• magas vérnyomás
• vese
• vesegyulladás

A hipertóniás beteg veseproblémái és kezelése

A vesével kapcsolatban bizonyosan lesz a hipertóniás beteget ki­kérdező és vizsgáló orvosnak kérdése. Fontos lehet ilyen szempont­ból még egy olyan adat is, hogy a beteg gyermekkorában volt-e vizenyőkkel, esetleg véres vizelet ürítésével járó vesebetegsége, ugyanis ezek a tünetek a glomerulonefritisz velejárói lehetnek.

Vesegyulladás

Tudni kell, hogy a gyerek- vagy serdülő­korban lezajlott heveny glomerulonefritisz (vesegyulladás) – éve­kig, esetleg évtizedekig tartó tünetmentesség után – váratlanul fellángolhat, esetleg már idült veseelégtelenség képében jelenik meg, és így mindenképpen magas vérnyomást okoz.

A hipertónia szempontjából kevésbé fontos, mert ritkábban okoz magas vérnyo­mást a vese és üregrendszerének bakteriális (tehát fertőzéses) ere­detű gyulladása, az ún. pielonefritisz. Ez a betegség sokkal gyako­ribb, mint a glomerulonefritisz, különösen nők hajlamosak rá, mert a kórokozó majdnem mindig a székletből származó valamilyen baci­lus, mely a húgycsövön keresztül jut a vizeletkiválasztó szervekbe.

Hólyaghurut

Szerencsére legtöbbször egyszerű hólyaghurut formájában zajlik le, és hamar meg is gyógyul az ilyen húgyúti fertőzés, de ha bármilyen, a vizelet szabad elfolyását akadályozó rendellenesség van a húgyutakban (vese- vagy hólyagkő, megnagyobbodott prosztata, vagy csak a húgyvezető megtöretése, akár a vese lecsúszása, akár a veséktől független kóros eltérés miatt), a fertőzés igen gyorsan felterjed a ve­semedencére, amit már vesetáji fájdalom jelez, majd hidegrázás és magas láz jelzi, hogy a fertőzés betört a vese állományába.

Ismétlődő vesegyulladás

Ha a pielonefritisz gyakran ismétlődik és idültté válik, magas vérnyomás és veseelégtelenség alakulhat ki az évek folyamán. Szerencsére rit­ka, hogy egyszerű hólyaghurutból ilyen súlyos baj legyen, de ha va­lakinek anatómiai rendellenesség van a veséjén vagy a húgyvezető rendszerében, vagy ismételten ürít vesekövet, annak feltétlenül na­gyon kell vigyáznia, a fertőzés jelentkezésekor rögtön forduljon or­voshoz, de addig is éljen a legegyszerűbb, de néha meglepően hatá­sos „gyógymóddal”: igyon sok (napi 3-4 liter!) folyadékot, üres tea vagy limonádé formájában, és tartózkodjék az erős fűszerektől és a szeszes italtól.

Ha ezt betartja, jelentősen csökkenhetnek 1-2 nap alatt a panaszok, persze a megfelelő baktériumellenes szert, me­lyet legjobb, ha vizelettenyésztés alapján választ ki az orvos mindenképpen szükséges beszedni (Nevigramon, Nitrofurantoin, Gra-murin, esetleg antibiotikumok: Pyassan, Semicillin).

Vesebetegségek tünetei, kezelése

A vesebetegségekkel kapcsolatos panaszok tárgyalásakor hangsú­lyozni szeretnénk, hogy nagyon sok vesebetegség éppen a súlyo­sabb végződésű glomerulonefritisz nem okoz vesetáji fájdalmat.

Ilyenkor szinte hozzá sem lehet érni az ágyéki izomzathoz, ami mögött a vese, elhelyezkedik, és nagyon jellem­ző lehet az ún. szeptikus láz, vagyis hidegrázásokkal naponta több­ször is 40 °C fölé szökő láz, melyet gyors láztalanodás kísérhet.

Vesegennyedés esetén sebészi feltárásra van igen gyorsan szükség, különben az egész vese áldozatul esik a gennyesedésnek. Ennél a be­tegségnél tehát nem a magas vérnyomás okozza a fő problémát. Vi­szont szeretnénk azt is hangsúlyozni, hogy szerencsére az a fáj­dalom, melyet a betegek vesefájdalomnak hisznek, mert a vesetájon érzik, legtöbbször nem a vesékből ered, hanem az ágyéki csigolyák kopásából, elmeszesedéséből, valamint az ezt kísérő görcsös izom­fájdalomból származik.

Meszesedés

Ilyen elváltozások minden második ember­nek kialakulnak bizonyos életkor után, és a reumatológiai szakrendeléseken jelentkező betegek 80%-a az ágyéki gerinc fájdalma miatt kerül orvoshoz. A gerincoszlop két oldala mellett közvetlenül jelent­kező fájdalom általában a csigolyákból és izmokból ered, míg a ve­sék ettől kicsit kijjebb helyezkednek el, és fájdalmuk nem annyira mozgásra (hajolgatás, emelés), hanem az erre a tájra mért ütögetésre jelentkezik.

A kérdést természetesen szakorvosnak kell eldönteni, aki ilyenkor a röntgenes és a laboratóriumi szakorvos segítségét is igénybe veszi. Vesebetegség ugyanis gyakorlatilag nem létezik, kóros vizeletlelet nélkül igen ritkán előfordul, hogy valami idegen test, legtöbbször vesekő teljesen elzárja, és ebben az esetben negatív lehet a vizelet lelete, hiszen a beteg által ürített vizelet az ép veséből származik.

Deréktáji fájdalmak

Az ilyen elzáródásnak jellegzetes kísérő tünetei van­nak, általában tehát azt kell mondani, hogy deréktáji fájdalom esetén a vizelet vizsgálatával nagyjából biztosan meg lehet állapítani, hogy a fájdalom a veséből származik-e vagy sem. Ezt azért is tartjuk fon­tosnak hangsúlyozni, mert a tapasztalat szerint a laikusok, de még az orvosok között is van egy bizonyos félelem a vesebetegségektől, és sok beteg, ha a dereka fáj, hajlamos már művesére gondolni.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.