A gyógyulást segítő új tudományágak
Genomika
A genomika (genom alapú biológia) a rendszerszemléletű biológia egyik fő pillére, vonulata, mind az alapkutatás, mint a sejtbiológia, mind pedig a patofiziológia területén forradalmi változásokat hozhat. Az élőtudományok és informatika szerencsés találkozásában egyre több lehetőség nyílik az eddig még ismeretlennek tűnő területeken, mind a klinikumban, mind pedig a diagnosztikai képalkotásban.
Milyen tudományágaknál jöhet létre? Bionika
Az élettudományok és műszaki tudományok találkozása. Például: elektromágnesesség – fotonika, molekuláris biológia, elektronika és számítástechnika, idegtudomány. Módszereket, eszközöket alakítanak ki, amire eddig nem volt példa, hiszen a különböző tudományágakban dolgozó biológusok, fizikusok, vegyészek, informatikusok ugyanazt a világot tanulmányozzák más-más aspektusból, más nyelvet beszélnek, nem értik egymást. Cél tehát egy közös interdiszciplináris látásmód kialakítása.
Mi a káoszelmélet és hálózatelmélet?
A hálózatelmélet azon az arisztotelészi filozófián alapul, mely szerint minden mindennel összefügg. Modern, új világunkban a környezetünkben lévő szerveződések egymással szoros, illetve gyengébb kapcsolatban álló részekre bonthatók. A hálózatokban való gondolkodásmód segíthet a biológiai válságfolyamatok vagy társadalmi problémák megoldásában. Az elmélet kidolgozásában magyar kutatók is vezető szerepet játszanak, például Barabási Albert László és Csermely Péter.
A képalkotó diagnosztika egyéb területei
A képalkotó diagnosztika paleoradiológia vizsgálata vezetett az igazságügy, a halottak CT- (MRI-) vizsgálatához, amit ma virtuális boncolásként említenek. Művészeti röntgenvizsgálatok alkalmazhatók festmények, szobrok, iparművészeti tárgyak valódiságának megállapítására.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.