cukormentes tea stb.). A kiszáradás figyelmeztető tünetei az erős szom­júság, a szájszárazság, a gyengeség.

Kerülendő ennivalók. Mindig sok gyümölcs, dióféle, zöldség és teljes kiőrlésű élelmiszer fogyasztására biztatjuk az olvasót – kivéve makacs colitis és Crohn-betegség esetén. Gyulladásos periódusban ezek a táplá­lékok árthatnak a bélrendszernek. Ne együnk korpás vagy magos kenye­ret, hántolatlan szemes terményeket és cereáliákat, héjában sült krump­lit, nyers zöldségeket és gyümölcsöket (különösen bogyósokat nem), továbbá rágós, inas húsokat. Ám ha a gyulladás alábbhagy, ezek egy részét – az orvos felügyelete mellett – újra be lehet iktatni az étrendbe.

Vízben oldódó rostok. Kedvező hatásuk fekélyes vastagbélgyulladás esetén nyilvánul meg, mert a bélfalon kocsonyás védőréteget képeznek, mely gyulladáscsökkentő és bélregeneráló vegyületeket termel. Fogyasszunk tehát – az orvos jóváhagyásával – naponta legalább egy adag olyan táplálékot, amely bővelkedik vízoldékony rostokban. Ilyen pél­dául a zab- vagy árpakása, a gersli (árpagyöngy), a körte, a hüvelyesek (bab, borsó). Próbálkozhatunk metilcellulózt vagy psylliumot (bolha­mag-útifüvet) tartalmazó rostkiegészítőkkel is.

A tejcukor szerepe. Becslések szerint a Crohn-betegek 35, a fekélyes bélgyulladásban szenvedők 12-20 százalékának szervezetéből hiányzik a tejcukorbontó enzim (laktáz). Akinél tehát a tej vagy bármely tejtermék súlyosbítja a tüneteket, az vagy kerülje az efféle élelmiszereket, vagy igyon hozzáadott laktóz nélküli tejet, vagy tejtermékek fogyasztása előtt vegyen be laktáztablettát. Az élőflórás joghurtok többnyire biztonságo­sak, de a félkemény és kemény sajtok, illetve a túró is fogyasztható.

Összefoglalás

Okai. Mint azt az állapot neve is mutatja, a belek gyulladásba jönnek. Az előidéző mechanizmus nem tisztázott; a háttérben talán örökletes tényező vagy valami­lyen immunválasz áll, amelyet esetleg a bélben megtelepedett káros baktériumok váltanak ki, de az is lehet, hogy autoimmun reakcióról van szó.

Figyelmeztető tünetek. Hasmenés: a széklet olykor csak laza vagy enyhén híg, máskor folyékony, mely heves bélmozgás kíséretében napjában sokszor ürül; hasgörcs, bélcsikarás; véres széklet; étvágytalanság; fogyás. Fáradékonyság, éjszakai izzadás, sőt láz is felléphet.

Új fejlemények. Egy amerikai felmérés szerint a háziorvosok nem utalnak elég bélgyulladásos pácienst rákszűrésre, holott Crohn-betegség és fekélyes bél­gyulladás esetén ötszörösére nő a vastagbélrák kockázata. A szakemberek szerint a bélgyul­ladás első tüneteinek jelentkezé­se után legkésőbb 8-10 évvel béltükrözéses vagy röntgenes szűrésre van szükség.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.