Milyen belső szervi betegségeket okozhat a Parkinson-kór?
Mennyiben befolyásolja a betegség a testtömeget?
A súlyveszteség bármely stádiumban előfordulhat a Parkinson-kóros betegnél. Ez eléggé jellegzetes lehet -körülbelül 3 kg-tól 9-10 kg-ig is terjedhet, gyakran nagyon rövid idő alatt. Egy ilyen időszakot követően a súly általában stabilizálódik. Ez a Parkinson-kór részeként lép fel és aligha van köze hozzá egy külön oknak, főként, ha nem jár étvágycsökkenéssel.
Ha azonban a felesége visszautasítja az ételét, esetleg depresszióban szenved. Biztassa őt, hogy menjen el a háziorvosához, ha Ön úgy gondolja, ez a helyzet áll fenn. Érdemes lenne azt is ellenőrizni, hogy nincsenek-e problémái a nyeléssel.
Arról nem beszél, hogy a feleségének vannak-e önkéntelen mozdulatai. Ezek a Parkinson-kórban a súlyveszteség okai lehetnek, mivel minden mozgás energiafelhasználással jár együtt, amit az ételből nyerünk. Az nem számít, hogy a mozgás akaratlan-e, vagy mi választjuk a testmozgást, mindegyiknek ugyanaz a hatása.
Nyelési nehézségek… okozhatja Parkinson-kór?
A nyelési gondok nem olyan gyakoriak az első néhány évben, de ha már kilenc éve Parkinson-kóros, valószínűleg a betegsége a bűnös. Mindazonáltal, az orvosok általában azt javasolják, hogy gégész vizsgálja ki, hogy megbizonyosodjanak róla, nincs-e más oka. Lehet, például egy könnyen kezelhető állapot, mint egy darabka étel vagy más idegen test, ami a torokba szorult. Ha azonban a szakorvos nem talál semmit (és ez általában így van), akkor nagyon hasznosak lehetnek egy beszéd- és nyelv-terapeuta tanácsai, mivel ő meg tud tanítani néhány „trükköt”, ami segíthet.
Ha már néhányszor ez megtörtént, bekerülhet egy olyan ártalmas körforgásba, hogy aggódik miatta, s ettől rosszabb a helyzet. A szakember segíthet abban, hogy jobban tudjon szabályozni, s így ismét normálisabban tudjon étkezni.
- Parkinson-kór jellemző tünetei, agyműtétje
- Mi is az a Parkinson-kór?
- Mitől alakulhat ki a Parkinson-kór?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mi történik a nyeléssel?
Néha a Parkinsonos embereknek túl sok a nyáluk. Ez nem azért van, mert a normálisnál több nyáluk termelődik, hanem mert az állandó nyelés – ami mindegyikünknél fennáll – lelassult, így a nyál felhalmozódik a szájban, és túlcsordulhat. A száraz száj azonban, ami Önnek van, valószínűleg a gyógyszerszedéssel kapcsolatos. Ez lehet valamelyik anticholinerg szer, mint a benzhexol vagy az egyik antidepresszáns. Az adag megváltoztatása segíthet, de természetesen jó okkal kapja ezeket a gyógyszereket, tehát meg kell beszélnie a különböző lehetőségeket az orvosával. Ismételten meg kell próbálni megtalálni az arany középutat.
Lehet, hogy ha glicerines és mézes édességet szopogat, kevésbé lesz száraz a szája, és jéghideg víz vagy citrom ízesítésű italok az étkezésekkel együtt szintén segíthetnek.
Idős édesanyámnak állandóan csurog a nyála. Mit lehet tenni segítségképpen?
A nyál túlcsordulása (nyáladzás és nyálcsorgás) elég gyakori az előrehaladott Parkinsonban. Ez nem azért történik, mert túl sok nyál termelődik, hanem mert a Parkinson-kór lelassítja a természetes nyelést, és gyenge ajakzáródást is okoz, valamint hajlott testtartás is nagyon valószínű.
Nem könnyű megoldást találni. Az antikolinerg szerek (korábban tárgyalt) és néhány depresszióra szolgáló gyógyszer segíthet, de az anticholinerg szereknek elég sok nem kívánt mellékhatásuk van, főleg idős embereknél. Ugyanezek a gyógyszerek – és a scopolamin, amit utazási betegségre használnak – adhatók bőrtapaszként, de ezeknek is van mellékhatásuk, akár a tablettáknak, és fájhat tőlük a bőr.
Okozhat-e rémálmokat, hallucinációkat a kór?
Ez a probléma nem túl ritka, különösen 70 felettiek esetén, akik már régóta szenvednek Parkinson-kórban. Mint ahogy sok dolognál, ami a Parkinson-kórral együtt jár, nincs egyszerű magyarázat. Tudjuk, hogy nem csupán a gyógyszerek mellékhatása, mert azok az emberek, akik nem Parkinsonos betegek, és ugyanezeket a gyógyszereket szedik, nem kezdenek el hallucinálni. Valószínűleg részben a Parkinson-kóros, részben a gyógyszerek okozzák.
Gyakorlatilag bármely Parkinson-kór kezelésére alkalmazott gyógyszert lehetne részben okolni. Ha a férjét antikolinerg szerekkel kezelik, a legtöbb orvos elkezdené csökkenteni azokat, és aztán teljesen abbahagyatná. Általában azonban a levodopa pótló kezelést vagy egy dopamin-agonistát lehet okolni. Néhány embert megszabadíthatnak a problémától, ha csökkentik ezeket a gyógyszereket, de ez egy fokozott immobilitáshoz vezethet.
Ebben az esetben egy nem nagyon örvendetes közbenső kúrát kell kipróbálni azzal a céllal, hogy elfogadható mozgékonyságot őrizzünk meg, és a hallucinációkat némileg csökkentsük, de lehet, hogy teljesen nem tudjuk megszüntetni azokat. Másrészt, ha a lehangoló hallucinációk és a zavarodottság folytatódik még a gyógyszerek jelentős csökkentését követően is, sajnos ez a demencia kezdetét jelezheti.
Úgy tűnik, néhány antipszichotikus gyógyszer megnöveli a szélütés kockázatát, vagy a szélütés egyéb rizikófaktorait a dementálódó betegekben, különösen a risperídon és az olazapin elkerülése tanácsolható. Bármi is a férje gyógyszerei beállításának az eredménye, ha még nem kap segítséget és tanácsot a helyi gyógyászati szakemberektől, szociális szolgáltatóktól, javasoljuk, hogy keressen ilyen segítséget.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.