• betegség
• koleszterin

Koleszterin és más lipid rizikófaktorok

A magas koleszterinszint az egyik legrégebben ismert rizikófaktor. A vérben lévő koleszterin mennyisége laboratóriumi vizsgálattal mér­hető. Korábban a 6,5 mmol/l értéket tartották a felső határértéknek, egy évtizede már inkább az 5,2 mmol/l-t, de miután a szív- és érrend­szeri kockázat még ilyen érték mellett is fennáll, ez a határérték még tovább csökkent, illetve csökkenhet.

Magyarországi adatok

Felmérésünk szerint a magyar fel­nőtt lakosság 66%-ának (azaz minden 3-ból két embernek) magas, 5,2 mmol/l feletti a koleszterinszintje, a lakossági átlag 5,7 mmol/l körül van. A lakosság közel 10%-ában (minden 10 emberből egyben) fordul elő nagyon magas, 8,0 mmol/l feletti koleszterinszint.

Triglicerid szint a vérben

Egy másik vérzsírféleség, a triglicerid szintje is bizonyos fokig rizikó­faktornak tekinthető. Jelenleg akkor tekintjük kórosnak, ha meghaladja az 1,7 mmol/l értéket.

A laboratóriumban egy harmadik vérzsírparamétert is meghatároz­nak, a HDL’koleszterint. Ha ennek koncentrációja elég magas, akkor védőfaktorként képes megakadályozni a koleszterin lerakódását az erek­ben, sőt a már lerakódott koleszterint az érfalból képes felvenni és el­szállítani. Ezért ez a laboratóriumi paraméter akkor „jó”, ha magas és akkor „rossz”, ha alacsony. A férfiaknál 1,0 mmol/l, a nőknél,3 mmol/l felett elfogadható az értéke, ennél kisebb HDL-koleszterinszint esetén a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázata növekszik.

Koleszterin/HDL-koleszterin hányadosa

Szokás számolni egy ún. koleszterin/HDL-koleszterin hányadost is, amely 4,0 felett jelent veszélyeztetettséget, és 3,0 alatt optimális az értéke. A vérben lévő koleszterin két forrásból származik: az elfogyasztott táplálékból, és a szervezet maga is előállít koleszterint. Magas kolesz­terinszint sovány egyénekben is lehet, akiknek öröklött módon magas a belső koleszterintermelésük, így a vér koleszterinszintjük.

A koleszterinszintek lényegesen különböznek országonként. A fej­lett országokon belül is magasabbak, vagy sokáig magasabbak voltak az észak-európai országokban, illetve az Egyesült Államokban, mint pl. a mediterrán országokban. Ugyanakkor Tajvanban, Kínában, Japánban jóval alacsonyabbak a koleszterinszintek, és egyúttal a szívkoszorúér­-betegségek gyakorisága is jelentősen kisebb.

A koleszterin és a szívinfarktus összefüggése

A koleszterin az érelmeszesedésben játszott szerepe révén vesz részt a szívinfarktus keletkezésében. Már 1913-ban Anyicskov kimutatta, hogy sok koleszterint tartalmazó táppal etetett nyulakban érelmesze­sedés alakul ki. Családvizsgálatok bizonyították, hogy vannak öröklöt­ten magas koleszterinszintű családok (kb. minden ötszázadik ember ilyen), akikben gyakran már 50 éves kor alatt infarktus alakul ki.

A már említett Framingham-vizsgálatban 1949 óta követik a lakos­ság egészségi állapotának változásait. Azt találták, hogy sokkal gyak­rabban alakult ki szív- és érrendszeri betegség azok között, akiknek ko­leszterinszintje már az induláskor magasabb volt. A rizikófaktor elne­vezés is Framinghamból származik, és az ő vizsgálata kapcsán használ­ták először. A magas triglicerid- és az alacsony HDL-koleszterin-szint rizikószerepére kevesebb, de szintén egyértelmű bizonyítékok vannak.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.