Hiedelmek a védőoltásokkal kapcsolatban
Jóllehet a védőoltásokkal kapcsolatos aggodalmak teljesen érthetőek, nem megalapozottak. Ne engedjük, hogy az alább felsorolt hiedelmek elbátortalanítsanak attól, hogy gyerekünket beoltassuk:
Hiedelem: több védőoltás együttes beadása nem biztonságos!
A valóság: tanulmányok bizonyítják, hogy a védőoltások egy időben történő beadása biztonságos és hatásos. Kombinált védőoltásokat már évek óta rendszeresen használnak (MMR, dpta). Az Amerikában nemrégiben jóváhagyott (de nálunk még nem létező) pediarix elnevezésű vakcina a DPTA, a polio (járványos gyerekbénulás) és a hepatitis B oltások kombinációja.
A kutatók jelenleg is dolgoznak olyan kombinált védőoltások kifejlesztésén, amelyeket várhatóan hamarosan törzskönyveznek, és a közeljövőben hozzáférhetőek lesznek. A kombinált oltások előnye – mind a szülő, mind a gyerek nagy örömére -, hogy a kisgyereknek összességében kevesebb szúrást kell elszenvednie.
Hiedelem: a védőoltások beadása a gyereknek nagy fájdalmat okoz!
A valóság: az oltás okozta fájdalom elenyésző ahhoz a súlyos betegséghez képest, amellyel szemben az oltás védelmet nyújt. Mindazonáltal vannak olyan módszerek, amelyek mérséklik az oltás okozta fájdalmat a babánál. Bizonyított, hogy oltáskor azok a babák sírnak kevesebbet, akiket ölbe vesznek, és a figyelmüket megpróbálják elvonni.
Tapasztalatok szerint kevesebb fájdalmat éreznek azok a babák is, akiket röviddel az oltás előtt vagy éppen az oltás ideje alatt szoptatnak meg. Kikérhetjük az orvos véleményét arról, hogy segít-e az, ha valamilyen édes italt adunk a babának közvetlenül az oltás előtt, vagy érzéstelenítőkrémet használunk egy órával az oltás előtt.
- Védőoltások
- Védőoltások gyermekkorban, miért fontos?
- Védőoltások az utazás előtt
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Hiedelem: ha minden más gyereket beoltanak, akkor az én gyerekem nem betegedhet meg!
A valóság: néhány szülő úgy gondolja, hogy saját gyerekét nem kell immunizálni, ha a többi gyerekkel ezt már megtették – ha a védőoltások miatt a betegség nem jelentkezik senkinél, akkor nincs is kitől megfertőződnie.. Ez az elmélet nem állja meg a helyét.
Először: fennáll annak a veszélye, hogy más szülők is a magukévá teszik az előbbi, hamis elképzelést, és ők sem oltatják be a gyereküket.
Másodszor: a be nem oltott gyerekek az oltottak számára is veszélyt jelentenek az adott betegséget illetően (a védőoltások körülbelül 90%-ban hatásosak, a beoltott gyerekek magas aránya korlátozza a betegség terjedését), így tehát nem csupán saját gyerekünk láthatja kárát, hanem a gyerek barátai is.
Harmadszor: a be nem oltott gyerekek nemcsak más oltatlan gyerekektől kaphatják el a szamárköhögést, de felnőttektől is. Ennek oka az, hogy a szamárköhögés elleni védőoltást hétéves kor felett már nem adják. Ezenfelül felnőttkorra a szamárköhögés elleni védettség már nagymértékben csökken, és bár a betegség továbbra is fertőző, a felnőtteknél olyan enyhe tüneteket vált ki, hogy azt nem is diagnosztizálják. Azok a felnőttek tehát, akik tudtukon kívül magukban hordozzák a szamárköhögés kórokozóját, akaratlanul is megfertőzhetik a kisgyerekeket, akik sokkal érzékenyebbek a betegség következményeire.
Hiedelem: egy védőoltás-sorozatból már egy oltás is elég védelmet nyújt!
A valóság: kutatók bebizonyították, hogy amennyiben a védőoltás-sorozatból egy-egy oltás kimarad, a gyereknél a betegség kialakulásának veszélye megnő. Ez az állítás különösen igaz a kanyaróra és a szamárköhögésre. Következésképp ha a javaslat szerint négy oltásból álló sorozat szükséges, kapja meg a gyerek mind a négyet, mert csak így szerezhet védettséget a betegséggel szemben.
Hiedelem: csecsemőknél az oltássorozat, illetve a többszörös oltás növeli más betegségek kialakulásának veszélyét!
A valóság: nincs bizonyíték arra, hogy a sorozatoltás fokozná a cukorbetegség, fertőző vagy más betegségek kockázatát. Jelenleg arra vonatkozó bizonyíték sem áll a rendelkezésünkre, miszerint kapcsolat lenne a sorozatoltások és az allergiás betegségek, mint például az asztma kialakulása között.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.