• baba bőre
• baba feje
• koponya
• kutacs

Az újszülöttek alkati jellemzői (koponya, mellkas, bőr, vázrendszer)

Egy újszülött érkezése mindig nagy örömmel jár, de bizony sok nehézséggel is. Sok függ a család pszichoszociális körülményeitől és a szülők életkorától. Például a fiatal szülők alkalmatlannak érezhetik magukat a szerepre, azt gondolják, hogy tapasztalatlanok, nincs mire támaszkodniuk, nincs kitől tanácsot kérniük. Tapasztalatlanságuk miatt nehezen ismerik fel a baba igényeit, nehezen hoznak döntéseket a nagyobb horderejű kérdésekben, de akár a banális helyzetekben is.

Túl későn születő gyermek…

Az is probléma lehet, ha az első gyermek túl, későn születik: a 40 körüli anyák sokszor túl öregnek érzik magukat az anyaszerepre, talán túlságosan sokat kellett várniuk az első gyermekre, így nem érzik spontánnak az anyaságot. Mivel már idősebbek, nem feltétlenül érzik magukat jól. Egy gyermek születése mindig felborítja a család életét, az addigi életmód megváltozik, ami elbizonytalanítja a családtagok már jól bevált életritmusát.

A baba érkezéséből adódó hétköznapi, gyakorlati feladatok, mint például a pelenka, a járóka vagy a cumisüveg kiválasztása is okozhat problémát a szülőknek.

• Az újszülöttet ma már nem passzív kis lénynek tartjuk, akinek nincs kapcsolata a külvilággal, hanem érzékeny, értelmes ember­kének, aki képes érzékelni a világot, és kapcsolatot is teremt vele.
• A szülők megtanulják felismerni és fejleszteni a baba érzékeit. Az öt érzékszerv segíti a gyermeket a növekedésben és a tanulásban.
• A szoptatás az újszülött és a csecsemő táplálásának termé­szetes módja. A gyerekorvosok egyhangúlag azt állítják, hogy nincs jobb táplálék a baba számára, mint az anyatej. Előfor­dulhat, hogy az anyatej kevésnek bizonyul. Ekkor áttérhetünk a vegyes táplálásra, amiben szerepel az anyatej mellett a táp­szer is.
• Azokat a tevékenységeket, amelyek a baba testi (izom-) fejlődését szolgálják, erősítenünk kell, bátorítani őt egyéni szokásai kialakításában, továbbá ösztö­nözni kreatív képességeit, és elősegíteni érzelmi érését.

Azokban a családokban, ahol nehézségek adódtak a baba megfoganása körül, ahol a szülők esetleg már évek óta készülnek a nagy eseményre, sokszor idealizált kép él a gyermekvállalásról. Gyakori, hogy túlságosan is a saját tulajdonuknak érzik a gyermeket, nehezen fogadják el őt, mint önálló egyéniséget, akinek joga van a saját életéhez, életteréhez, és állandó figyelmükkel, nyomasztó jelenlétükkel gátolják őt a fejlődésben.

Az újszülött testi és lelki tulajdonságainak ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy helyesen gondozzuk őt. Az újszülött képes alkalmazkodni a környezetéhez, és a későbbiekben is nagyon fontos lesz, hogy milyen módon reagál az őt ért hatásokra. Például ahogyan érzékeli a saját fájdalmát, ugyanúgy megérzi a szülei aggodalmát, boldogságát is. Ma már nem tekintjük az újszülöttet passzív lénynek, aki az őt körülvevő világot alig érzékeli, hanem érző teremtménynek, aki a születése pillanatától kezdve, sőt már az anyaméhben, kontaktusban áll a szüleivel.

A fej

Az újszülött testhosszának negyedét a fej adja, míg a felnőttnek csak a nyolcadát. Születéskor a koponyacsontok nem teljesen szilárdak, ezért a spontán születés során, a hüvelycsatornán történő áthaladáskor a koponyacsontok könnyen eldeformá­lódhatnak.

A koponyacsontok rugalmassága és a közöttük lévő hely miatt gyakran előfordul, hogy az első napokban az újszülött fejformája szabálytalan. A császármetszéssel világra jött babák feje viszont gömbölyű és szimmetrikus, míg azoknak a babáknak, akik az anyaméhben farfekvéses testhelyzetben voltak, koponyájuk a nyakszirt táján ellapo­sodott. A hat csont nélküli részt kutacsoknak nevezzük, itt az agyat rosthártyák védik.

Az újszülött koponyája

A kutacsok

Ezek a területek kicsit mélyebben fekszenek az azokat körülvevő részhez képest, és lágy tapintásúak. Hat van belőlük (kettő oldalt, egy elöl, egy ékcsonti, egy hátul és egy csillag formájú). A két oldalsó és gyakran a hátsó is már bezárult, ha az újszülött a megfelelő időben jön világra. Az első kutacs a legtágabb, rombusz formájú, melynek oldalai 2 cm hosszúak.

A gyermek 18 hónapos kora körül záródik össze, ez a kutacs az „ablak” a koponyára, ezen A kutacsokon keresztül lehet koponyaultrahang-vizsgálatot végezni. Ha a babának kevés haja van, lehet látni, hogyan lüktet, ami teljesen normális. Nem kell félni attól, hogy a mindennapi tisz­tálkodás során megérintjük, az agy nem sérül meg. Fontos viszont, hogy betegség esetén figyeljünk a kutacsra, mert következtetni lehet belőle a gyerek állapotára.

Kutacsok vizsgálata:

• Ha túlságosan behorpadt, az azt jelzi, hogy a baba kiszáradt, meg kell itatni. Ez akkor fordulhat elő, amikor nagyon meleg van, vagy a gyerek lázas, hány, gyomorrontása van.
• A túlságosan kidomborodó és feszes kutacs valamilyen agyi betegségre utal, mint például az agyhártyagyulladás. A gyereket ilyenkor sürgősen orvoshoz kell vinni.
• Ha a kutacs nem záródik a gyermek 18-24 hónapos korán túl sem, valamilyen anyagcserezavar vagy hormonprobléma állhat a háttérben (pl. a pajzsmirigy csök­kent működése, angolkór), csakúgy, mint amikor születéskor az oldalsó kutacs nincs bezárulva. Általában azonban ezeket a betegségeket a gyermekorvos már korábban diagnosztizálta.

A mellkas

A születés utáni első időszakban a mellkas henger alakú a bordák vízszintes elhelyez­kedése miatt, és a háthoz képest kisebb görbületű a bordák formája. Mind a fiú, mid a kislány babáknál megnagyobbodott a mellbimbómirigy, és előfordulhat enyhe tejki­választás is. Mindezt az anyai hormonok okozzák, amelyek a méhlepényből a magzat vérébe kerülnek.

Ami a mellkas szerepét illeti, az első lélegzetvétel általában a születés utáni első 20 másodpercben megtörténik, a lélegzetvételek pedig gyakoribbak lesznek, mint a fel­nőttek esetében, percenként 30-50, míg ez a felnőtteknél csupán 10-20. Minthogy megnövekszik a vér beáramlása a nyálkahártyába, tovább sűrűsödik a lélegzetvétel: a levegő nehezebben jut be, és ez okozza az újszülöttekre jellemző zajos orrlégzést.

A has

Az újszülött hasa is henger alakú. A has középvonalában lévő hosszanti bemélyedés azt jelenti, hogy a hasizmok két oldalon még nem zárultak össze a középvonal mentén. Ez nem kóros, nem igényel külön bánásmódot. A has gyakran gömbölyű, de ha a babának nem fáj, és nem kemény, akkor ez teljesen normális.

Az újszülött mája is jellegzetes: a felnőttekétől eltérően a bordák alatt 2-3 cm-rel kitapintható. Az első széklet általában a születés után 24-48 órával ürül. Magzatszu­roknak nevezzük, összetevői a magzatburoksejtek, lenyelt pihék, bélnyálkahártya, epe, bélnedvek, hasnyálmirigynedvek.

A bőr

Az újszülöttek bőre, különösen a koraszülötteké, gyakran – kisebb vagy nagyobb kiterjedésben – igen finom magzati pihével borított. Ez az első héten tel­jesen eltűnik. Leginkább a homlokon, a háton és a végtagokon látható erősebben, azokon a részeken, ahol behajlításkor nem érintkezik a bőr. Az újszülött bőre általában piros a felszínen lévő véredényekbe történő vértolulás vagy a hajszálerekben felgyülemlett vér miatt.

De előfordulhat, hogy ez a vasomotorikus (érmozgató) szabályozás rendellenessége miatt van, ami miatt egy hol sápadt, hol vörös kerek folt jelenik meg. Ez csupán átmeneti, és orvosi kezelést nem igényel. Az ún. mongolfolt szürkéskék színű terület a derék és/vagy a csípő tájékán, ami általában az első életévben eltűnik. A melanint tartalmazó sejtek átszűrődése okozza, ez a pigment felelős a bőr színéért.

A nemzőszervek

A fiúk nagy részénél a herék a herezacskóban vannak, vagy az első hónapokban leszállnak az ágyékcsatornából. Az újszülött születési krízise gyakran a herezacskó megnagyobbodásához vezet a folyadék megjelenése miatt, ami azután néhány nap alatt kisebb lesz.

Ezenkívül a fityma bizonyos fokú összeszűkülése is elő­fordulhat (fitymaszűkület), vagyis a pénisz végét lefedő bőrréteg szűkületéhez, ami az újszülöttek 80%-ánál még nincs teljesen kialakulva. A kislányoknál sincsenek még teljesen kifejlődve a külső nemi szervek: a nagyajkak kevéssé kifejlettek, míg a kisajkak jobban kidomborodnak. Az első tíz napban a kislányoknál esetleg előforduló bősé­ges fehér vagy rózsaszín pszeudomenstruáció az anyai hormonok kiválasztásának eredménye.

A vázrendszer

Az újszülötteknél a csontok eltérései igen gyakoriak, a lábaknál előfordulhatnak görbü­letek, a lábfejek általában behajlítva vannak, az első részük befelé forduló. Ezek az eltérések nem a csontok rossz kialakulása miatt vannak, hanem a hibás testtartás a felelős érte, ami néhány hét alatt spontán vagy kis kezelés hatására javul.

Az újszülötteknél előforduló és patológiásnak tekinthető súlyosabb, tehát, kezelést igénylő elváltozásokat a születés utáni vizsgálatokon, valamint a gyermekorvosnál történő első vizsgálat során állapítják meg. Ilyenkor általában az esetleges csípőficam jeleit keresik, diagnosztizálják a kéz- illetve lábujjak hibás alakulását (ilyen pl. ha több ujja vagy összenőtt ujjai vannak az újszülöttnek), megnézik a körmök kóros elváltozásait, amik más, nem ilyen szembetűnő betegségekhez társulhatnak, továbbá ellenőrzik, nincs-e a babának esetleg kulcscsonttörése. Ez utóbbi különösen a spontán szülések esetében fordul elő, amikor a baba kijövetele nehézkes.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.