• jóga

Mire jó a jóga?

Fájdalomcsillapítás

A jóga eredete ötezer évvel ezelőttre, Indiába nyú­lik vissza. Ez az egyik leghatásosabb mozgásterá­pia nagyon sokféle fájdalom enyhítésére, különösen a balesetből vagy sérülésből eredő korlátozott mozgáské­pesség, valamint ízületi gyulladás, hátproblémák vagy szklerózis multiplex okozta izom-, ideg- és ízületi fájda­lom kezelésére.

A jóga nemcsak a test mozgásképességét javítja, hanem mentális és érzelmi töltést is ad. Hatékonyan alkalmazható keringési problémák, stressz és stresszel összefüggő állapotok, depresszió, idült légzési nehézségek, valamint emésztési zavarok szabályozására és kezelésére is.

Noha a jógagyakorlatok jó hatással vannak a test minden porcikájára, egészen a legapróbb rejtett izmo­kig, alapelvét tekintve az egész embert célozza meg, így a szakemberek nem javasolják, hogy a mozgásgyakorlatokat (ászanákat) a helyes légzésre irányuló rendszer­ből (pránájámából) vagy az összetett mentális és emo­cionális környezetből kiragadva végezzük.

Többféle változata van

A jógának több válfaja létezik – például a kundaliní vagy a tantra jóga -, de amit általában tanítanak, az a fent említett alapelveket magában foglaló, úgyneve­zett hátha, rádzsa vagy astánga jóga. Mivel sokféle jóga létezik, az a legbiztosabb, ha egy megbízható jógaok­tatótól személyesen tanuljuk meg a jóga alapjait. Ma­napság már annyira elterjedt a jóga művészete, hogy biztosan találunk a közelünkben tanfolyamot.

Mire jó még a jóga?

A jóga jó a migrén, a depresszió, a nyak- és hátfájás, az asztma, a koszorúér-betegség, a magas vérnyomás, a bélpanaszok, az idegi fájdalom, az ízületi gyulladás, a Bechterew-kór, a csontritkulás, a nemi problémák, valamint a terhesség alatti és a szülési fájda­lom enyhítésére.

Gerinccsavarás

• Egy: Mindkét oldalon végezzük el a gyakorlatot. Üljünk le a padlóra, lábunkat nyújtsuk egyenesen előre. Hátunk maradjon egyenes. Haj­lítsuk be jobb térdünket (a térd ki­felé mutat a földön), és közelítsük lágyékunk felé, míg talpunkkal el nem érjük bal combunkat.
• Kettő: Tegyük bal sarkunkat jobb térdünk elé. Lassan emeljük fel mindkét kezünket a fejünk fölé, és tegyük össze a két tenyerünket.
• Három: Néhány másodpercig maradjunk így, majd lassan engedjük le a bal karunkat magunk elé, és vállma­gasságban tartsuk meg. Bal tenye­rünk lefelé mutasson.
• Négy: Engedjük le a jobb karunkat, és fogjuk meg a bal lábfej külső olda­lát. Fordítsuk balra törzsünket, és bal karunkkal támasszuk meg ma­gunkat. Maradjunk így harminc másodpercig.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.