• baba
• csípések
• marás

Harapások kezelése gyermek esetén

Próbáljuk elkerülni az érintett testrész mozgatását. Azonnal hívjunk orvost. A sebet óvatosan és alaposan mossuk ki szappannal és vízzel. Ne használjunk fertőtlenítőt vagy bármi mást. Állítsuk el a vérzést, és tegyünk rá steril kötést. Próbáljuk meg visszatartani az állatot, hogy megfigyelhető legyen, de kerüljük el, hogy minket is megharapjon. A harapós kutyák, macskák, denevérek, rókák és mosómedvék veszettek lehetnek, különösen ha provokáció nélkül támadtak. A gyulladás (pír, érzékenység, duzzanat) gyakori macskaharapás után, és esetleg antibiotikumos kezelésre lesz szükség.

Az alacsony kockázatú kutyahara­pások (olyan kutyától, amely biztosan nem veszett) általában nem igényelnek antibiotikumos kezelést, de minden állatharapás esetén érdemes beszélnünk a baba orvosával, hogy kell-e antibioti­kum és veszettség elleni utólagos véde­lem. Azonnal hívjuk az orvost, ha pír, duzzanat vagy érzékenység alakul ki a ha­rapás helyén.

Emberi harapások

Ha a babát egy testvér vagy másik gyerek harapta meg, csak akkor kell aggódni, ha átszakadt a bőr. Ez esetben a harapás helyét mossuk le alaposan kímélő szappannal és hideg vízzel, ha lehetséges, csapból folyassunk rá vizet, vagy kancsóból, pohárból öntsük rá. Ne dörzsöljük a sebet, és ne tegyünk rá (antibiotikum tartalmú vagy egyéb) sprayt vagy kenőcsöt. Sterilen kötözzük be a sebet, és hívjuk fel az orvost. Ha indokolt, alkalmazzunk nyomást a vérzés elállítására. Szükség lehet antibiotikumokra a fertőzés megakadályozására.

Rovarcsípések vagy -marások

A rovarcsípéseket vagy -marásokat az aláb­biak szerint kezeljük:

• A méh fullánkját azonnal kaparjuk le úgy, hogy vízszintesen vakarjuk egy vaj-kés tompa élével, bankkártyával, a kör­münkkel, vagy óvatosan távolítsuk el csi­pesszel vagy az ujjainkkal. (Próbáljuk meg nem összenyomni a fullánkot, mivel így több mérget fecskendezhetünk be.) Utá­na járjunk el az alábbiak szerint.
• A kullancsokat gyorsan távolítsuk el tompa csipesszel vagy az ujjainkkal, az utóbbiakat védjük zsebkendővel, papírtörülközővel vagy gumikesztyűvel. A kullancsot a feje közelében ragadjuk meg, olyan közel a baba bőréhez, amennyire csak lehetséges, és folyamatosan és egyenletesen húzzuk felfelé. Ne csavarjuk, rángassuk, nyomjuk, préseljük vagy roncsoljuk a kullancsot. Ne használ­junk olyan házi gyógymódokat, mint a vazelin, a benzin vagy a forró gyufa, mert ezek csak rontanak a helyzeten. Ha Lyme-kórra gyanakszunk, hívjuk fel az orvost.
• Az enyhe méh- vagy darázscsípés, vagy hangya, pók vagy kullancs csípésének he­lyét szappannal és vízzel mossuk le. Ezt követően ha duzzanat vagy fájdalom je­lentkezne, tegyünk rá jeget vagy hideg borogatást.
• Használjunk gyulladáscsökkentő ke­nőcsöt a viszkető csípésekre, például a szúnyogokéra.
• Ha komoly fájdalom mutatkozik pók­marás után, használjunk jeget vagy hideg borogatást, és hívjuk a mentőt. Próbáljuk megtalálni a pókot, és magunkkal vinni a kórházba (vigyázzunk, nehogy minket is megmarjon), vagy legalább írjuk le a kül­sejét, mert lehet, hogy mérges pók.
• Bármilyen méh-, darázs- vagy lódarázs­csípés után figyeljünk a túlérzékenységi reakció jeleire, például erős fájdalomra vagy duzzanatra, vagy bármilyen mér­tékű nehézlégzésre. Azoknál, akiknél az első csípés után ilyen tünetek mutatkoz­nak, később túlérzékenység vagy allergia alakulhat ki a méreggel szemben, amely egy későbbi csípés esetén azonnali segít­ség híján végzetes lehet. Ha a babának a csípés közvetlen helyén jelentkező fáj­dalmon és duzzanaton kívül bármilyen más tünete van, hozzuk az orvos tudo­mására, aki valószínűleg javasolni fogja az allergiateszt elvégzését. Ha allergiát állapítanak meg, várhatóan szükség lesz arra, hogy mindig magunknál tartsunk méhcsípés elleni szert a méhszezon alat­ti kiruccanásokon.
• Természetesen elképzelhető, hogy a méhméregre a szenzitizálás előzetesen megfigyelt reakció nélkül kialakul, külö­nösen babák esetében. Tehát ha egy csípés után a baba egész testén csalánkiütés je­lenik meg, nehezen lélegzik, rekedt, kö­hög, köhécsel, erős fejfájása van, rosszul van, hány, megdagad a nyelve, megduz­zad az arca, gyengeség vagy szédülés je­leit észleljük nála, vagy elájul, azonnal hívjuk a mentőt.

Kígyómarás

Ritka, hogy egy babát mérges kígyó marjon meg, de az ilyen marás nagyon veszélyes lehet. A csecse­mő kis mérete miatt még nagyon kis mennyiségű méreg is halálos lehet. Egy ilyen marást követően fontos, hogy az érintett testrész ne mozogjon. Ha a ma­rás végtagon van, rögzítsük, rakjuk sínbe, és tartsuk a szív szintje alatt.

Használ­junk hideg borogatást, hogy csillapítsuk a fájdalmat, de ne tegyünk rá jeget, és ne adjunk semmilyen orvosságot orvosi en­gedély nélkül. Azonnal hívjunk orvosi segítséget, és álljunk készen arra, hogy leírjuk a kígyó fajtáját. Ha nem tudunk egy órán belül orvoshoz jutni, alkalmaz­zunk egy laza elkötést (övet, nyakkendőt vagy haj szalagot, olyan lazára kötve, hogy egy ujjat be tudjunk dugni alá) kb. 5 cen­timéterrel a harapás fölött, hogy lassít­suk a vérkeringést.

Ne kössünk ilyen szorítókötést ujj vagy lábujj köré vagy a nyak, a fej vagy a törzs köré. Gyak­ran ellenőrizzük a pulzust az elkötés alatt, nehogy teljesen megállítsuk a keringést, és lazítsuk meg a kötést, ha a végtag duzzadni kezd. Jegyezzük fel az időt, amikor megkö­töttük. A méreg szájjal történő kiszí­vása (és kiköpése) hasznos lehet, ha azon­nal csináljuk, de ne vágjuk fel semmi­lyen módon a sebet, kivéve ha a segítség négy-öt órára van, és súlyos tüneteket tapasztalunk. Ha a baba nem léleg­zik, folyamodjunk az újraélesztési tech­nikákhoz. Szük­ség esetén kezdjük el a sokk-kezelését.

A nem mérges kígyók okozta mará­sokat kezeljük úgy, mint a szúrt sebeket, és értesítsük a baba orvosát.

Tengeri állatok szúrása

Az ilyen szúrások általában nem komolyak, de némelyik babánál vagy gyereknél súlyos reakciót válthatnak ki. Elővigyázatossági okokból mindig azonnal keressük fel az orvost. Az elsősegély a tengeri állat fajtájától függően változik. A tüske sebben maradt részét óvatosan söpörjük le egy pelenkával vagy ruhadarabbal (hogy megvédj ük a saját ujjainkat).

Erős vérzés, sokk esetén vagy a légzés leállásakor az elsősegélyt azonnal meg kell kezdeni. (Ne aggódjunk a gyenge vérzés miatt, az segíthet a mérgek eltávolításában.) A tüskés rája, az oroszlánhal, a macskahal, a naphal vagy a tengeri sün szúrását áztassuk nagyon meleg vízben 30 percig, vagy amíg meg nem érkezik az orvosi segítség. A medúza csípésének mérgét semlegesíthetjük alkoholos, hígított ammóniás vagy húspuhító szeres kezeléssel. (A biztonság kedvéért rakjunk néhány alkoholos törlőkendőt a táskánkba, ha tengerpartra utazunk nyaralni.)

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.