• fogak
• kezelések
• tejfog

Tejfogsérülések típusai és ellátásuk

Amint kisgyermekünk feláll és megteszi első önálló lépéseit, bi­zony a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulnak vele kisebb-nagyobb balesetek; hol a kis kobakját, hol a lábát, kezét üti meg és sajnos a frissen kibújó tejfogacskák is gyakori áldozatai kisdedünk szűnni nem akaró felfedezési vágyának. Az anyukák többsége, köz­tük én is, talán ezekért az apró kis „rizsszemekért” aggódunk a leg­jobban, hiszen tudjuk, hogy a puklik, kék foltok idővel meggyógyul­nak, de az elvesztett, megsérült tejfogak helyett nem nő másik.

Mikor fordulnak elő?

Tejfogbalesetek leggyakrabban a második és a harmadik élet­évben történnek, a 2-6 éves korosztály fogbaleseteinek a 70%-a ekkorra tehető. A trauma leggyakrabban a felső középső metszőfogakat érinti, különösen gyakran sérülnek ezek a fogak abban az esetben, ha valami rossz szokás miatt (pl. ujjszopás) a fogak előre állnak.

Fontos az tejfog épen tartása!

Igaz, egy ilyen baleset kapcsán sok szülő gondolja, hogy sze­rencsére ez csak tejfog, majd úgyis kinő helyette a szép, egészséges maradófog, azonban bizonyított tény, hogy a megőrzött, gondozott tejfogak alapfeltételei a zavartalan fogváltásnak és az egészséges, szép fogsor kialakulásának. A tejfogaknak jelentős szerepük van nemcsak a rágásban, hanem az állcsontok egészséges fejlődésében, a fogváltás folyamatában, a hangképzésben és elengedhetetlen részei az esztétikus, szép gyermekarcnak.

Forduljunk szakemberhez?

Ha egy baleset kapcsán a legkisebb jel is arra mutat, hogy va­lamilyen sérülés érte a tejfogat, minden esetben érdemes szakem­berhez fordulni. Gyakran közvetlenül a baleset után nincs is látható jele a fogsérülésnek, csak napok múlva jelentkezik a fogkorona szürkésbarna elszíneződése.

A fogak sérülésekor legtöbbször a lágyrészek is sérülnek, mint például az íny, az ajak, az ajakfék, a nyelv vagy az orcák nyálkahár­tyája. A szájüreget bélelő nyálkahártya szerencsére önmagától is rettentő gyorsan és problémamentesen gyógyul, így kisgyerme­keknél ritka az olyan nagyfokú trauma, hogy emiatt a szöveteket varrással kelljen egyesíteni.

A leggyakoribb sérülésformák a következők:

• A fog teljes kimozdulása: a baleset helyszínén gyakran meg­találják a kiesett fogat. Tejfogaknál ez viszonylag gyakori, mert a fogat körülvevő csontszövet még elég lágy így egy nagyobb ütés hatására a tejfog, szilárdságánál fogva, inkább kirepül a fogágyból, mint beletörik.[brbr]Kezelése: A kiesett tejfogat már nem lehet „visszaültetni”, ez túl kockázatos lenne, hiszen ez egyrészt fertőzésveszélyt jelenthet a csontra, ezáltal a fejlődő csírára; másrészt a visszahelyezés során fizikai sérülést is okozhatunk az alatta fekvő maradófogon. így leg­gyakrabban ideiglenes fogpótlást kapnak a kis páciensek, melyek főként esztétikai és logopédiai funkciót látnak el.
• A fog részleges kimozdulása: a fog vagy fogak elmozdulnak a szomszéd fogakhoz viszonyítva, esetenként csak enyhe mozgat­hatóság és kis idő múlva a trauma helyén ínygyulladás tapasztal­ható.[brbr]Kezelése: Enyhébb elmozdulások esetén az elmozdult fogak vissza­rendezése és rögzítése történik. Folyamatos rendelői és otthoni kontroll során az érintett fogak esetleges váratlan elszíneződésére kell figyelni, ez ugyanis a tejfogelhalás legbiztosabb jele. Gyakran az elhalt tejfög gyökerének megfelelően az ínyen egy pattanásszerű göb keletkezik. Enyhe mozgathatóság esetén elegendő, ha pár hétig nem harap vele a gyermek, ételét pépesítve, kicsire összevágva kínáljuk, szi­gorúan tilos az ujjszopás, a cumizás és időközben bármi rendelle­neset tapasztalunk, azonnal forduljunk szakorvoshoz.
• A korona sérülése: ilyenkor a fogkorona láthatóan, különböző mértékben letörik, azonban az is előfordulhat, hogy a korona ép marad, de mégis az ütés hatására fogzúzódás és a fog elhalása következik be. Ez esetben is a korábban már említett fogelhalás jelei figyelhetők meg a fogkoronán és a gyökércsúcsnak megfelelő ínyterületen.[brbr]Kezelése: Enyhe koronasérülés esetén gyakorlatilag nincs teendő. Azonban ha a tejfog elhalása bekövetkezik és a fogváltás egy éven belül nem várható, a fog gyökértömését mindenképpen el kell végezni. Egy éven belüli fogváltás esetén a sérült fogat ér­demes eltávolítani.
• A gyökér sérülése: a gyökér törése a korábban említett okok miatt igen ritkán fordul elő.[brbr]Kezelése: Ha a fogváltás egy éven belül nem várható és a törés lehetővé teszi, el kell végezni a gyökértömést, más esetben érdemes a fogat az eltört gyökérrel együtt eltávolítani.
• A teljes fog visszanyomódik a fogmederbe: ez akkor fordulhat elő, ha a fogat nagy erejű, tengely irányú erő éri. Első pillantásra ez gyakran összetéveszthető a fog teljes kimozdulásával, ebben az esetben azonban sehol sem találják a „kiesett” fogat.[brbr]Kezelése: A fog néhány hét alatt, beavatkozás nélkül „újra kinő”.

Bármilyen sérülés is éri a tejfogat, a megfelelő kezelés és or­vosi utasítás betartása mellett a szájhigiénét sem szabad mellőzni, hiszen egy tiszta, lepedékmentes környezetben a legfájdalmasabb sebek, legnagyobb traumák is gyorsabban gyógyulnak.

A sérülések következményei

A tejfogkori elszenvedett sérülések sajnos gyakran nyomot hagynak az alattuk fejlődő maradófogakon is. Az ütések hatására sérülhet a még fejlődő fogcsíra; helyéről kimozdulhat, tengelye megtörhet, deformálódhat s így rendellenes, torz formában fejlődik tovább.

A baleseteket kísérő gyakori fogelhalás gyulladásos folyamato­kat indíthat el a csontban, ez gyakran a – zavartalan fogváltásban oly nagy szerepet játszó – gyökérfelszívódás folyamatát károsítja, illetve a gyulladásos folyamatok hatására a fogzománc fejlődése is kárt szenved. A leggondosabb ellátás és a folyamatos ellenőrzések ellenére is sajnos igen gyakori a tejfogbaleseten átesett gyermekeknél, hogy a fogváltás természetes folyamatába be kell avatkozni.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.