• fájdalom

Rejtélyes fájdalom

A fájdalomnak a legtöbb esetben nyilvánvaló oka van, ám előfordul, hogy az orvo­sok mégsem találják meg, legalábbis nem azonnal. Az ilyen rejtélyes fájdalmat orvosi szaknyelven idiopátiás vagy differenciálatlan fájdalomnak nevezik, ami lényegében azt jelenti: „Sejtelmem sincs, mitől fáj.” Vannak, akik egész testükben fájdalmat éreznek, noha ennek semmilyen kimutatható oka nincs, vagy megmagyarázhatatlan hát-, illetve csípőbántalmaik vannak, miközben semmiféle testi ok nem azonosítható. Ez nem azt jelenti, hogy panaszaik kevésbé valósak, csupán azt, hogy nehezebb őket kezelni.

Az efféle rejtélyeket tanulmányozva az orvosok egyre inkább hajlanak arra a véleményre, hogy a megmagyarázhatatlan fájdalomnak erős pszichológiai összetevője van.

Úgy tűnik tehát, hogy a fájdalom olykor az agyban kezdődik. Ha rejtélyesnek tűnő fájdalmat érez, valószínűleg még nem talált rá arra az orvosra, aki pontosan tudná diagnosztizálni.
Szerencsére azonban míg orvosával az okot kutatják, addig is sok mindent tehet, hogy jobban érezze magát, sőt számos ilyen lépés hatásosabb lehet azoknál a gyógyszereknél is, amelyeket az orvosok az okok kiderítése után írhatnak föl.

Először is javítson közérzetén, és tegye újra sínre az életét. Ennek elérésében segítenek az alábbi lépések.

Az első teendők

1. Kérjen diagnózist!

„Nagyon kevés a tényleg megmagyarázhatatlan fájdalomszindróma” -mondja dr. Dávid N. Maine, a baltimore-i Mercy Egészségügyi Központ Intervenciós Fájdalomgyógyászati Központjának igazgatója, aki havonta csak egy-két alkalommal találkozik valóban megmagyarázhatatlan fáj­dalomtól szenvedő pácienssel. Ha az ön orvosa nem tudja kideríteni, mi lehet a baj, próbáljon megkérdezni egy második vagy akár egy harmadik szakembert is.

2. Fontolja meg a pszichoterápiát!

Mostanra talán már több orvossal is konzultált, ám érdemes volna föl­venni a listára egy pszichiátert is. A bostoni Massachusettsi Közkórház egyik felmérése szerint a megmagyarázhatatlan karfájdalommal küsz­ködő pácienseknél sokkal gyakoribb a szorongás, a borúlátás és a tehe­tetlenségérzet, mint azoknál, akik esetében egyértelmű a fájdalom oka. A kognitív viselkedésterápia segíthet különbséget tenni a reális és az eltúl­zott aggodalmak között, továbbá hasznos módszereket mutathat a szo­rongás és a stressz kezelésére.

3. Nyugodjon meg!

Ijesztő dolog nem tudni, mi okozza fájdalmát, de ha feszült, stresszes álla­potba kerül az aggodalom miatt, valószínűleg csak tovább ront a helyze­ten. Összpontosítson arra, hogy mire képes a jobb közérzetért.

Mit tehet az orvos?

Egy régi vicc szerint az idiopátiás kifejezés valójában arra utal, hogy az orvos idióta, a páciens pedig szánalmas (a „pathetic” szó angolul szánal­masat jelent). Valójában persze orvosának igen alaposan utána kell járnia fájdalma lehetséges testi okainak, föl kell vennie az ön fizikai és pszicho­lógiai kórtörténetét, és egy sor diagnosztikai vizsgálatot is el kell végeznie, hogy kizárhasson bizonyos problémákat. Még ha az ön által felkeresett orvosok nem is tudják egyértelműen megmondani a fájdalom okát, akkor is ajánlhatnak a tüneteket enyhítő kezeléseket.

Antidepresszánsok. Nyilván fölmerül önben, miért javasol orvosa depresszió elleni szert a rejtélyes fájdalom kezelésére. Nos azért, mert a triciklikus antidepresszánsok – például az imipramin, a klomipramin és a trimipramin – növelik a fáj dalomjelzés-csökkentő idegi ingerületátvivő anyagok mennyiségét a gerincvelőben. Lefekvés előtt szedve segíthetnek, hogy jobban aludjon.

Altatók. Orvosa egy átmeneti időszakra altatókat írhat föl, hogy meg­törje az álmatlanság ciklusát – s közben önnek is meg kell próbálnia javítani alvási szokásain (lásd a Több alvás című részt). Jó megoldást jelenthetnek például a benzodiazepinek közé tartozó, nyugtató hatású hipnotikumok – így a brotizolám, a nitrazepám, a cinolazepám vagy a midazolám -, amelyek szorongás ellen is hatásosak; ám ezek a szerek függőséget is okozhatnak. Egy másik lehetőség az újabb, nem benzodiazepin jellegű, szintén nyugtató hatású hipnotikumok használata, mint a zolpidem, a zopiklon és a zaleplon. Ezek esetében kisebb a függőség kialakulásának veszélye, és a mellékhatásuk is kevesebb (de jelentkezhet többek között fejfájás, izom­fájdalom és nappali álmosság is).

Idegblokád. Orvosa egyes esetekben a diagnosztikai – és potenciálisan terápiás – célú idegblokádmódszert is javasolhatja: helyi érzéstelenítőszert injekcióznak a fájó területbe, olykor szteroiddal kombinálva. Az egyes idegek vagy néhány ideg átmeneti blokkolásával néha sikerül megváltoztatni a fájdalom hálózatait és ciklusát, s ez klinikai javulást eredményez, magyarázza dr.Maine. Sokféle idegblokádot használhatnak attól függően, hogy melyik testrészen kell alkalmazni őket: ezek csökkenthetik a fáj­dalmat is, de talán még fontosabb, hogy a kezelésre adott reakciók sokat segíthetnek a szakembernek közelebb kerülni a fájdalom forrásához, így alkalmasabb terápiás tervet tud kidolgozni.

Segítsen magán!

Joggal várhatja el, hogy orvosa komolyan vegye fájdalmát, ugyanakkor önnek is ki kell vennie részét a kezelésből.

Gyógytorna. A krónikus fájdalomtól hajlamos lehet összekuporodva, megfeszülő izmokkal feküdni a heverőn. A gyógytornász segíthet a feszülő izmok nyújtásában és erősítésében, ami hatékonyan enyhítheti a fájdalmat. Emellett kidolgozhat önnek egy aerobik-gyakorlatsort, amelyet az erősítő és nyújtó gyakorlatokkal együtt rendszeresen kell végeznie.

Vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók. A fájdalmat mérséklő NSAID-ok, mint az ibuprofen, a diklofenák és a naproxen a fájdalom mellett a gyulladást is csökkenthetik. Ha a csomagoláson javasolt adag nem elég a fájdalom kezelésére, kérje orvosa tanácsát. Ő ekkor javasol­hatja (vagy nem), hogy vegyen be naponta négyszer 200-400 milligramm ibuprofent vagy háromszor 200 milligramm naproxent. Ha ezek után tíz napon belül sem érez jelentős javulást, hagyja abba az NSAID-ok szedését, és tájékoztassa orvosát.

Több alvás. Valószínűleg nem alszik jól, s ez csak fokozza fájdalmát, és rontja hangulatát. A Johns Hopkins Egyetem kutatói nemrég meg­állapították, hogy a rossz alvás megváltoztat bizonyos fájdalomkezelési mechanizmusokat, és emiatt a krónikus fájdalom még rosszabbá válhat. Az alvászavarok leküzdésének legjobb módja az alvási szokások rend­betétele. Mindennap ugyanakkor feküdjön le és keljen föl, az ágyat csak alvásra és szexre használja – nem várhatja el, hogy ha számlákat összesít vagy erőszakos eseményekről szóló híreket néz ott, utána nyugodtan tud pihenni -, és lehetőség szerint vegyen meleg fürdőt lefekvés előtt: a meleg ellazítja, és megkönnyíti az elalvást.

Társuljon a társával! A páciensek legtöbbje nem szól másoknak fájdal­máról, vagy csak rejtett módon jelzi, például mogorva vagy visszahúzódó viselkedéssel. „Ám barátainak és családtagjainak tudniuk kell, mi a helyzet – mondja dr. Maine. – Erre való a család. Vigye magával társát, amikor orvosa közli a vizsgálatok eredményét. Ez önmagában is elősegítheti, hogy jobban érezze magát.”

Azonnali enyhülés

A mai világban igen türelmetlenek az emberek, ha testi bajokról van szó. Szerencsére nem kell megvárnia, hogy a fájdalom magától elmúljon – próbálja ki inkább az alábbi ötleteket.

Jó zene. Ha kedvenc zeneszámait hallgatja, azzal enyhítheti fájdal­mát, javíthatja hangulatát és úgy érezheti, hogy jobban uralja az életét. A Clevelandi Klinikai Ala­pítvány egyik kutatásában azok a krónikus fájdalomban szenvedő páciensek, akik egy héten át napi egy órán át hallgattak zenét, 12-21 százalékos fájdalomcsök­kenésről számoltak be, míg a zenét nem hallgatóknál az enyhü­lés 1-2 százalékos volt. A zene­hallgatók körében a depresszió gyakorisága is kisebbnek bizo­nyult 19-25 százalékkal.

Menjen a gőzbe! Készítsen saját szaunát úgy, hogy a fürdőszobá­ban addig folyatja a legforróbb állásra kapcsolt zuhanyt, míg a helyiség meg nem telik forró gőzzel. Ekkor üljön be egy maga­zinnal, és hagyja, hogy izmai megadják magukat a melegnek.

Jóga. A jóga nemcsak az izmok feszülését oldja, hanem a szoron­gást is enyhíti. A Bostoni Egye­tem kutatása szerint a jógázás növeli a gamma-amino-vajsav (angol rövidítéssel GABA) nevű idegi ingerületátvivő anyag szint­jét – kapcsolatot mutattak ki e vegyület alacsony szintje, vala­mint a szorongás és a depresszió közt. Az egyórás foglalkozások végére az alanyok GABA-szintje átlagosan 27 százalékkal nőtt.

Borsó. A zacskós fagyasztott borsót melegítse föl a mikrobán, és törülközőbe tekerve szorítsa 15-20 percig a fájdalmas helyre, mint egy melegítőpárnát.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.