A bárányhimlőt hogyan kezeljük?
Bőrkiütéssel járó, tipikus gyermekbetegség. Nagyon erősen fertőz, leginkább az 5-10 éves korú gyermekeket érinti. A hat hónaposnál fiatalabb babák az anyaméhből átjutott antitestek miatt részleges és időleges védettséget élveznek.
Azt a nyilvánvaló tényt, hogy a bárányhimlő fertőző betegség, talán valóban mindenki tudja, mégis számtalanszor tesznek fel nekem a szülők arra vonatkozó kérdést, hogy ki mehetnek-e játszani, szaladgálni, fára mászni, biciklizni, sétálni, homokozni bárányhimlős gyerekek, mert „egyébként jól vannak”, „amikor éppen nincs lázuk”, mert „úgysem lehet őket ágyban tartani”, mert „el kell őket vinni a nagyihoz”, stb. Feltételezem, hogy azt hallják tőlünk, gyermekorvosoktól, hogy szobafogság ajánlott, amíg a betegség tart – de ebben az elkülönítés és nem a szoba a lényeg, ezt értik meg nehezen.
Okai
A Herpes vírus családjába tartozó Varicella zoster vírus okozza. A betegség a lappangás 1 napig tartó időszakában levegő útján terjed, de még a hólyagokban lévő folyadék is fertőz.
Tünetek
Általános rossz közérzettel és lázzal kezdődik, ami akár 39-40°C-ra is felkúszhat. Ez néhány órától néhány napig is tarthat. Majd megjelennek a bőrkiütések, amik viszketnek. A hajas fejbőrön és az arcon jelennek meg először, később leszállnak az egész testre. Eleinte kis piros duzzanatok, amik később – 12 óra elteltével – sárga savóval telt hólyagok lesznek, gennyesednek, végül pikkelyesekké válnak. Több hullámban jelennek meg, az új hólyagok még éppen kifejlődnek, amikor a régebbiek már leszáradnak. A betegség legfeljebb 4-5 napig tart, ilyenkor az egész testet beborítják a kiütések.
- A libidó csökkenése és okai
- A szexuális fejlődés visszamaradásának okai
- Vizelési panaszok okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A gyermek már nem fertőz az első kiütés megjelenése után 10 nappal, a pikkelyek viszont jóval tovább megmaradnak.
Szobafogság?
Az derül ki, hogy sok szülő számára az sem egyértelmű, hogy a nagyszülők vigyázzanak, vagy ne vigyázzanak a bárányhimlős kicsikre. A kulcskérdés itt az, hogy övsömört (zostert) senki nem kaphat bárányhimlőstől, fordítva inkább, mivel a zoster éppen azokat fogja utolérni, akik soha, vagy csak nagyon messziről és ritkán találkoznak bárányhimlős gyerekkel – feltéve, hogy gyermekkorukban voltak bárányhimlősek.
A nagyszülők döntő többsége már nem fogékony bárányhimlőre – vitás esetben ez egyébként tesztelhető is vérmintából, ha fontos – ezért esetükben kifejezetten előnyös a bárányhimlős unoka felügyelete, mintegy „emlékeztető oltással felérő” hatású az övsömör elkerülésére. Vannak, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból származó, tapasztalatok arra vonatkozóan is már, hogy bárányhimlő elleni védőoltást lehet adni bárkinek, így időseknek is, ami, amennyiben mégis fogékonyak voltak, az immunitás kialakítását segíti, ha pedig volt, már gyengülő immunitásuk, akkor azt megerősíti.
Különösen várandós anyák kérdezik gyakran aggódva, hogy ki is fertőz valójában
Nem közismert ugyanis, hogy az fertőz, aki beteg, illetve az, aki esetleg 24-48 órával van az első hólyag megjelenése előtt, vagyis a lappangási idő legvégén. Fertőzhet tehát az, aki már beteg, de még nem tudja, de csak addig, amíg vannak hólyagjai, a pörkös stádium már nem jelent fertőzésveszélyt. Ugyanakkor nincs tünetmentes bárányhimlő – aki nem beteg, nem fertőz, nem is „viheti haza” a fertőzést, különösen nem, ha ő már védettnek tartható, mert vagy oltást kapott, vagy a betegséget állta ki.
A zoster fertőz, de sokkal kevésbé (negyed annyira, mint a bárányhimlő, statisztikai adatok alapján). A zosteres beteget ápolók, akik tehát a beteg ember hólyagjaival közvetlen kapcsolatba kerülnek, kaphatnak esetleg bárányhimlőt ilyen úton.
Még mindig vannak, akik szívesen elvinnék a bárányhimlős játszótárshoz az egészséges gyereküket, hogy „mihamarabb túl lehessen ezen is”. Nem szerencsés dolog ezt támogatni! Soha, senki nem tudhatja, melyik gyermeknek lesz – kórházban, akár intenzív osztályon vírusellenes kezeléssel is alig-alig befolyásolható – pl. idegrendszeri szövődménye, súlyos, életveszélyes bőrfertőzése a bárányhimlő kapcsán.
Gyors gyógyulás
A memóriánk – irodalmi tapasztalatok szerint – abban megbízható, ha úgy tudjuk voltunk bárányhimlősek, ám kevésbé az az ellenkező esetben: négy, magát fogékonynak tartót tesztelve kiderül, közülük háromnak mégis lehetett – feledésbe merült, vagy igen enyhe lefolyású – fertőzése. Itt is van tévhit: általában úgy gondolják, hogy az enyhe fertőzés nem hagy immunitást, a súlyos igen, holott a valóságban éppen fordítva van.
Az tudja megúszni a betegséget kevés hólyaggal és gyors gyógyulással, aki igen jól meg tud küzdeni ezzel a vírussal és következményesen nekik lesz erős a védettsége is. Az a képességünk egyébként, hogy legyűrjük a bárányhimlőt, genetikai tulajdonságaink egyike, kié sikeresebb, kié kevésbé – a baj csak az, hogy ezt előre nem lehet tudni.
Miközben számos fórumon és alkalommal esett szó a bárányhimlős bőr helyes kezeléséről, szinte kiirthatatlannak látszik a „zinkrázó” és a fürdés tiltása… Mindannyiunk felelőssége, hogy unalomig ismételjük a bárányhimlős gyermekekre vigyázóknak: csak a komplikációkat segítik elő, ha nem követik, amit a józan ész is diktálna: a sérült, hólyagos bőr is tisztán tartva gyógyul leghamarabb.
Serdülők bárányhimlője
Van mit tenni a serdülők bárányhimlője helyi kezelése terén is. Kérdezték már tőlem, hogy lehet-e solariumba (?!) menni, amikor valaki bárányhimlős, hogy hamarabb vége legyen, vagy érdemes-e és, ha igen, milyen hámlasztó krémmel kell bekenni. Ez a korosztály esik talán leginkább kétségbe a még típusos esetben is pár héten át elég csúnya bőrhegek láttán – pedig ez a folyamat minden külső beavatkozás nélkül is igen jó gyógyhajlamot mutat.
Diagnózis
A kiütések összetéveszthetetlenek, hullámokban való megjelenésük és a viszketés tipikus. A gyermeket el kell különíteni, hogy ne fertőzzön meg másokat. A betegség többnyire jóindulatú, és nagyon ritkák a szövődmények.
Terápia
A kezelés tüneti: lázcsillapító és időnként a viszketésre adható antihisztamin. Súlyosabb esetekben adható antivirális szer: a Herpes elleni aciclovir. A gennyes, kiterjedt kiütésekre helyileg fertőtlenítő adható.
Így segíthetünk gyermekünknek:
- Kovasavgél: patikákban, bioboltokban vagy drogériákban kapható ez a gél, mellyel az erős viszketés csillapítható. Óvatosan, pöttyökben vigyük fel a gélt az érintett bőrfelszínre.
- Égő, viszkető hólyagok jelentkeznek, a bőr kivörösödik: a viszketés elviselhetetlenné válik, a gyermek nyugtalan, nem tud elaludni. Meleg hatására enyhülnek a panaszok: Professional Medical (mérges szömörce), 2-6 óránként.
- A hólyagok alatti bőrfelület duzzadt és vörös: A fájdalom inkább szúró jellegű; hideg hatására enyhülnek a panaszok: Professional Medical (mézelő méh), 2-6 óránként.
- Ágymelegben a viszketés elviselhetetlen, véresre vakarja magát a gyermek: Professional Medical (kén), egyszer.
- Ecetes vizes lemosás: a hűtő hatású lemosás enyhíti a viszketési ingert. Az ecetes vizet 1:3 arányú hígításban (1 rész gyümölcsecet, 3 rész víz) alkalmazzuk. A víz hőmérséklete ne legyen magasabb 26°C-nál.
Megelőzés
A bárányhimlő elleni védőoltást érdemes a gyermek közösségbe kerülése előtt kérni a házi gyermekorvostól.
Homeopátia használható: a Rhus toxicodendron 5CH a viszketés enyhítésére és a hegesedés felgyorsítására, a Mezereum 5CH, ha a hólyagok nagyok és elfertőződtek. A bodzafélék családjába tartozó ostorménfa.
Tanácsok a bárányhimlő estére
- Ne vakarja a kiütéseket, a pikkely eltávolítása maradandó hegeket okoz.
- Ugyanezen okból ne fürödjön, a víz felpuhítja a kérget és ezért túl korán leesik, aminek nyomán szintén hegek alakulnak ki.
ZIKA és más vírusok (VZV, bárányhimlő) veszélyei terhesség alatt
A terhesek VZV fertőződése szerencsére ritka, mert a szülőképes korú nők nagy része rendelkezik már védettséggel. Irodalmi adatok szerint 10000 terhességre 5-7 VZV-fertőzés jut, de magas magzati kockázata miatt érdemes róla szót ejteni. Nagyon korai (8. hét előtti) terhesség esetén bekövetkező anyai fertőződésnek rendszerint vetélés a következménye, az ezt követő időszakban viszont magas a magzati fejlődési rendellenesség kockázata (veleszületett varicella tünetegyüttes).
Milyen veszélyekkel járhat egy ilyen fertőzés?
Ha az anya a terhesség végén fertőződik, a magzatnál típusos varicella (bárányhimlő) betegség következhet be. Magzati fertőződés esetén rövidebb a lappangási idő, mint a későbbi életkorokban, de ahhoz, hogy anyai ellenanyag képződjön, és az át is jusson a lepényen keresztül a magzatba, idő kell, ezért a szülés előtti 5 napon belüli anyai megbetegedés esetén ellenanyag hiányában a magzat megbetegedése rossz prognózisú.
Milyen tünetekre kell odafigyelnünk?
A veleszületett varicella tünetegyüttest agyvelő-, gerincvelő-gyulladás, izomsorvadás, következményes végtag-deformitások jellemzik. A bőrön láthatóak a hegek, gyakoriak a szemelváltozások, melyek vaksággal járnak. A vírus valamennyi szervben (tüdő, máj, lép, vese stb.) gyulladást, sejtelhalást okozhat.
Milyen hatással lehet ez a magzatra?
Terhesség alatt a vírus az anya szervezetéből a magzatba juthat. A CMV-fertőzés az egyik leggyakoribb veleszületett vírusfertőzés, mely az újszülöttek kb. 1%-át érinti. Tudni kell, hogy a fertőzött újszülöttek mintegy 10%-ában súlyos tünetek, elsősorban az idegrendszert érintő elváltozások jelentkeznek.
Minél koraibb időszakban következik be a fertőzés, annál súlyosabbak a klinikai tünetek a magzat vonatkozásában. A klinikai kép rendkívül sokszínű, idegrendszeri gyulladás, meszesedés, növekedési visszamaradottság jelentkezhet, illetve belső szervi gyulladások, amelyek érinthetik a májat, szemet, a vérképző rendszert. CMV-fertőzés a szülés alatt is bekövetkezhet, de a vírus anyatejjel is átjuthat a magzatba.
Hogyan előzhetjük meg a vírusfertőzéseket?
A betegség súlyos magzati kockázata miatt a terhesnek kerülnie kell a VZV beteggel való kontaktust. Ha ez mégis előfordul, forduljon kezelőorvosához, hogy gyors diagnosztikus módszerekkel az anya védettsége vagy a friss fertőzés megállapításra kerüljön, melynek alapján a terhesség sorsáról, illetve az anya és az újszülött kezeléséről döntenek.
CMV (citomegalovírus)-fertőzések
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.