Édes méreg: a fruktóz amely elhízáshoz vezet!
A magas fruktóz bevitel káros. Ne fogyassz hozzáadott cukorral készült ételeket! Az étkezési cukor két cukorfajtából, a glükózból (szőlőcukor) és a fruktózból (gyümölcscukor) áll. A glükóz a „jó” cukor, vagyis kis mennyiségben egészséges. A fruktóz már sokkal veszélyesebb.
A fruktóz két fő forrásból kerül be a táplálkozásba:
- Gyümölcsök, bogyók és cukros zöldségek (sárgarépa, cékla) révén.
- Édesítőszerekkel, mint a cukor, a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, illetve az édesített termékekkel, mint az édességek vagy az üdítőitalok.
Egyes vélemények szerint a fruktóz a mérgeknek gyakorlatilag minden jellemzőjével rendelkezik: károsodásokat okoz a testben, és egyenesen a májba (a szervezet méregtelenítő szervébe) kerül. Mások nem fogalmaznak ennyire drasztikusan: a fruktóz méreg, de csak nagy dózisban, illetve az omega-6 többszörösen telítetlen zsírokkal együtt fogyasztva.
Az édesítőszerek mezőgazdasági termelése
A magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot kukoricából készítik, amely a termelés mennyiségét tekintve a világon a második termesztett növény, 21,6%-kal. Az étkezési cukrot egyrészt a cukornádból nyerik, amely a világon a hatodik legnagyobb mennyiségben termesztett növény 3,3%-kal, másrészt a cukorrépából, amely a maga 1,7%-ával a világon termesztett növények között a tizenkettedik helyet foglalja el.
Mivel azonban az omega-6 már szinte mindenhol ott van — mind az emberek, mind pedig a laboratóriumi patkányok táplálkozásában —, nem meglepő, hogy a fruktóz annyi problémát tud eredményezni.
A magas fruklóztartalmú étrend által okozott problémák
A patkányoknál a nagy mennyiségű fruktóz fogyasztása inzulinrezisztenciához, elhízáshoz, II-es típusú diabéteszhez és magas vérnyomáshoz vezet. Az embereknél hasonló tünetek jelentkeznek, de a patkányokhoz képest kevésbé következetesen. A fruktóz akkor tűnik a leginkább problémásnak, ha a vizsgálat résztvevői elhízottak, és ha a táplálkozásuk jelentős mértékben tartalmaz többszörösen telítetlen zsírokat.
A fruktóz rossz irányba befolyásolja a vérzsírösszetételt
A fruktózfogyasztás olyan vérzsírösszetételhez vezet, amely a szív- és érrendszeri betegségek magas kockázatával, valamint a zsigeri zsír felhalmozódásával hozható összefüggésbe. Egy kísérletben elhízott résztvevőket vizsgáltak, akiknél a glükózból bevitt kalóriák mennyiségét 25%-kal csökkentették a fruktóz javára. Ennek következtében 45%-kal növekedett a „kicsi és sűrű” LDL – a legrosszabb vérzsír – mennyisége, az étkezés utáni triglicerid mértéke 100%-kal emelkedett, míg a zsigeri zsír négyszer gyorsabban növekedett, mint glükózzal.
A fruktóz köszvényt és vesebetegséget okoz
A fruktóz semlegesítésének első lépése, amikor átalakul fruktóz-1-foszfáttá. A foszfátot az ATP (adenozin-tri foszfát) energiamolekulából vonja el, amelyben így foszfáthiány és adenozintöbblet alakul ki. Az adenozin átalakul húgysavvá, ami a vérbe kerül. A. magas fruktóz fogyasztás tehát emelkedett húgysavszintet okoz.
Ez azért problémás, mert az embereknek — a kutyákhoz és a majmokhoz hasonlóan — nincs urikáz enzimjük, amely a húgysavat lebontja. A fruktóz fogyasztás miatt így a húgysavkristályok felhalmozódnak az ízületekben, és intenzív fájdalmat okoznak — ez a betegség a köszvény. A rossz fruktóz-anyagcseréjű emberek magasabb arányban szenvednek köszvénytől.
A fruktóz a húgysav révén az egyik fő oka lehet a vesebetegségnek.
A fruktóz metabolikus szindrómát és cukorbetegséget okoz
A fruktóz részben a húgysavszintet megemelő hatásán, részben a máj mérgezésén keresztül növeli a magas vérnyomás és a metabolikus szindróma kockázatát.
A fruktóz fogyasztás valóban arányban áll az egyes országokban számon tartott cukorbetegek számával, illetve a cukorbetegség előfordulásának 1935 óta történt ,7-szeres növekedése egybeesik a-fruktózfogyasztás hat-hússzoros növekedésével.
A fruktóz főként a metabolikus endotoxémia mechanizmusa révén képes metabolikus szindrómát és cukorbetegséget okozni. Az endotoxémia azt jelenti, hogy a szervezetben nagy mennyiségben vannak jelen az endotoxinok, amelyek a bélbaktériumok sejtfalában található anyagok. Amikor a bélbaktériumok elpusztulnak, a sejtfal lebomlik, és az endotoxinok felszabadulnak. Némelyek bejutnak a testbe, illetve ha a bélfal áteresztő, akkor a legtöbbjük átjut.
A vér endotoxinszintje magasabb a fruktózt fogyasztó, mint a más táplálékon tartott patkányok esetében. Az endotoxinok zsírmájat okoznak, de „a fruktózzal etetett patkányok antibiotikumos kezelése határozottan csökkentette a zsír felhalmozódását a májban.”
Mind a magas fruktóztartalmú, mind pedig a magas omega-6-tartalmú étrend endotoxémiához vezethet.
A szakirodalomban általában azt állítják, hogy az endotoxémiát a magas zsírtartalmú étrendek okozzák, de szinte az összes, a tudományos kutatásban használt étrend magas omega-6-tartalmú.A korábban említett tanulmány esetében például kukoricaolajat (57% omega-6-tartalom) és ipari szalonnát (33% omega-6-tartalom) használtak a metabolikus endotoxémia kiváltására. Az endotoxémiát kiváltó legtöbb étrend szukrózban is gazdag, amelynek a fele fruktóz.
Az endotoxémia viszont a fruktóz felszívódási zavarait is előidézi. Amikor állatok szervezetébe LPS-t (lipopoliszacharid) injekcióztak, csökkent az emésztőrendszerük által felszívott fruktóz mennyisége, amelyből így a bélbaktériumok többet tudtak felhasználni. A fruktóztöbblet a bélbaktériumok elszaporodásához vezetett, ettől pedig több endotoxin került a szervezetbe.
Az is valószínű, hogy a szívbetegség ennek az ördögi körnek a másik következménye. A szív- és érrendszeri betegségek aránya azoknál a legmagasabb, akiknek az étrendjében alacsony a rost és a telített zsírok aránya (ennélfogva magas a cukor és a többszörösen telítetlen zsíroké), a legalacsonyabb pedig azoknál, akiknek a táplálkozása egyszerre sok telített zsírt és rostot tartalmaz.
A fruktóz és az elhízás kapcsolata
A fruktózfogyasztás összefüggésben áll az elhízással. Naponta minden egyes fruktózzal édesített üdítőital 60%-kal növeli az elhízás arányát, miközben az üdítőfogyasztás napi 50 ml-rel (egyötöd pohár) való csökkentése 7,5%-kal csökkentette a túlsúlyos és elhízott gyerekek számát a brit iskolások között. Egy nyolcvannyolc tanulmányt vizsgáló áttekintés azt mutatta, hogy az üdítőfogyasztás együtt járt a magasabb kalóriabevitellel, a nagyobb testtömeggel, más tápanyagok alacsonyabb bevitelével és a rosszabb egészségügyi mutatókkal.
Ennek egy lehetséges mechanizmusát fedezték fel, amikor bebizonyították, hogy a fruktóz leptinrezisztenciát okoz. A leptin egy hormon, amely rendes körülmények között zsírcsökkenést idéz elő, gyorsítja az anyagcserét, és testtömeg csökkenést eredményez, ám a leptinrezisztens emberek nem reagálnak a leptinre, és általában elhízottakká válnak.
A fruktóz károsíthatja az agyat és a testet
Amikor a nagy mennyiségben fogyasztott fruktóz kifolyik a májból, elkezdi mérgezni az egész testet — olyan probléma alakul ki, amely különösen cukorbetegség esetén rendkívül súlyos. A fruktóz sokkal nagyobb valószínűséggel glikálódik és oxidálja a fehérjéket, mint a glükóz. Az agy is érintett: a magas fruktóztartalmú étrend rontja a patkányok memóriáját. A fruktóz a patkányoknál növeli a vérnyomást is, és megrövidíti az élettartamot. A retinopátia – a megvakulás fő oka – különösen összefüggésbe hozható a cukorbetegek fruktóz fogyasztásával.
Összefoglalás
A normál mennyiségű, alacsony kalóriatartalmú növényi élelmiszerekből — gyümölcsökből, bogyókból, céklából és répából — származó fruktóz még a cukorbetegek számára is egészséges. Az Optimális Étrendben napi legfeljebb 25 gramm, de étkezésenként legfeljebb 10 grammnyi fruktóz fogyasztását javasoljuk.
A nagyobb fruktóz adagok veszélyesek lehetnek. A legtöbb amerikai által fogyasztott hatalmas mennyiségű cukor és magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup — különösen omega-6 növényi olajokkal együtt — nagyon mérgező. A fruktóz által kiváltott máj-károsodás – a túlzott omega-6 tartalmú növényi olajokkal súlyosbítva – állhat a már szinte járványos metabolikus szindróma, elhízás és cukorbetegség hátterében.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.