Serdülőkor: gyakori alváshiány okai
A pubertáskor beköszöntével a legtöbb gyerek kiváló alvóból krónikusan alváshiányossá válik. A tíz-tizenkét éves gyerekeknek nincs sok gondjuk az elalvással, szépen végigalusszák az éjszakát, és másnap kipihenve ébrednek. Napközben nem különösebben álmosak.
A tinédzserek gyakorta alváshiányosak
Este sokáig fenn maradnak, hét közben számtalanszor változik az ébredés időpontja, és gyakran panaszkodnak kimerültségről meg ingerlékenységről. Az alvás minőségének romlása számos tényezővel magyarázható.
Először is, a pubertás idején hosszabbodik az alvás-ébrenlét ciklus. A legtöbb tizenéves alvás-ébrenlét ciklusa huszonöt, sőt huszonhat órás. Ez azt jelenti, hogy az ő belső biológiai ritmusuk azt mondja nekik, hogy estéről estére egyre később feküdjenek le, aludjanak ugyanannyit, és így minden reggel egyre később keljenek. Sokkal kevésbé vannak összhangban a világgal, mint a fiatalabb gyerek.
Az alvás-ébrenlét ciklusnak ez a hosszabbodása könnyen megfigyelhető
A tizenéveseknek nehezére esik akkor lefeküdni, amikor a házbeliek általában; inkább kicsit tovább maradnak fenn. Sajnálatos módon másnap, mikor csörög az ébresztőóra, és készülni kell az iskolába, csak nagyon keservesen tudnak felkelni, és fáradtnak érzik magukat. Az iskola pénteken letelik, s a természetes ritmusuk azt sugallja, hogy még későbbig maradhatnak fenn – nincs kedvük tízkor vagy tizenegykor lefeküdni, így hát fenn maradnak éjfélig, is.
Kialusszák a megszokott óramennyiséget, így a szokásos hét óra helyett nyolckor, kilenckor kelnek fel. Ez a jelenség ismétlődik szombat este is – lehet, hogy éjfélig fenn maradnak, sőt akár egyig is, s vasárnap tízkor, esetleg tizenegykor kelnek. Hétfő reggel azonban, amikor megpróbálnak hétkor felkelni, dögfáradtnak érzik magukat.
A második probléma a tizenévesekkel az, hogy hagyják, hogy a társasági vagy iskolai kötelezettségük befolyásolja a természetes alvásigényüket. A hatévesek nem szoktak jóval a lefekvés ideje után fenn maradni, hogy még telefonálgassanak. Ők erre egyszerűen nem képesek, sem a szüleik, sem a biológiai ritmusuk nem enged meg nekik ilyet. A hatévesek követik belső alvásigényük szavát.
Hány órát alszanak?
A tizenévesek úgy vélik, az alvás elhanyagolható tényező, értékét alábecsülik, és addig halogatják, hogy azután az iskolai hét végére már egyre súlyosabb alváshiánnyal küzdenek, s a hétvégén már kilenc-tíz órányi alvásra van szükségük. Érdekes összehasonlító vizsgálatot végeztek arra vonatkozólag, hogy hány órát aludtak a tizenévesek a hatvanas években, illetve a huszadik század hajnalán.
A vizsgálatból kiderült, hogy a modern tizenévesek egy-másfél órával kevesebbet alszanak éjszakánként. A külső erők, például az iskolaidők, a tévéműsorok ideje, a sport- és társasági események sokkal fontosabbak a tinik számára, mint azok a belső tényezők, melyek a fiatalabb gyerekek időbeosztását meghatározzák.
Egyes tizenéveseknél az alvás-ébrenlét ciklus annyira eltér a nappal-éjjel ritmustól, hogy „alvási fáziseltolódásról” beszélhetünk. Ezek a gyerekek is ugyanannyit alszanak, mint a többiek – mintegy hét, hét és fél órát -, csakhogy azon kapják magukat, hogy egyre később fekszenek le. Egyik este például tizenegykor bújnak ágyba, másnap éjfélkor, majd egykor és így tovább. Nyilvánvaló, hogy hajnali kettőkor lefeküdni és másnap tízkor kelni nem összeegyeztethető az iskolai renddel, meg a család programjával. Úgy látszik azonban, hogy ezek a gyerekek képtelenek megfelelőképpen szabályozni az alvás-ébrenlét ritmusukat.
Alvási idő előretolása
Ezen a fajta alvási rendellenességen elég könnyen lehet segíteni az alvási idő előretolásával (az alvási időt sokkal könnyebb előretolni, mint hátra), mindaddig, míg teljesen át nem fogja az egész éjszakát és a másnapot. Például, ha a gyerek mindennap hajnali négykor fekszik le, és tizenkettőig alszik, akkor meg kell kérni, hogy másnap ötkor feküdjön le, majd hatkor, majd hétkor.
A lefekvés idejének napokon, esetleg heteken át tartó előretolásával – míg a kívánatos mondjuk 10 órát el nem értük – már meg is oldottuk a problémát. Az azonban nagyon fontos, hogy ezután az alvás-ébrenlét ciklust abszolút állandóan tartsuk, mert különben a ritmus megint könnyen elcsúszik.
Ötletek a tizenévesek alvásának javítására
- Hangsúlyozni kell, hogy az alvás fontos – a kialvatlanság, bár napokig meg lehet vele lenni, rontja a szellemi képességeket, hátráltatja a gondolkodást, csökken miatta a koncentrálóképesség, ingerlékenyebb, fáradtabb, érzelmileg labilisabbá válik.az ember. A tizenévesek persze nem hiszik el, de attól a tény tény marad.
- Minél következetesebben ugyanabban az időpontban fekszik le és kel fel valaki, annál könnyebb az alvás. Az ébredés időpontja fontosabb, mint a lefekvésé, és ezt kevéssé szabad változtatni, még hétvégén sem tanácsos. A rendszertelen éjszakázások, a késő ébredés, az egész éjszaka tartó bulik és más, éjszakába nyúló társadalmi események teljesen szétzilálják a tizenévesek alvási ciklusát.
- Sok tizenéves egyszerűen nem alszik eleget. A legtöbbnek nyolc-kilenc órányi alvásra van szüksége. Az a gyerek, aki minden hétvégén több mint nyolc-kilenc órát alszik, az a hét közben valószínűleg nem alussza ki magát.
- Stimulánsokat tartalmazó élelem, például a kávé, a tea, a kóla és a csokoládé igen gyakran szerepel a tinédzserek étlapján. Ezeket mind kerülni kell, ha valakinek alvási problémái vannak. A délutáni szundikálást is ki kell iktatni. Ez általában alváshiányra utal, és csak még jobban széttöredezi az alvást.
Szükséges a jó alváshoz a rendszeres testmozgás, ha nem közvetlenül lefekvés előtt történik. A mozgás növeli a mély alvási fázist, és ennek a szakasznak a frissítőképességét is javítja.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.