Milyen tüdőbetegségek vannak?
A tüdőgyógyászat a belgyógyászat részszakmája. A mai magyar tüdőgyógyászat több forrásból alakult ki: a tuberkulózis egyre súlyosabb pusztítása az európai országokban – köztük Magyarországon is – a múlt század közepén a tbc elleni szervezett küzdelem szükségességét követelte meg.
Tüdőbetegségek ismert fajtái
Két intézménytípust alakítottak ki: a tbc-gondozót és a tbc-gyógyintézeteket. A gondozó a megelőzéssel, a korai betegségformák felkutatásával, a gyógyintézetek a betegek gyógykezelésével foglalkozott. Kialakult az egységes és központi tbc elleni hálózat, és a szervezett tbc elleni küzdelem, amelyek eredményeként hazánkban is csökkent a tbc-s betegek száma, megváltozott a gümőkór veszélyessége és fertőzőképessége is. Nem vitás, hogy az eredményekben az antituberkulotikumok felfedezésének is meghatározó szerepe volt.
Hazai orvoslás
Napjainkban a tüdőgyógyászati szakhálózat – változatlanul szem előtt tartva a tbc elleni küzdelem fontosságát – erőforrásait olyan betegségek felkutatása, megelőzése, gyógykezelése és gondozása területére összpontosítja, melyek népegészségügyi jelentősége igen nagy, a halálozási statisztikákban az első helyek között szerepelnek. Ilyen betegségcsoportok a krónikus obstruktív tüdőbetegségek (COPD), asztma, a tüdő rosszindulatú daganatos betegségei, a tüdő gyulladásos betegségei.
Tüdőtuberkulózis (tbc) tünetei és szövődményei
A tuberkulózis levegő útján terjedő, ragályos betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis (humán) vagy ritkábban a Mycobacterium bovis (szarvasmarha) baktérium okozhatja.
TBC eredete
A XVIII. században, az urbanizáció, az iparosodással járó lakossági koncentrálódás, a városi nyomornegyedek kialakulásának következtében a betegség járványos méreteket öltött. A városi lakosság gyakorlatilag 100%-ban fertőződött a tbc-vel és minden negyedik ember emiatt a betegség miatt halt meg. A múlt század elején, az akkor 15 millió lakosú Magyarországon évente 60 ezer, többségében gyermek vagy fiatal felnőtt halt meg tuberkulózisban. A fertőző betegek száma 360 ezerre volt becsülhető.
A megbetegedés és a rossz szociális helyzet közötti összefüggéseket igazolja, hogy az 1905. évi éhínséget, majd az első és a második világháború utáni időszakot a tbc miatti halálozási szám hirtelen emelkedése kísérte. A második világháború szétdúlta az egészségügyi hálózatot, a közegészségügyet, a fekvőbeteg-ellátó rendszert, a két világháború között kialakított tüdőbeteg-gondozókat. A tuberkulózis Magyarországon is népbetegség lett. Döntő fordulat a betegségre valóban hatásos gyógyszerek megjelenésével következett be (az 1940-es években a Streptomycin, az 1950-es években az izoniazid, az 1960-as években az etambutol, az 1970-es években a rifampicin).
A tbc elleni harc megnyertnek látszott. Az addig gyógyíthatatlannak ítélt betegek meggyógyultak. A 60-as évek végére Magyarországon is az évenkénti új megbetegedések száma 100%ooo alá csökkent, az alá a határ alá, amely az Egészségügyi Világszervezet szerint egy népbetegség jelzője. (Incidencia: a tárgyévben nyilvántartásba vett új tbc-s betegek száma, 100 000 lakosra vonatkoztatva.)
Az 1980-as évekre az incidencia 43%ooo-re csökkent. Országos viszonylatban Borsod-Abaúj-Zemplén megye tbc szempontjából a kifejezetten átfertőződött területek közé tartozik. A megbetegedések száma megyénkben évtizedeken át magasabb volt az országos átlagnál (az első hat között), és csak 2000-ben sikerült a betegség előfordulási gyakoriságát az országos átlag alá csökkenteni.
A tuberkolózis kialakulása
A tuberkulózis a Mycobacterium tuberculosis-sal fertőzött levegő belélegzésével terjed. A levegő egy aktív tuberkulotikus beteg köhögésével fertőződik, és a baktériumok a levegőben órákon át megmaradhatnak. A fertőződés a levegőben lebegő fertőzött cseppek belégzésével történik meg. Ritkább a Mycobacterium bovis által okozott megbetegedés, amikor a kórokozó a pasztörizálatlan tej fogyasztásával jut a szervezetbe. A fertőződött egyén immunrendszere általában megsemmisíti a baktériumot, vagy elszigeteli a fertőzés helyén és a betegség tünetet és panaszt nem okozva meggyógyul.
Mik állhatnak a betegség kialakulásának hátterében?
A tbc-s megbetegedések döntő többsége az alvó baktériumok újraéledésének (endogén reinfekció) a következménye. Ez akkor következik be, ha a szervezet védekezőképessége gyengül, bármilyen okból az immunrendszer súlyosan sérül. Ilyen állapotokhoz vezet az alkoholizmus, elégtelen táplálkozás, dohányzás, különböző társbetegségek. A károsodott immunrendszerű szervezet a kívülről bejutott (exogén infekció) baktériumokkal szemben is védtelen.
- Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
- A tuberkulózis természetes gyógymódja
- Bronchitis spastic – Sípol, búg, zihál, ugye nem asztma?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az aktív tuberkulózis általában a tüdőben (főleg a tüdőcsúcsokban) kezdődik (tüdőgümőkór). A szervezet egyéb részeit érintő betegség a tüdőtuberkulózisból eredően a vérkeringéssel szóródik szét, és okozhatja az úgynevezett extrapulmonális kórformákat, mint a vese, a csontok, az ivarszervek, az agyhártya tbc-s megbetegedéseit.
Mik lehetnek a TBC tünetei?
A betegség kezdetén a tünetek nem jellegzetesek. A beteg rossz közérzetről, izzadékonyságról (főleg éjszaka) panaszkodik. Ha a fertőzés erőteljesebb, akkor súlyosságától, kiterjedésétől függően hőemelkedés, láz, gyengeség, köhögés, fogyás, vagy vérköpés hívhatja fel a betegségre a figyelmet.
Gyakran előfordul, hogy a tuberkulózis első jelét egy bizonytalan panaszokat okozó betegség kivizsgálása során készített mellkasi röntgenfelvétel szolgáltatja. A felvételen különböző méretű, elhelyezkedésű (gyakran felsőlebenyi) beszűrődések vannak, előfordulhat üregképződés, mellűri folyadékgyülem is. A diagnózisban a mellkas- röntgenfelvétel alapvető fontosságú, de a biztos diagnózist a tbc bacilus kimutatása adja meg. A kórokozó speciális festési módszerekkel, mikroszkópos vizsgálattal kimutatható, vagy speciális táptalajokon kitenyészthető a köpetből, a fertőzött folyadékokból vagy szövetmintákból. Lehetőség van a baktériumspecifikus DNS kimutatására is.
Hogyan kezelhetjük a TBC megbetegedést?
Ma már az antibiotikumok (antituberkulotikumok) segítségével még a legsúlyosabb tbc-s esetek is gyógyíthatók. Mivel egy aktív tbc-s gócban nagyon sok, több millió baktérium van, és a baktériumok egyes gyógyszerekkel szembeni érzékenysége változó, vagy a kezelés során kialakulhat az adott gyógyszerrel szemben rezisztencia, a kezelés mindig különböző hatásmechanizmusú antibiotikumok kombinációjából áll. Ezek kiegészítve és sok esetben egymás hatását fokozva szinte minden baktériumot elpusztítanak.
A kezelést hosszú időn át folytatni kell, a beteg panaszmentessé válása után is, mivel a tbc-t okozó baktériumok lassú szaporodási ciklusúak, így elpusztításuk sok időt vesz igénybe. Tartós kezeléssel a betegség kiújulásának az esélye minimális. Sebészi beavatkozásokra – ha a beteg szigorúan betartja a kezelési előírásokat – ma már nagyon ritkán kerül sor.
Mivel előzhető meg a betegség?
Az elért eredmények ellenére, az új évezred elején, a tbc elleni harc változatlanul és kiemelkedően fontos. Fertőző betegségről van szó, így népegészségügyi és járványügyi jelentősége nagy. A lezajló társadalmi folyamatok miatt (munkanélküliség, szociális helyzet romlása) a lakosság egyes rétegei a perifériára kerülnek, s ebben a szubkultúrában mindenfajta fertőző betegség – köztük a tuberkulózis – terjedési kockázata nő.
Ezen betegek döntő többsége nem szedi rendszeresen gyógyszereit, a kezelésük megszakad, a kórházi osztályokat önkényesen elhagyják, a beteget szem elől veszti a tüdő szakhálózat. Ők képezik a tuberkulózisfertőzés kiindulási gócait, veszélyeztetve szűkebb, de tágabb értelemben vett környezetüket is.
Fontos a rendszeres gyógyszerkezelés!
A rendszertelen gyógyszerszedés következtében a kórokozó tbc-bacilus egy vagy több gyógyszerrel szemben ellenállóvá válik, és a beteg már a rezisztenssé vált kórokozót terjeszti tovább, igencsak leszűkítve saját és a megfertőződött egyén gyógyulási esélyeit. Ugyanebben a lakosságcsoportban magasabb a károsodott immunrendszerű emberek aránya.
Hogyan előzhető meg a tüdőbetegség?
A lakossági ernyőfénykép szűrésen való megjelenés még ma is kötelező, de évről évre egyre kevesebben mennek el a tüdőszűrésre. A kis kiterjedésű betegséggel kiemeltek gyógyulási esélyei sokkal jobbak, akár járó betegként is kezelheti őket a tüdőgondozó. Bár a tüdőszűrést elsősorban a tbc korai felfedezésére rendelték el, az ernyőfényképek értékelésekor minden olyan kóros röntgeneltérést kiemelnek (tüdődaganat gyanúja, mellhártya betegségei, szív kóros alaki eltérései), ami a felvételen ábrázolódik, és ez nagyon sok esetben, például egy daganat korai felismerésével, a beteg életkilátásait határozza meg.
Védőoltással a betegség ellen!
Az oltóanyag legyengített baktériumokat tartalmaz. Az oltás célja a tuberkulózis megelőzése, de tökéletes immunitást nem ad és a kialakult immunitás nem életre szóló. 2002. januártól megszűnt a kötelező korcsoportos tuberkulin bőrpróba (Mantoux próba). Azokban az országokban, ahol a tbc-s megbetegedések száma nem jelentett olyan népegészségügyi problémát, mint Magyarországon, a BCG-oltást nem tették kötelezővé, vagy már korábban eltörölték (USA, számos nyugat-európai ország). Annak ellenére, hogy hazánkban a tuberkulózis ma már elvesztette a népbetegség jelzőt, közegészségügyi-járványügyi jelentősége változatlanul fontos.
Az elmúlt években egy új nemzeti tuberkulózis program (surveillance) került bevezetésre. Célja a járványügyi helyzet további javítása, a fertőző gócok hathatósabb felkutatása, a tbc szempontjából veszélyeztetett csoportok célzott szűrése (hajléktalanok), a fertőző tbc-s betegek ellenőrzött gyógyszerszedésének megvalósítása, a betegek gondozása.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.