Hogyan és miért változik a vérnyomás az érpálya egyes szakaszaiban?
A vérnyomás fokozatosan csökken az érpályában a bal szívféltől a jobb szívfélig. A csökkenés mértékét az érpálya egyes szakaszainak az ellenállása (R) és a rajtuk időegység alatt átáramló vérmennyiség (Q) határozza meg.
A szívből kiinduló artériák egyre kisebb ágakra ágazódnak el egészen a legkisebb erekig, a kapillárisokig. A kapillárisok után pedig egyre tágabb erekbe szedődnek össze, mígnem két fő gyűjtőér (vena cava inferior és superíor) torkollik a jobb pitvarba, illetve négy tüdővéna (w. pulmonales dextrae és sinistraé) a bal pitvarba. Az érpályában tehát változik az érátmérő, ami a véráramlással szembeni ellenállás egyik meghatározó tényezője.
Artériák – arteriolák – kapillárisok – vénák a vérnyomás értéke az érpálya egyes szakaszaiban, változik az érfal szerkezete is. Élettani szempontból az endothelium, a simaizom, az elasztikus rostok és a collagen rostok aránya lényeges az érfal felépítésében. Az érfal fontosabb alkotó elemeinek aránya az egyes érszakaszokban
Az endothelsejtek szelektív átjárhatósága biztosítja az anyagkicserélődést; emellett szerepük van a lamináris véráramlás fenntartásában, a véralvadás gátlásában és bizonyos vazoaktív anyagok termelésében is. A simaizomsejtek az érátmérő aktív változtatását-, a kötőszöveti rostok pedig az érfal tágulékonyságát biztosítják.
Mekkora vérnyomást bírnak ki a hajszálerek?
A hajszálerek artériás végén a vérnyomás értéke átlagosan 30 Hgmm. Egészséges emberben a kapillárisfal ennél lényegesen nagyobb nyomást is kibír.
- A magas vérnyomás kezelése életmódváltással
- Vérnyomás mérő műszerek fajtái
- Hipertenzió kialakulásának okai, tünetei
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Három tényező játszik meghatározó szerepet a kapillárisfal mechanikai védelmében:
- az arteriolák,
- a kapillárisok átmérője és
- az interstíciális mátrix.
Az artériákban mérhető 120 Hgmm körüli vérnyomás az arteriolákban 30 Hgmm-re csökken. Nyugalomban ekkora vérnyomás elegendő a véráramlás fenntartására a kapillárisokban, s ez a nyomás biztosítja a filtrációt is. Izommunkában a kapillárisokban is emelkedik a vérnyomás mintegy 40-50 Hgmm-ig.
A Laplace-törvény értelmében az érfal feszülése egyenesen arányos az ér sugarával. Az táblázat bemutatja néhány érszakasz falfeszülését.
Érszakasz | Középnyomás (Hgmm) | Sugár (m) | Falfeszülés (N/m) |
---|---|---|---|
Aorta | 100 | 0,015 | 199,9 |
Nagy artéria | 95 | 0,01 | 126,6 |
Kapilláris | 25 | 0,0000035 | 0,011 |
Nagy véna | 10 | 0,01 | 13,3 |
Az önkényesen kiragadott példákból is kitűnik, hogy a kapillárisok falfeszülése igen alacsony. Hogyha a vérnyomás elérné az 50 Hgmm-t a kapillárisokban, akkor a falfeszülés nagysága 0,02 N/m lenne, 100 Hgmm-es kapilláris nyomás esetén pedig 0,04 N/m.
Könnyen meggyőződhetünk a kapillárisfal nyomással szembeni ellenállóképességéről (fragilitásáról) egy egyszerű vizsgálattal. Szorítsuk le a felkart a vérnyomásmérő mandzsettájával úgy, hogy a szisztolés nyomásnál kisebb, de a diasztolés nyomásnál nagyobb nyomásra pumpáljuk fel. Ilyenkor a radiális pulzust még jól tapinthatjuk.
Hagyjuk nyomás alatt a felkart 5 percig. Ezután megszüntetjük a nyomást (kiengedjük a levegőt a mandzsettából), s megfigyeljük, hogy vannak-e pontszerű bevérzések (petechiak) az alkar bőrén. 2-3/cm2-nél több bevérzés kóros elváltozásra utal (Rumpel-Leede-tünet).
A következő esetekben ad pozitív eredményt a vizsgálat:
- C-vitamin hiány (skorbut)
- thrombopenia
- toxikus reakció
- allergiás reakció
- angiopathia diabetica
- öröklött kapillárisfal-gyengeség
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.