A bőr felépítése és működése
A bőr az emberi szervezet legnagyobb szervrendszere, kiterjedése kb. 2 m2. A bőr sejtjei folyamatosan növekednek, elpusztulnak és újjáalakulnak, és rendkívül hatékonyan működnek: távol tartják a veszélyes kórokozókat, baktériumokat. A bőr faggyúrétege révén hajlékony és „vízhatlan” védőburok, amely véd a hőingadozások ellen, segít a testhőmérséklet fenntartásában, továbbá véd a napfény káros hatásai ellen is. Receptorai a bennünket körülvevő környezetről közvetítenek információkat, tehát fontos szerepe van az érzékelésben is.
Felépítése
A bőr két rétege a hám- (epidermisz) és az irharéteg (dermisz).
- Hámréteg – a bőr felső rétege, felhám, amely elpusztult sejtek rétegeiből áll össze. A hámréteg alapján a sejtek állandóan növekednek, és a felszínre igyekeznek. A felfelé jutás közben megtelnek rostos fehérjékkel (keratinnal), ez adja a bőr „erejét” és hajlékonyságát. (Az emberi haj és köröm is keratin tartalmú, ezért tulajdonságaik is hasonlítanak bizonyos mértékig a bőrére.) Ha a sejtek elérik a bőrfelszínt, elpusztulnak, lehám-lanak, és a mélyben újabb sejtek képződnek. A hámrétegben melanocita sejtek találhatók, amelyek melanin nevű bőrfestéket tartalmaznak. A melanin feladata a napfényből az ultraviola (UV) sugarak kiszűrése, és a bőrszín is e sejtektől függ.
- Irharéteg – a hámréteg alatt fekvő irha erős, elasztikus szövet. Ebben fut valamennyi ér, ideg, nyirokér, itt találhatóak a verejték- és faggyúmirigyek, a szőrtüszők és a különböző receptorok (érintés,nyomás, hő- és hidegérzés). A sérüléseket javító, kitöltő sejtek is itt termelődnek.
Fényvédelem
A nyári hónapokban délelőtt 10 és délután 2 óra között tartózkodjunk a közvetlen napfénytől! Ha mégis kint vagyunk a szabadban…
Védhetjük magunkat:
- viseljünk pólót;
- vegyünk fel széles karimájú kalapot;
- használjunk rendszeresen naptejeket.
A testhőmérséklet szabályozása
A bőr, amellett hogy védi a belső szerveket a külvilágtól, egy másik fontos feladatot is ellát: segíti a testhőmérséklet szabályozását.
Ha a test túlmelegszik, az irharéteg erei kitágulnak és elvezetik a hőt, a verejtékmirigyek pedig a párologtatás révén lehűtik a testfelületet. Hűvös időben a bőr erei összeszűkülnek, hogy a vért melegen tartsák, a szőrtüszők felállnak, és a test körüli hőt csapdába ejtik.
- Mit érdemes tudni a testápolókról?
- Négy előny, amelyek miatt megéri kollagént fogyasztani
- A viszketés oka
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Bőrünk és a napozás
Szinte valamennyien szeretünk kint lenni a szabadban, és napozni. A napozásnak vannak jótékony hatásai, de az ibolyántúli sugárzás nagy veszélyt jelenthet a bőrnek. A melanin nevű bőrfesték csökkenti ugyan valamelyest az irharéteget elérő ibolyántúli sugarak mennyiségét, de ez kevés. Még a meleg égtájakon élő, barna- vagy fekete bőrű, magas melanintartalmú népesség is „leéghet”, ha túl sokat tartózkodik az intenzív napfényen.
A napégés elég súlyos égési forma, hegesedést és a bőr korai öregedését okozhatja a pillanatnyi fájdalmon túl. Megfelelő védelem nélkül a rendszeres napozás a bőr mélyebb rétegeibe hatoló sérüléseket, károsodásokat okozhat. Az ibolyántúli sugarak a bőr pigmentsejtjeinek, a melanocitáknak károsítása révén bőrrákot válthatnak ki. Ez évente igen sok halálesetet okoz! Idejében való felismerése és korai kezelése rendkívül fontos, mert korai stádiumban még gyógyítható
Mit tehetünk ellene?
Mindig hordjunk magunknál magas faktorú napvédő szereket (naptejeket), viseljünk kalapot, sapkát és könnyű felsőruházatot a napsütés elleni védekezésül. Kutatások szerint az ismételt kisgyermekkori napégések a későbbiekben bőrrákhoz vezethetnek, ezért védjük kisbabáinkat, gyermekeinket!
A bőr felépítése
Az ibolyántúli sugárzás jótékony hatása
Bizonyos mennyiségű ibolyántúli sugárzásra szükség van a szervezet biokémiai folyamataihoz, és a bőrbe jutó ibolyántúli fénynek a csontok felépítésében részt vevő D-vitamin szintézisében is szerepe van.
Bőrtünetek
A bőr sokféle veszélynek ki van téve: vírus- és baktériumfertőzéseknek, allergének és irritáló anyagok hatásainak. Számos bőrbetegséget kísérnek hasonló tünetek, pl. kiütések, bőrvörösség, viszketés, száraz, töredezett bőrfelszín.
A bőrbetegségek gyakran kellemetlenségekkel járnak, de általában nem nagyon súlyosak, halálos veszélyt nem jelentenek. A legtöbb, nem kiderített eredetű kiütést a szteroid vagy antibiotikus tartalmú krémek elmulasztják, bár esetenként szájon keresztül adott gyógyszereket kell szedni. A bőrbetegségek pszichés hatását ne becsüljük alá a kezelés megtervezésekor! Az arcon vagy a test más jól látható helyén lévő, kellemetlen látványt nyújtó kiütések egyesekben rendkívül súlyos szorongást kelthetnek.
A bőrjelenségek diagnózisa
Az orvos kikérdezi a tüneteket, és megvizsgálja a beteg bőrét. Nagyítóval alaposabban megnézi az érintett bőrfelszínt, és vattapálcával mintát vesz, ha váladék, nedvedzés észlelhető. A mintát a betegség okának megállapítására laboratórium elemzi. Számos bőrtünet bizonyos idő alatt különösebb kezelés nélkül is elmúlik. Ha a probléma hosszabb ideig fennáll, vagy kellemetlen, fájdalmas, orvoshoz kell fordulni. Egyes jelenségek sokkal súlyosabb tünetek előjelei, és az általános egészségi állapotunkban fennálló komolyabb veszélyeket jelzik.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.