Mik a csontritkulás gyanújelei és tünetei-mindent a csontritkulásról
Bizonyára sokan hallották már, hogy a csontritkulást néma járványnak is nevezik. Mit is jelent ez? A járvány valamilyen betegség nagyszámú előfordulását jelenti rövid idő alatt. A bevezetőben már említettük, hogy a csontritkulás a múlt század végére sokkal gyakoribbá vált, és a következő évtizedekben előfordulásának további ugrásszerű növekedése várható.
A néma jelző arra utal, hogy a betegség kezdetén még nincsenek olyan tünetek, amelyek miatt orvoshoz fordulna a beteg. A csonttömeg csökkenése önmagában nem okoz panaszt. Gyakori, hogy valamilyen más ok miatt a betegről röntgenfelvétel készül (például tüdő- vagy vesefelvétel), amelyen a csontok is láthatók, és előrehaladott csontritkulás fennállását írja le a radiológus orvos, holott a betegnek semmilyen erre utaló panasza nincs.
A csontritkulás gyanújelei, tünetei lehetnek
A fájdalom:
- lassan fokozatosan erősödik, tartós állás során
- a hát, a derék és a medence területén a leggyakoribb
- hirtelen jelentkezik, nehéz tárgy emelésekor vagy pl. lépcsőről lelépéskor
- terhelésre, mozgásra erősödik, később állandósul
- éjszakai gerincfájdalom
A testtartás, a testalkat és a mozgás változása
- a háti hajlat fokozódik
- a medence előrebillen
- a testmagasság csökken
- sovány alkat
- sorvadt izomzat
A fájdalom akkor jelentkezik, amikor a csontokban már mikrotörések alakultak ki (ez a mikroszkopikus méretű csontlemezek, csontgerendák törését jelenti). A fájdalom a hát, a derék és a medence területén a leggyakoribb. Számos más betegség hasonló panaszokat okoz, de az orvosnak sokat elárulnak a fájdalom jellemzői, ezért kérdéseket tesz fel a vizsgálatkor.
A fiatal, egészséges embernél szinte kizárt, hogy csontritkulás okozza a fájdalmat. A 60 év körülieknél már gondolni kell erre a lehetőségre is, de az orvos először is kizárja az egyéb belső szervi vagy mozgásszervi betegség lehetőségét kérdéseivel. Nincsen olyan fájdalomtípus, ami kizárólag a csontritkulásra lenne jellemző (vannak azonban gyanújelek), ezért a beteg válaszai alapján az orvos egyben a további vizsgálatok sorrendjét is eldönti.
A fájdalom jellegzetességei
Hirtelen lépett fel a fájdalom vagy lassan fokozatosan erősödött? A lassan fokozatosan erősödő fájdalom a legjellemzőbb. A tartós állás vagy a napi tevékenység során a hát, a mellkas, a derék tompa fájdalma jelentkezik. Ahhoz hasonlít, amikor valaki felveszi a nehéz télikabátját, s órák múlva kellemetlen érzés lesz úrrá rajta. Ha leveszi a télikabátot, megszűnik ez az érzés, ugyanígy csökken a csontritkulásos fájdalom is, ha lefekszünk, lepihenünk néhány órára. Kezdetben csak a jelentősebb napi igénybevételkor jelentkezik, később állandósulhat.
- Csontritkulás és szédülés, D-vitamin és oszteopénia
- Csontritkulás elleni gyógyszerek
- Hátfájás: szedjünk étrendkiegészítőket?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mozgáskor jelentkezik vagy nyugalomban is fennáll a fájdalom?
Általában a terhelés, a mozgás fokozza a fájdalmat, ez azonban nem annyira jellemző a betegségre, hiszen az időskorban ugyancsak gyakori kopásos gerincbetegségek hasonló típusú fájdalommal járnak. Előrehaladott csontritkulásban a fájdalom állandósul, a nyugalom sem szünteti meg, a terhelés azonban tovább fokozza panaszt. Az éjszakai gerincfájdalom súlyos csontritkulás esetén gyakori.
Hol, melyik testrészen jelentkezik a fájdalom?
A csontritkulásra a hát, a derék és a medence fájdalma jellemző. A végtagok fájdalmát rendszerint egyéb betegségek okozzák. A csípő fájdalma azonban jelzésértékű az orvos számára, különösen akkor, ha pl. egy rossz lépés, erős zökkenés után jelentkezik, igen erős és minden további lépésnél erősödik, vagy a járást lehetetlenné teszi. Ez combnyaktörés jele lehet!
Előrehaladott csontritkulásban, amikor a gerincoszlop előregörnyedt tartásban rögzült, a legalsó két-három borda a hasüregbe süllyed, vagy a medencecsontra támaszkodik, hasi fájdalom lép fel. Természetesen az orvos kizárja a hasi betegség lehetőségét (további kérdésekkel és vizsgálattal).
A testmagasság és a testalkat változása az életkor előrehaladásával
Láthattuk, hogy a fájdalom kérdését aprólékosan körül kell járni, mert segítséget nyújt a további kivizsgáláshoz. Ez vajon azt is jelenti, hogy fájdalom nélkül nincs csontritkulás? NEM! Az előrehaladott, már csigolya összeroppanással járó csontritkulás esetén is előfordul, hogy a beteg semmilyen fájdalomról nem panaszkodik
A testmagasság és a testalkat változása
Csökkent-e a testmagasság a fiatalkorihoz képest? Sokan nem tudnak erre pontos választ adni, de észreveszik, hogy a korábbi szoknyájuk, nadrágjuk vagy kabátjuk „hosszabb” lett. Bizony a csontritkulásos csonttömeg csökkenés következtében az egyes csigolyák magasságának csökkenése összeadódik, és a testmagasság több, akár 10-15 centiméterrel is csökkenhet. Ez komoly figyelmeztető jel, noha gyakran minden fájdalom nélkül alakul ki.
A testalkat megváltozása a csontritkulás jellemző tünete
Az oszteoporózisos testalkat igen jellegzetes. A háti hajlat fokozódik, a medence előrebillen, csökken a testmagasság. A törzsön a testmagasság csökkenése miatt harántredők jelennek meg. Az alsó bordák a csípőlapátra támaszkodnak, vagy mélyebbre, egészen a hasüregbe süllyednek.
Mindezek miatt a test súlypontja előrébb kerül. Ez viszont járáskor nagyon kedvezőtlen, mert az egyensúly megtartását nehezíti, fokozza az elesés kockázatát.
Feltűnő a sovány alkat, sorvadt izomzat és a sápadt bőrszín, a bizonytalan járás. Mindezek az elváltozások az előrehaladott betegség jelei. A csontritkulás fennállását nem ilyenkor, hanem jóval korábban, a folyamat elején kell felismerni!
Mi a helyzet a férfiaknál?
A csontritkulás kapcsán általában jóval kevesebb szó esik a férfiakról, noha az oszteoporózisban szenvedők harmada férfi! A férfiak rendszerint nem is gondolnak arra, hogy hát vagy derékfájásuk nem az oly gyakori porckorongbetegség, csigolyameszesedés következménye. A csontritkulás náluk alattomosabban, lassabban alakul ki. A férfiak csontozata vastagabb, erősebb, mint a nőké, továbbá nagyobb a fiatalkori maximális csonttömeg és a csont keresztmetszete is.
A nemi hormonok csökkenése későbbi életkorban és fokozatosan jön létre (így a csontvédő hatás tovább fennáll). Gyakran egyéb betegség fennállása, vagy túlzott alkoholfogyasztás áll a csontritkulás hátterében. Férfiaknál a csípőtáji törések jelentik a fő veszélyt, amelyek 10-20 évvel későbbi életkorban jelentkeznek, mint nőknél, ugyanakkor a súlyos következmények háromszor gyakoribbak. A csigolyatörések gyakorisága férfiakban harmadannyi mint a nőkben.
Mi történik a „csontritkulásos” csontban?
Az egészséges felnőtt csontban a csontbontás és építés egyensúlyban van, tehát amennyi csontállomány lebomlik, annyi újra is épül. Nincs mennyiségi és minőségi változás. Az előzőekben láthattuk, hogy mindezt számtalan külső és belső, csonttömegnövelő és -csökkentő tényező egyensúlya biztosítja. Ha a csonttömeget csökkentő tényezők túlsúlyba kerülnek, a csonttömeg értelemszerűen csökkenni kezd.
Van, amikor felgyorsul a bontás-építés üteme, ilyenkor gyorsan épül az új csont. A gyakorlatból tudjuk: ami kapkodva készül, az nem az igazi, ilyenkor nem teljes értékű csont képződik. A csúcscsonttömegből fokozatosan csökken a csont mennyisége.
Olyan ez, mint amikor takarékoskodunk és félretesszük a pénzt, biztonsági alapot hozunk létre. Ha sokat tudtunk megtakarítani, akkor költhetünk belőle, olykor még hirtelen nagyobb kiadásokra is jut. Nem kerülünk kritikus helyzetbe. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni, hamarabb elfogy a csontunk, előbb elérjük a kritikus törési küszöböt.
Mi a különbség a normális és a csontritkulásos csont szerkezete között?
A szivacsos csontban a csontgerendák elvékonyodnak, helyenként átszakadnak, majd teljesen felszívódnak. Ezek az ún. mikrotörések, amelyek mikroszkopikus szinten zajlanak. Már ebben a fázisban is belátható, mekkora a mechanikai erőhatás jelentősége. Azok a gerendák szívódnak fel ugyanis hamarabb, amelyekre a testsúly nem nehezedik (vízszintes csontgerendák), ezért a csigolyatest hosszanti csíkolatos rajzolatot mutat. (Ez a röntgenen kimutatható legkoraibb elváltozás.)
A szivacsos csontban létrejött mikrotörések során bevérzés keletkezik, ami a csonthártyát feszíti. Ez magyarázza a csigolyák tompa, feszítő éjszakai fájdalmát. A meggyengült csont már kevéssé tud ellenállni az erőhatásnak. Kisebb erő (amely az egészséges csontnak ártalmatlan) már csonttörést okoz (makrotörés).
Csontritkulás megelőzése és kezelése
Prevenció első körben
Több kalciumot és D-vitamint! Ha az étrend nem tartalmaz elegendő kalciumot (Ca), a szervezet a csontokból kezdi kivonni a hiányzó mennyiséget, ami hosszabb távon csontritkuláshoz vezethet. Csontozatunk védelmében tehát fogyasszunk több tejet és tejterméket – és más kalciumdús élelmiszert. A cél napi 1200 mg, mely négy adag tejtermékkel (2,5 dl tejjel, kefirrel, joghurttal vagy 25 deka sajttal) biztosítható.
Ugyancsak nélkülözhetetlen a D-vitamin, amely a Ca felszívódását segíti. Napfény vitaminnak is hívják, mert túlnyomórészt a napsugarak hatására termelődik a bőrben, de mivel manapság sokan kennek magukra napvédő készítményeket, szintje alacsonyra süllyedhet a szervezetben. A szakemberek többsége szerint érdemes napi tíz-tizenöt percet naptej vagy krém alkalmazása nélkül tölteni a napon. Sajnos az öregedő szervezet egyre rosszabb hatásfokkal képes a napfényből vitamint előállítani, ezért idősebb korban étrendkiegészítő formájában (10 µg) napi 400 NE D-vitamin szedése ajánlatos – különösen annak, aki tart a bőrráktól, és napozni.
A kalcium legjobb forrásai természetesen az élelmiszerek, de a biztonság kedvéért kiegészítőként is szedhetjük.
Csonterősítés testmozgással. Az űrben tartózkodó asztronauták csonttömege havonta másfél százalékkal csökken. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a súlytalanság állapotában nem hárul terhelés a csontjaikra, márpedig a csontépítő sejtek csak akkor végzik a dolgukat, ha érzik, hogy súly nehezedik rájuk. Ez a magyarázata annak is, miért olyan fontos a testmozgás a csontok számára.
Az aktív életmód és a csonttömeg összefüggéseit vizsgáló huszonöt nagyszabású vizsgálat eredményeinek egybevetésekor kiderült, hogy testmozgással a gerincoszlop alsó részén és a csípőtájon fellépő csontritkulás közel 1 százalékos mértékben megelőzhető, sőt akár vissza is fordítható, klimax előtt és után is. Ez ugyan nem sok, de a törések megelőzésében már jelentős, tekintve, hogy idősebb korba lépve évi 0,5-1 százalékkal csökken a csontsűrűség.
Az edzés legjobb formái azok, amelyek kellően igénybe veszik az izmokat (és így a csontokat): például nehezebb kerti munka, súlyzózás, kocogás; még a szökdécselés is sokat segít.
Depresszió? A depresszió a csontokat sem kíméli. (A depresszió beszédes jele, ha elveszítjük az érdeklődésünket korábban kedvelt tevékenységek iránt, megváltozik az alvásritmus, nem eszünk rendesen, fáradékonyak vagyunk, lelohad a nemi vágy.)
A jelenség nem az antidepresszánsok szedésével függ össze, hanem a depressziónak az immunrendszerre gyakorolt hatásával: a tartós lehangoltság ugyanis gyulladáskeltő hatású. Sőt, egyes kutatók a depressziót egyenesen a csontritkulás korai jelének tekintik, ami figyelemre méltó: eddig ugyanis az volt az általános nézet, hogy a csontállomány fogyása nemigen produkál tüneteket. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy hasonlóan súlyos rizikófaktor, mint az elégtelen kalciumbevitel, a dohányzás vagy a tunya életmód. (Lásd még: Depresszió)
Kalciumdús táplálkozás
- Reggelire gabonapehely. 15-20 dkg teljes kiőrlésű cereália („reggelizőpehely”) 1000-1200 mg kalciumot ad, akkor is, ha nem öntünk rá tejet. Persze csak a dúsított fajták tartalmazzák ilyen bőségesen ezt az elemet. Ha még fél pohár tejet is öntünk rá, 1390 mg-nál vagyunk: ennyi éppen elegendő egy napra.
- Jótékony joghurt. 250 ml zsírszegény, natúr joghurt Ca-tartalma 300 mg. Ha egy evőkanálnyi, háromszor kifőzött cukornádmelaszt keverünk hozzá, további 200 mg-mal dúsul – és sokkal finomabb lesz. Másfajta sziruppal ne édesítsük, mert egészségtelen.
- Ebédre fodros kel. 25 dkg leveleskel 125 mg kalciumot tartalmaz. A paraj még ennél is kitűnőbb forrása a kalciumnak (133 mg/100 g), de a szervezet nehezebben tudja kinyerni belőle. A káposzta előnye, hogy gyakorlatilag a benne lévő teljes mennyiség felszívódik. A szójabab 200 mg/100 g, a szójacsíra 30 mg/10 g Ca-ot tartalmaz.
- Vacsorára olajos hal. A konzervszardínia 90 g-ja 325 g kalciumról gondoskodik, főleg a benne lévő szálkáknak köszönhetően, amelyektől azonban nem kell félni, hiszen a pácolás során egészen megpuhulnak. Tonhal helyett érdemes szardíniát tenni akár a melegszendvicsbe is.
- Csontvédő aszalt szilva. Ez az egészséges aszalvány ugyancsak a kalcium bő forrása. Idős hölgyeknek naponta kb. 10 szem javasolt.
- Dúsított dzsúsz. A kalciummal és D-vitaminnal dúsított 100 százalékos narancslé normál pohárnyi adagja (2,5 dl) az előbbiből 330 mg-ot, az utóbbiból körülbelül 45 NE (4,25 ug) mennyiséget biztosít.
- Egy kis túró. 100 g sovány túró körülbelül 90 mg kalciumot tartalmaz. Magában is finom, de körözöttnek elkészítve igazán kiváló szendvicskrém. Az egészséges életmód jegyében magos kenyérre vagy korpás kekszre kenjük.
- Kukoricalepény. Érdemes beiktatni az étrendbe, akárcsak a kukoricalisztből készített puliszkát (polenta); értékes Ca-forrás.
- Mennyei manna. Turmixgép keverőtáljába tegyünk 1 feldarabolt banánt, 2,5 dl (egy pohárnyi) tejet, 10-15 dkg epret és 1 evőkanál barna cukrot. A mixer magas fokozatán pépesítsük össze a hozzávalókat. Nagyon finom és egészséges turmixitalt kapunk, mely 500 mg Ca beviteléről gondoskodik.
Prevenció második körben
Füstmentesen. Az olvasó biztos unja már ezt a felhívást, mégis muszáj ismételgetnünk – ezúttal a csontok szilárdságának megóvása érdekében.
Hagyjuk tehát abba a cigarettázást végleg – vagy ha ez nem megy, legalább dohányozzunk kevesebbet.
Jótékony K-vitamin. A spenót tele van K-vitaminnal (415 µg/100 g), melyet ritkán emlegetnek, pedig komoly szerepet játszik a csonttörések megelőzésében. Egy vizsgálat eredménye arra utal, hogy napi 45 mg bevitele esetén a csontritkulásos nők körében 65 százalékkal ritkábban fordul elő csigolyatörés, mint azoknál, akik nem szednek K-vitamint. Más kutatások szerint már napi 1-10 mg bevitele is hatékonyan ellensúlyozhatja a csontállomány fogyását. 1 mg K-vitamint tartalmaz kb. 25 dkg főzeléknövény, a parajon kívül például a fodros kel, a kelkáposzta, de sok más levélzöldség is.
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. Nincsenek. A csontritkulást csak csontsűrűségméréssel lehet kimutatni, illetve a gyakori vagy feltűnően kis behatásra bekövetkező törések utalhatnak rá. Akinek szokatlanul könnyen eltörik a csontja (például már kisebb zúzódáskor vagy eleséstől), feltétlenül méresse meg a csontsűrűségét. Ezt a vizsgálatot hatvanöt éves korban törés nélkül is ajánlatos elvégeztetni, sőt az orvos javaslatára még korábban.
Új fejlemények. A csontritkulás a férfiakat sem kíméli: hatvanöt éves korra a férfiak közel 6 százalékánál kialakul. Amerikai szakemberek újabban azt javasolják az orvosoknak, hogy férfi pácienseiknél még a hatvanötödik életév betöltése előtt állapítsák meg a veszélyeztetettség mértékét: alacsony rizikófaktor esetén csontsűrűséget kell mérni, magas értéknél gyógyszeres terápia bevezetése lehet indokolt.
A csontritkulás rizikótényezői -ami rajtunk múlik:
- alacsony testtömeg
- egyes gyógyszerek tartós szedése (pl. szteroidok, véralvadásgátlók, epilepszia elleni szerek)
- korai menopauza (változókor)
- a menstruáció hiánya
- a csontrendszer működését befolyásoló betegség fennállása (pl. pajzsmirigy-, mellékvese-, vese- vagy májbetegség, idült hasmenéses állapot, szervátültetés utáni állapot, idült sokízületi gyulladás)
- a fizikai aktivitás hiánya
- fokozott alkoholfogyasztás
- dohányzás
- kalciumban és D-vitaminban szegény étrend
- férfiaknál a fenti felsoroláson kívül a here csökkent hormontermelése és a fokozott alkoholfogyasztás kiemelt jelentőségű.
Komoly rizikótényezőnek számít tehát, ha a szülőknek súlyos, csonttöréssel járó csontritkulása van (volt).
Amit nem befolyásolhatunk:
Genetikai hajlam. Ez a csontritkulás a legjelentősebb kockázati tényezője. Mintegy 60-80%-ban öröklött génjeink határozzák meg a csúcscsonttömeget, azaz a szervezetben képződő csont minőségét és mennyiségét. Az eddigi tudományos vizsgálatok szerint több gén játszik szerepet a csontritkulás kialakulásában.
A csontritkulás hatása az életminőségre
Az egészség nem csupán a betegség hiányát jelenti. Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazása szerint, az egyén észlelete az életben elfoglalt helyzetéről, ahogyan életterének kultúrája, értékrendszerei, valamint saját céljai, elvárásai mintái és kapcsolatai befolyásolják. Szélesen értelmezett fogalom, bonyolult formában magában foglalja az egyén fizikai egészségét, pszichés állapotát, függetlenségének fokát, társadalmi kapcsolatait, személyes hitét, valamint a környezet lényeges jelenségeihez fűződő viszonyát”.
Napjainkban a betegségek kezelése, tüneteinek megszüntetése mellett gondot kell fordítani a beteg életminőségére is.
Életminőség romlása
Csontritkulás esetén az állandósult fájdalom, a fizikai teljesítőképesség csökkenése és a törések után kialakult mozgáskorlátozottság jelentősen rontja az életminőséget. Az egyik hazai felmérés eredménye szerint az oszteoporózisos betegek 25-30%-a csak nagy nehézséggel tudja ellátni magát, nem vagy csak nehézséggel tud igénybe venni tömegközlekedési eszközt. Egy másik felmérés kimutatta, hogy a csípőtörésen átesett betegek fele 5 évvel a törés után is mozgáskorlátozott és fájdalommal él.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.