Az emésztés folyamata
Az emésztőrendszer a gyomor-béltraktusból, a májból, a hasnyálmirigyből és az epehólyagból áll. A teljes emésztőrendszer mintegy 8 méter hosszú csőnek fogható fel. Különböző részekre oszlik, és mindegyiknek saját funkciója van. A rendszer célja a szervezet energia- és nyersanyag ellátása, illetve a feleslegtől való megszabadulás. A hatékony működéshez a szervezetünknek szénhidrátokra, fehérjékre és zsírokra van szüksége. Speciális fehérjék, ún. enzimek bontják le a táplálékot egyszerű összetevőkre, amelyeket azután a szervezet közvetlenül is fel tud használni.
Az emésztés folyamata már a szájban megkezdődik. A nyelv, a nyál és a fogak munkája összeaprítja, összekeveri és nyelésre alkalmassá teszi az ételt. A rágással és őrléssel a falatok felülete megnő, és a nyál enzimei már megkezdik az ételben levő szénhidrátok bontását. A lenyelt falatok elindulnak a nyelőcsőben, és a légcsőbe való kerülésük meggátlására szolgál a gégefedő, amely ilyenkor rácsukódik a légcső bejáratára.
Úton a gyomor felé
Az étel a nyelőcsövön keresztül éri el a gyomrot, izom-összehúzódások és -elernyedések révén (ezt perisztaltikának nevezzük). Ez nem tudatos folyamat, akárcsak az emésztőrendszer bármelyik részének működése. A nyelőcső alsó végénél található a záróizom; ennek elernyedésekor kerül a táplálék a gyomorba. Az ételben a nyelőcsövön való áthaladás során nincs változás.
Aktív környezet
A gyomor több izomrétegből áll, ezek keverő-forgató mozgásokat végeznek, összekeverik az ételt a gyomorsavval és a különféle enzimekkel. A gyomor maga egy J alakú „zsák”, az étel tárolására szolgál, amelyet kis részletenként juttat tovább a vékonybélbe. A gyomor alsó részén levő záróizom (a pylorus) megnyílásával jut tovább a gyomortartalom a bél első szakaszába, a patkóbélbe.
Az étel felszívódása
A patkóbélbe többféle emésztést segítő anyag kerül: az epehólyagból az epe, a hasnyálmirigyből emésztőenzimek és lúgos hatású anyagok a gyomorsav közömbösítésére. Ezek összekeverednek a már a gyomorsavval és enzimekkel „előkezelt” táplálékrészekkel.
Az emésztés a vékonybélben tovább zajlik, aminek azonban fő funkciója a felszívódás, vagyis falán keresztül szívódik fel a táplálék molekuláinak mintegy 80%-a. A bélfalon apró, ujjszerű képződmények, ún. bélbolyhok vannak, amelyek megnövelik a táplálék molekuláinak a véráramba való felszívódására szolgáló felületet.
A bélflóra
A bélben több milliárd baktérium él, nagy részük a vastagbélben, ezek képezik a bél „élővilágát”, az ún. bélflórát. Ezek a hasznos baktériumok bontják le ezután az áthaladó anyagokat, vitaminokat képeznek, lebontják az epe festékanyagait, és a káros baktériumokat is „kordában tartják”.
A bélrendszerben
A vékonybelet követő belek három részre tagolódnak: vakbél, vastagbél és végbél. Itt szívódik fel a táplálékból a víz, a vitaminok és ásványi anyagok a bélfalon át. A fel nem szívódott maradékanyagok is itt kezdenek összesűrűsödni bélsárként.
(Kép fent) Bélbolyhoknak nevezett kitüremkedések borítják a bél felületét. A bolyhok hajszálerei révén kerül be a táplálék a véráramba.
A folyadékban már szegény maradék folytatja útját a végbél felé. Itt széklet formájában tárolódik, kiürítésre készen. Innen a végbél záróizmának akaratlagos működése révén préselődik ki. Az oldható rostok képezik a bélflóra számára a kellő tápanyagot.
Az emésztőszervek
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.