• bél
• emésztés

Az emésztés folyamata

Az emésztőrendszer a gyomor-béltraktusból, a májból, a hasnyálmirigyből és az epehólyagból áll. A teljes emésztőrendszer mintegy 8 méter hosszú csőnek fogható fel. Különböző részekre oszlik, és mindegyiknek saját funkciója van. A rendszer célja a szervezet energia- és nyersanyag ellátása, illetve a feleslegtől való megszabadulás. A hatékony működéshez a szervezetünknek szénhidrátokra, fehérjékre és zsírokra van szüksége. Speciális fehérjék, ún. enzimek bontják le a táplálékot egyszerű összetevőkre, amelyeket azu­tán a szervezet közvetlenül is fel tud használni.

Az emésztés folyamata már a szájban megkezdődik. A nyelv, a nyál és a fogak munkája összeaprítja, összekeveri és nye­lésre alkalmassá teszi az ételt. A rágással és őrléssel a falatok felülete megnő, és a nyál enzimei már megkezdik az ételben levő szénhidrátok bontását. A lenyelt fa­latok elindulnak a nyelőcsőben, és a lég­csőbe való kerülésük meggátlására szolgál a gégefedő, amely ilyenkor rácsukódik a légcső bejáratára.

Úton a gyomor felé

Az étel a nyelőcsövön keresztül éri el a gyomrot, izom-összehúzódások és -eler­nyedések révén (ezt perisztaltikának ne­vezzük). Ez nem tudatos folyamat, akárcsak az emésztőrendszer bármelyik részének mű­ködése. A nyelőcső alsó végénél található a záróizom; ennek elernyedésekor kerül a táplálék a gyomorba. Az ételben a nye­lőcsövön való áthaladás során nincs változás.

Aktív környezet

A gyomor több izomrétegből áll, ezek keverő-forgató mozgásokat végeznek, össze­keverik az ételt a gyomorsavval és a külön­féle enzimekkel. A gyomor maga egy J alakú „zsák”, az étel tárolására szolgál, amelyet kis részletenként juttat tovább a vékonybélbe. A gyomor alsó részén levő záróizom (a pylorus) megnyílásával jut tovább a gyo­mortartalom a bél első szakaszába, a pat­kóbélbe.

Az étel felszívódása

A patkóbélbe többféle emésztést segítő anyag kerül: az epehólyagból az epe, a has­nyálmirigyből emésztőenzimek és lúgos hatású anyagok a gyomorsav közömbö­sítésére. Ezek összekeverednek a már a gyomorsavval és enzimekkel „előkezelt” táplálékrészekkel.

Az emésztés a vékonybélben tovább zajlik, aminek azonban fő funkciója a fel­szívódás, vagyis falán keresztül szívódik fel a táplálék molekuláinak mintegy 80%-a. A bélfalon apró, ujjszerű képződmények, ún. bélbolyhok vannak, amelyek megnö­velik a táplálék molekuláinak a véráram­ba való felszívódására szolgáló felületet.

A bélflóra

A bélben több milliárd baktérium él, nagy részük a vastagbélben, ezek képezik a bél „élővilágát”, az ún. bélflórát. Ezek a hasznos baktériumok bontják le ezután az áthaladó anyagokat, vitamino­kat képeznek, lebontják az epe festékanya­gait, és a káros baktériumokat is „kor­dában tartják”.

A bélrendszerben

A vékonybelet követő belek három részre tagolódnak: vakbél, vastagbél és végbél. Itt szívódik fel a táplálékból a víz, a vitami­nok és ásványi anyagok a bélfalon át. A fel nem szívódott maradékanyagok is itt kezdenek összesűrűsödni bélsárként.

(Kép fent) Bélbolyhoknak nevezett kitüremkedések borítják a bél felületét. A bolyhok hajszálerei révén kerül be a táplálék a véráramba.

A folyadékban már szegény maradék folytatja útját a végbél felé. Itt széklet for­májában tárolódik, kiürítésre készen. In­nen a végbél záróizmának akaratlagos mű­ködése révén préselődik ki. Az oldható rostok képezik a bélflóra számára a kellő tápanyagot.

Az emésztőszervek

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.