Baktériumok és vírusok által okozott bélfertőzések
A második leggyakoribb fertőző (infektív) megbetegedés, amellyel a betegek felkeresik háziorvosukat. Statisztikai adatok szerint az enterális infekció miatt vizsgált betegek 40-60%-ában mutatható ki kórokozó, mely körülbelül az esetek felében baktérium. A leggyakoribb bélfertőzést okozó baktériumok: Salmonella, Shigella, Campylobacter, Yersinia, colibaktériumok különböző típusai. A vírusok közül a rotavirus, mely elsősorban csecsemő- és kisdedkorban, míg a calici-vírus főleg felnőtteknél okoz gyakori megbetegedést.
Milyen tünetekkel járhat?
A bélfertőzés vezető tünete a hasmenés, ami napi 3 vagy több laza (vizes, nyálkás, gennyes vagy véres) székürítést jelent, melyet az esetek többségében hasi görcsök, hányás és láz is kísér. Egyéb általános tünetek is előfordulhatnak, mint a fejfájás, szédülés, gyengeség, rossz körérzet, a fertőzés súlyosságától függően.
A bélfertőzések kialakulásának alapvetően két útja van:
- fertőzött (kórokozót tartalmazó) étel vagy víz fogyasztása,
- emberről-emberre (esetleg állatról emberre) való átjutás, legtöbbször piszkos kéz, közös használati tárgyak közvetítésével.
Hogyan tudjuk megelőzni a bélfertőzést?
Az emberi megbetegedések hátterében jelentős szerepe lehet olyan konyhatechnikai hibáknak, mint például az ételek nem megfelelő ideig történő sütése, főzése, nyersen fogyasztott zöldségek, gyümölcsök nem kellő tisztítása, kész ételek hűtés nélküli tárolása különösen nyáron, másnapos ételek (húsleves) felfőzés nélküli fogyasztása.
Amire nem szoktunk gondolni: a hús, zöldségek, kenyér ugyanazon eszközökkel (vágódeszka, kés) történő előkészítése; nyers tojás fogyasztása (túróhoz keverve, habok, krémek készítéséhez). A bélfertőzés leggyakoribb szövődménye a kiszáradás, mely különösen csecsemőknél, kisgyermekeknél és időseknél súlyos következményekkel, a vérkeringés összeomlásával, sőt halállal is járhat, megfelelő segítség nélkül.
A kiszáradás jelei
- bágyadtság, érdektelenség (apátia) a környezet iránt,
- árkolt szemek, száraz nyelv,
- csecsemőknél besüppedt kutacs,
- a bőr rugalmasságának csökkenése,
- vizeletürítés csökkenése, majd megszűnése.
Hasmenések kezelése
A hasmenéssel a szervezet vizet és sókat veszít, amit pótolni kell. Enyhe esetben elegendő lehet a bő folyadékfogyasztás (ha a beteg nem hány). A folyadék lehet: tea (dl-ként 1 kávéskanál cukorral, esetleg csipetnyi sóval), ásványvíz (szénsav nélküli), limonádé, ásványvízzel hígított szűrt almaié, gyógyszertárakban kapható rehidráló elektrolit készítmények.
Milyen diétát alkalmazhatunk hasmenés esetén?
Diéta: anyatejjel táplált csecsemőnél a szoptatás megszakítása nem szükséges, folyadékpótlás teával történhet. Hányás esetén általában elegendő 1-2 szopás kihagyása. Mesterségesen táplált csecsemő esetében sem szükséges alapvető étrendi változás, de gyógytápszerek átmeneti alkalmazása szóbajön. Nagyobb gyermek, felnőtt az első 24 órában főleg folyadékot kapjon.
A második naptól kímélő diéta, ami zsírszegény, könnyen emészthető ételekből álljon. (Például: pirítós, kétszersült, keksz, rizs, héjában főtt krumpli, reszelt alma, banán, sárgarépa stb.).
Amennyiben a tünetek diéta és fokozott folyadékbevitel mellett nem rendeződnek, antibiotikum adása szükségessé válhat, ami szigorúan orvosi feladat. Bélfertőzések kezelésében a motilitást csökkentő hasfogók alkalmazása tilos!
Milyen óvintézkedéseket érdemes tenni egzotikus utazás előtt?
Utazók hasmenése: a trópusi, egzotikus országokba irányuló utazások számának növekedése miatt vált önálló fogalommá a kórkép.
Az előfordulás kockázata csökkenthető, ha az utazó betart alapvető higiénés szabályokat, melyek közül a legfontosabbak: csak palackozott víz (ásványvíz) fogyasztása javasolt, még akkor is, ha az ivóvíz a helyi lakosság számára iható (lehetőleg a fogmosás is ezzel történjen). Kerüljük a jégkocka alkalmazását! Kizárólag olyan zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk, ami meghámozható vagy alaposan tisztítható. Kerüljük az utcai ételárusokat.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.