Betegségek és megelőzésük

Depresszió tünetei és kezelése. Gyógyítható?

A szomorúság érzése az egyik legáltalánosabb emberi érzés, amelyet életünk során (sajnos) na­gyon sokszor megtapasztalunk. A depresszió a psziché olyan állapota, amikor a szomorúság ér­zése eluralkodik, és már zavarja a normális napi tevékenységeket.

Az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma, és nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Néhány nap vagy hét után a depressziós epizód magától is elmúlhat, de sok esetben szakember segítsége szükséges. A súlyos depresszióban szenvedőket kórházba kell utalni, nehogy önmagukban kárt tegyenek.

Tünetek és jelek

  • Az érdeklődés csökkenése, közömbösség
  • Állandó fáradtság
  • Problémamegoldási szándék hiánya
  • Állandó borús kedélyállapot
  • A libidó csökkenése
  • Étvágycsökkenés
  • Alacsony önértékelés
  • Bűnösségérzés, önvád
  • Szorongás
  • Betegségképzet
  • Öngyilkossági, önsértési szándék

A depressziónak igen sokféle és változa­tos oka lehet. Tapasztalatok szerint bizo­nyos örökletes hajlam is közrejátszik, de inkább a kiváltó tényezők számítanak.

A depressziót kiválthatja:

  • veszteség, gyász;
  • kapcsolati problémák,   kapcsolatok megszakadása;
  • rossz egészségi állapot;
  • hosszan tartó betegápolás;
  • pénzügyi gondok;
  • munkahelyi problémák;
  • megoldatlan konfliktusok.

Depresszió alakulhat ki akkor is, ha va­lakire egyszerre igen sokféle probléma ne­hezedik, és úgy érzi, nem tud megbirkóz­ni velük. Egyes élettani problémák is lehetnek az okok, így alacsony pajzsmirigy­hormon-szint, vagy hormonális változá­sok szülés után, ill. a változó korban. Egyes esetekben életmódbeli tényező -mértéktelen alkoholfogyasztás vagy dro­gozás – lehet az alapok. Ettől függetlenül is kifejlődhet depresszió, minden különö­sebb előzetes ok nélkül – ez az ún. endo­gén (valamilyen belső okra visszavezethe­tő) depresszió.

Nem gyógyszeres kezelés

Fontos kikérni az orvos tanácsát, ha va­laki állandóan deprimáltnak érzi magát! Még fontosabb az öngyilkossági készteté­sekkel orvoshoz fordulni; ez sürgősségi probléma! A gondokat érdemes tisztázni: vagy or­vosunkkal beszéljük meg, vagy esetleg egyházközségi ismerősünkkel, ha ő erre alkalmas. Nagyon hasznos lehet, ha egy elfogulatlan személlyel beszélünk, mivel ő tárgyilagosan fogja megítélni a hely­zetet.

Rossz kedélyállapot?

Az emberi kedélyállapot széles skálán mozog, és ennek a depresszió csak az egyik oldala. Mindenkinek vannak jobb és rosszabb periódusai, és nem szokatlan, hogy valaki rosszkedvű. Ha viszont a rossz, nyomott kedély­állapot állandósul, ez már depresszió­nak számít. Ennek mélyén az agyi neurotranszmitterek egyensúlyának megbomlása húzódik meg.

Ugyanúgy: mindenki lehet jókedvű, de az állandósult eufória, a felfokozott aktivitás, más néven mánia már kóros, és ez is orvosi kezelésre szorul! A rajzon bemutatjuk a kedélyállapotok jellemzőit.

Depresszió

Az orvos javasolhatja, hogy a beteg ke­ressen fel pszichológust vagy tanácsadót. A kettő közötti különbség az, hogy a ta­nácsadó az érzésekre koncentrál, és arra, hogyan értheti meg azokat, míg a pszi­chológus a gondolkodás negatív irányult­ságát próbálja megfordítani a pozitív szemlélet felé.

Számos segítő forrás szóba jöhet: a csa­lád és a közeli barátok, akik napi támoga­tást, bátorítást, segítséget adhatnak. Saj­nos nem mindenki van olyan jó helyzet­ben, hogy segítő közösség vegye körül.

Antidepresszáns gyógyszerek

Az orvos antidepresszáns gyógyszereket rendelhet, amelyeket kúraszerűen kell szedni, pszichoterápiával együttes alkal­mazásban. Ezek a gyógyszerek megvál­toztatják az agy kémiai egyensúlyát, és többféle típusuk létezik. Az orvos olyan szert fog választani, amely a beteg állapo­tának leginkább megfelel.

Egyes jótékony hatások már szinte azonnal jelentkeznek, javulnak például az alvászavarok, de a ke­délyállapotra gyakorolt hatás legkorábban csak két hét múlva észlelhető. Enyhébb mellékhatások jelentkezhetnek, és ha ezek kellemetlenné válnak, keressük fel az orvost, aki esetleg más gyógyszert fog java­solni.

Ha már beállt az antidepresszáns hatás, a kezdeti javulás állandósul, az illető könnyebben megküzd a mindennapi problémákkal. A kezelés időtartama álta­lában legalább 4-6 hónap. A kezelést ak­kor lehet abbahagyni, ha a javulás mérté­ke kielégítő, és az egyéb tünetek is kedve­zően alakulnak. Ha a depressziót kiváltó problémák nem oldódtak meg, vagy a te­rapeutával folytatott megbeszélések nem vezetnek eredményre, akkor érdemesebb megvárni, amíg a kedélyek kissé lecsilla­podnak, és addig folytatni kell a gyógysze­res kezelést.

Az antidepresszáns-kezelés nem vál­toztatja meg a természetes érzelmi életet, és ezek a szerek nem okoznak hozzászo­kást. Gyakran összetévesztik ezeket a szere­ket azokkal a szorongásgátlókkal (és alta­tókkal), amelyek viszont okoznak hozzá­szokást, ugyanakkor antidepresszáns ha­tásuk nincsen.

Önsegítő módszerek

A depresszió kezelése sok esetben hatáso­sabb, ha az életmódban és a napi tevé­kenységeken is megpróbálnak változtatni. A legfontosabb, hogy a betegnek kellő el­foglaltsága legyen lehetőleg házon kívül, és egészséges étrendet kövessen. Szeren­csés, ha a mindennapokat hasznos és fon­tos tevékenységek töltik ki, de ez ne tör­ténjék túlságosan elsietve.

Kilátások

Az esetek java részében a depresszió nyom nélkül gyógyulhat, vagy minden kezelés nélkül, vagy segítő technikák, tanácsadók és gyógyszerek segítségével. Egyes esetekben viszont a depressziós epizódok visszatérnek az élet során, és ek­kor már hosszú távú kezelés és pszichote­rápia is szükséges.

Szezonális depresszió

Számos beteg a téli időszakban lényegesen többet szenved a dep­ressziós panaszoktól, mint más évszakokban. Ezt nevezik szezonális depressziónak, amit azzal magya­ráznak, hogy télen sokkal kevesebb a napfény.

Az embereknek télen általában is rosszabb a kedélyállapota, de jelen­tősen javul a tavasz közeledtével. A téli hónapokban a növények és az állatok is jóval kevésbé aktívak, és az emberi szervezet is lelassul, legföljebb a modern élet kihívásai nem engedik meg ezt a fajta termé­szetes lassulást. Az ultraibolya fénnyel végzett fényterá­pia javíthatja a szezonális depresszió­ban szenvedő betegek állapotát. Ha ez nem elegendő, antidepresszáns kezelést kell alkalmazni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.