Vérnyomás és pulzus – mitől nő a vérnyomás?
Testünket vérerek lenyűgöző hálózata szövi át, melyek egymás mellé rakva elérnének a Holdig! A legszélesebb pontokon ezek az erek két és fél centiméter átmérőjűek, a legszűkebbek – a hajszálerek – átmérője azonban csupán a centiméter négyszázezred része.
A szív és érrendszer főbb alkotóelemei a szív és a vérerei, melyek oxigént, üzemanyagot (glükózt), építőanyagokat (aminosavakat), vitaminokat és ásványi anyagokat szállítanak a test minden egyes sejtjéhez. A vér a tüdőben a kapillárisokon keresztül oxigént vesz fel, illetve megszabadul a szén-dioxidtól, melyet kilélegzünk. Az oxigéndús vér a szívbe kerül, melynek pumpáló funkciója a test minden sejtjéhez eljuttatja.
A sejtek szintjén a vérerek ismét hihetetlenül vékony kapillárisokká válnak, melyek falán keresztül az oxigén és egyéb tápanyagok felszívódnak a sejtekbe. Minden egyes sejtnek szüksége van oxigénre és glükózra az energiatermeléshez. A folyamat során létrejövő salakanyagok – szén-dioxid és víz – a sejtekből a kapillárisokba kerülnek.
Azokat a vérereket, melyek ellátják a sejteket tápanyagokkal és oxigénnel, artériáknak nevezzük, míg azokat, amelyek elszállítják a salakanyagokat és a szén-dioxidot, vénáknak. Az artériában keringő vér színe vörösebb, mivel az oxigént szállító hemoglobin vasat tartalmaz, amely vörös árnyalatot biztosít számára. Az artériás vér nyomása szintén magasabb a vénás nyomásnál. A vér teljes mennyisége áthalad a vesén, amely kiszűri a salakanyagot, és vizeletté alakítja át. A vizelet a hólyagban tárolódik.
- A magas vérnyomás kezelése életmódváltással
- Vérnyomás mérő műszerek fajtái
- Hipertenzió kialakulásának okai, tünetei
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A kardiovaszkuláris betegség egyik legelső jele a megnövekedett vérnyomás.
Képzeljünk el egy öntözőcsövet, amit egy csaphoz csatlakoztatunk. A nyomás akkor a legnagyobb, amikor megnyitjuk a csapot, és a legkisebb, amikor elzárjuk. A vérnyomás is ehhez hasonló. A 120/80 értékű vérnyomás azt jelenti, hogy a maximális nyomás a szívdobbanás után 120 egység, a minimális – amikor a szív pihen – pedig 80 egység.
Gondoljunk bele, mi történne, ha a locsolócső nem gumiból, hanem fémből lenne. Megnövekedne a nyomás, nem igaz? Ha a cső belseje vízkővel vonódna be, vagy a benne levő folyadék sűrűbb lenne, az szintén megemelné a nyomást. Vagyis a megnövekedett vérnyomás megbízható jelzés arra nézve, hogy valami nincs egészen rendben. Az életbiztosítással foglalkozó vállalatok nagyrészt a vérnyomás értékét veszik alapul, hogy megbecsüljék a várható élettartamot.
Körülbelül minden negyedik ember szenved magas vérnyomásban, míg csupán a lakosság felének esik a vérnyomása az optimális érték – 120/80 – alá.
A magas vérnyomás – melyet hipertenziónak is nevezünk – az artériákban bekövetkezett három fő változás következménye lehet. Általában ezen tényezők kombinációjának hatására alakul ki.
- Megnövekedett összehúzódás: A vérereket egy réteg izom veszi körül- Ha ez az izom túlságosan Összehúzódik, az megnöveli a nyomást. A dohányzás, illetve a stressz okozhat ilyenfajta összehúzódást, mint ahogy a túl nagy mennyiségű só (nátrium) is, illetve a nem elegendő mennyiségű magnézium, kalcium vagy kálium is kiválthat hasonló hatást, mivel ezek az ásványi anyagok szabályozzák az izmok összehúzódását és ellazulását.
- A vérsűrűség megnövekedése: Ha a vér sűrűbbé vagy ragacsosabbá válik, már önmagában ez is megemelheti a vérnyomást. A vér apró vérlemezkéket, ún. trombocitákat tartalmaz, melyek összetapadnak. Ez a képességük akadályozza meg, hogy elvérezzünk, ha például megvágjuk magunkat. Ám ha a vér túlságosan könnyen összetapad, magasabb a kockázata az életveszélyes vérrögök kialakulásának, különösen a már beszűkült artériák esetében.
- Ateroszklerózis: ez az erek beszűkülését jelenti (az erek falában bekövetkező károsodás vagy az erek falának meg-vastagodása következtében), és gyakran vezet koleszterin és egyéb anyagok lerakódásainak növekedéséhez. Az ér elveszíti rugalmasságát, és ez növeli a vérnyomás mértékét.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.