• kanyaró
• skarlát

Milyen fertőző betegségekre kell odafigyelnünk már gyermekkorban?

A fertőző betegségek előfordulását az elmúlt 50 évben a védőoltások bevezetése, az antibiotikumok egyre szélesebb körű alkalmazása és a járványügyi hálózatok (a mai ANTSZ-ek) egyre hatékonyabb működé­se határozta meg.

Kiütéssel járó fertőző betegségek: a skarlát (vörheny)

Az elmúlt években 2-3000/év között volt a bejelentett megbetege­dések száma. Az egykor súlyos, sok szövődménnyel járó betegség az utolsó évtizedekben „megszelídült”. Napjainkban a penicillinkészítmé­nyek birtokában ritkán alakul ki szövődmény. Okozói: a Streptococcus pyogenes nevű baktérium toxintermelő törzsei. A baktérium behatolá­si kapuja leggyakrabban a torok-garat, de lehet bőrsérülés, sőt a szü­lőcsatorna is.

Milyen tünetekkel jár a skarlát?

A betegségre jellemző típusos tünetek: a magas lázzal kísért „skarlátvörös” torok, epernyelv, diffúz pír az arcon, a száj körüli terület sápadtsága. A törzsön, végtago­kon jellegzetes élénkvörös, gombostűfejnyi, a bőrből kiemelkedő „grízes” tapintatú úgynevezett maculopapulosus kiütés, mely a hajlatokban erősebb. A betegség jel­legzetessége még a tünetek lezajlása után 2-4 héttel a tenyéren-talpon megjelenő lemezes hámlás.

Hogyan kezelhető?

Kezelésében ma már a szájon át adható penicillinkészítmények adása el­fogadott. A fertőzés emberről emberre terjed, így járványtani érdekből 6 napos elkülönítés kötelező. 7 éven aluli fertőzésnek kitett személyek (kontaktok) védelmére 5 napos penicillin profilaxis szükséges.

Mi okozza a bárányhimlőt és az övsömört?

Kórokozó: a varicella-zoster vírus (VZV). A vírus cseppfertőzéssel terjed, a légutak nyálkahártyájában telepszik meg, ott szaporodik, majd a véráram útján éri el a bőr és nyálkahártya sejtjeit. Terhesekben a méhlepényen (placentán) át jut a magzatba.

Milyen tünetekkel járhat?

A bárányhimlő típusos bőrtünete a piros udvarral körülvett; kezdetben víztiszta bennékű hólyag, mely 1-2 nap után megzavarosodik, majd a hólyag közepe köldökszerűen behúzódik és a 2. héten pörkkel gyógyul. Jellemző, hogy egy időben különböző fejlődési alakok (papulák, vesiculák, pörkök) láthatók a beteg bőrén. A hólyagok a teljes bőrfelületen megjelenhetnek és érinthetik a nyálkahártyákat is.

Gyermekkori szövődmények

Gyermekkorban jóindulatú betegségnek számít, az életkor előrehaladtával a szövődmények gyakorisága nő (tüdőgyulladás, idegrendszeri szövőd­mények).

Ezek együttesen megfelelő talajt teremtenek a gennykeltő baktériumok elszaporodásához. Nem lehet elégszer hangsú­lyozni, hogy a varicellás beteg naponta zuhanyozzon, lokálisan lehetőleg semmi, legfeljebb steril hintőpor alkalmazható.

Mire kell odafigyelni terhesség esetén?

Csökkent védekezőképes­ségű (immunszupprimált) betegekben a varicella igen súlyos, akár halálos lefolyású is lehet. Az ilyen betegek védelme immunglobulinnal, kezelése vírusra ható (antivirális) készítménnyel indokolt. A terhesség első 3 hó­napjában zajló varicella súlyos magzati károsodást okozhat. A terhesség 2. felében fertőződött anyák gyerekeiben 1 éves koruk előtt herpes zoster jelentkezhet.

Ha a szülés körüli időben fertőződik a terhes (különösen a szülést megelőző 5 napban), az újszülöttnél súlyos lefolyású varicellára lehet számítani, ezért az újszülöttet védeni kell immunglobulin adásával. A betegség lezajlása után életre szóló védettség alakul ki, de a vírus az ideg­dúcokban perzisztál, innen reaktiválódhat és az idegek lefutása mentén a varicellához hasonló kiütéseket okozhat, ez az övsömör (herpes zoster).

Kiknél alakulhat ki övsömör?

Az övsömör csak olyanoknál alakul ki, akik valamikor átestek varicellán. Ha a herpes zoster-es beteg környezetében fogékony személy van, azon bárányhimlő alakulhat ki. A herpes zoster felnőttekben heves fájdalom­mal járhat. VZ vírus elleni hatásos – a vírus szaporodását gátló – antivirális gyógyszer az aciclovir, melynek alkalmazása progresszív varicellában in­dokolt, illetve felnőtteknél a herpes zostert kísérő fájdalom kivédésére is javasolt.

Ma már létezik védőoltás, melyet immunkárosodottak védelmére fejlesztettek ki. Az ilyen betegek környezetében élő fogékony személyek oltása is javasolt, de bárki számára hozzáférhető. Terhesség előtt mini­mum 3 hónappal végezhető el az oltás.

Mit jelent a „3 napos láz” és mik a tünetei?

Kórokozója: humán herpesvirus 6 (HHV-6). Általában enyhe, 3 éves kor alatt előforduló betegség, mely jellegzetes módon zajlik.

3 napos igen magas láz (melyet olykor lázgörcs is kísér), majd a láz átmenet nélkül megszűnik, és ekkor jelenik meg testszerte a kiütés, mely jellegtelen, halványvörös, részben a bőrből kiemelkedő (maculopapulosus) és néhány nap alatt spontán elmúlik.

Erythema infectiosum (parvovirus fertőzés)  és tünetei

Okozója: a humán Parvovirus B-19.

A betegség jellemző tünetek nélkül, mérsékelt lázzal kezdődik. A 14-17. napon az arcon pillangószárnyra emlékeztető bőrpír, majd a törzsön és a végtagokon igen jellegzetes kör alakú (girlandos) kiütés jelenik meg.

A vírus iránt a vérképzőrendszer sejtjei fogékonyak. Vérképzőszervi alapbe­tegség esetén súlyos vérszegénység vagy a vörösvérsejtek képzésének átme­neti teljes leállása következhet be. A terhesség korai szakaszában elszenve­dett fertőzés vetéléshez, később a magzati vérképzés károsítása miatt az új­szülött súlyos károsodásához vezethet (hydrops). A betegség ellen specifikus terápia nincs.

Mit kell tudni a rózsahimlőről?

Kórokozó: a rubeolavírus. Általában enyhe lefolyású gyermekbetegség. Je­lentőségét a kongenitális rubeóla szindróma (CRS) adja: a terhesség első 3 hónapjában bekövetkező fertőzés – tünetmentes fertőzés is – súlyos magzati károsodással, szív-, szem-, fülfejlődési rendellenességgel járhat.

Mik a betegség jellemző tünetei?

A lágyszájpadon enanthema (kiütés), a fül mögött kezdődő, a törzsre és végtagokra terjedő halványpiros, lencsényinél nem nagyobb elemű maculopapulosus kiütés. Jellemző a generalizált nyirokcsomó-duzzanat, még a tarkótájon is.

A betegség körülbelül 1 hét alatt spontán gyógyul, specifikus terápia nincs. A gyermekek kötelező védőoltása miatt ma már a fertilis korú nők nagy része védett. Amennyiben az oltás valamilyen ok miatt elmaradt, és vérvizsgálattal sem bizonyítható a védettség, a védőoltás a tervezett ter­hesség előtt 3 hónappal javasolt.

Milyen formában jelentkezik a kanyaró?

Kórokozója: a morbillivírus, cseppfertőzéssel terjed. A betegség szabály­szerűen zajlik.

A fertőzéstől számított 10-11. napon kezdődik a prodromális szak, mely 3-4 napig tart, láz, hurutos tünetek, kötőhártya-gyulladás és a szájnyálkahártyán, az őrlőfogak magasságában megjelenő „Koplik-foltok” (tűszúrásnyi sárgás-fehér pontok lobos udvarral körülvéve) jellemzik. A 14. napon jelennek meg a kiütések a fül mögött, innen terjednek az arcra, törzsre és végül a végtagokra. A kiütés élénkvörös, borsónyi-babnyi nagyságú elemei összefolynak, pigmentálódnak és a megjelenés sor­rendjében tűnnek el.

Toxikus formája nagyon gyorsan, a kiütés megjelenése előtt, halálhoz ve­zethet. Specifikus terápiája nincs. A védőoltás bevezetése óta a kanyaró ritkán, elsősorban nem oltottakon fordul elő.

Mi okozza az egyik veszélyes betegséget a mumpszot?

Vírus okozta járványos betegség, melyre elsősorban a nyálmirigyek nem gennyes gyulladása jellemző, de több más szervet is érinthet. A védőoltások bevezetése előtt az évi megbetegedések száma több tízezer volt, ami az utób­bi 5 évben néhány százra csökkent.

Cseppfertőzéssel terjed. A vírus a légutak nyálkahártyasejtjeiben tapad meg és szaporodik, a vérárammal jut a mirigyes szervekbe (nyálmirigyek, hasnyálmirigy, here stb) és az idegrendszerbe.

Mumpsz tünetei

A betegség típusos tünete a fültőmirigy (parotis) és az állkapocs alatti nyálmiri­gyek fájdalmas duzzanata, előbb egy, majd mindkét oldalon, mely lázzal jár, de rendszerint 1 hét alatt spontán gyógyul. Gyakori velejárója az agyhártyák savós gyulladása (meningitis serosa).

Gyakori szövődménye az orchitis (heregyulladás), mely kizárólag a puber­tás körüli vagy utáni fertőzés következménye. Ritkább szövődmények a petefészekgyulladás (oophoritis), hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis), agyvelőgyulladás (encephalitis), a VIII-as agyideg károsodása miatt mara­dandó féloldali süketség.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.