• hormonpótló kezelés
• kezelések

Hormonpótló kezelések kockázati (nők esetén)

A korábban széles körben alkalmazott és a nők virágkorát a természet törvényei ellenére kitolni hivatott csodaterápiáról, a hormonpótlásról alkotott vélemények az elmúlt évtizedben gyökeresen megváltoztak; ma már minden, magára valamit is adó egészségügyi központ elutasítja azt. A hormonpótló kezelés (hormone replacement therapy, HRT) eredetileg a menopauza körüli panaszok és az azt követő csontritkulás megelőzésére szolgál, nincs azonban tekintettel az idősödő női szervezetváltozó igényeire és az elnyújtott ösztrogénhatás következményeire.

A menopauza

A menopauza minden nő életének normális része; kiiktatni nem lehet és nem is szabad. Megjelenése átlagosan az 51. életévre tehető, és a petefészek hormontermelésének megszűnésével magyarázható.

A természet valahogy így biztosítja, hogy az utódoknak ne kelljen anya nélkül felnőniük, hiszen a hormontermelés leállásával a peteérés is megszűnik, aminek következtében a nő elveszíti fogamzó képességét. A jelenség az emberen kívül csupán még néhány főemlősnél figyelhető meg, a többi emlős nőstényei még igen idős életkorban is termékenyek maradnak.

A menopauzával együtt járó tünetek kétségkívül igen kellemetlenek lehetnek a legtöbb nő számára a hőhullámok, az éjszakai izzadás okozza a legtöbb panaszt, ezek azonban néhány év alatt mérséklődnek, majd megszűnnek. Hormonpótlás segítségével megjelenésük csupán néhány évvel odázható el, megszűnésük azonban jóval tovább tart.

A HRT

A HRT eredetileg a szintén komoly panaszokat okozó, a menopauzával összefüggő hüvelyszárazság és csontritkulás kiküszöbölésére szolgál, számos esetben azonban indokolatlanul is alkalmazzák arra a tévhitre alapozva, hogy a hormonpótlás a szív és érrendszeri betegségek kockázatát is csökkenti. Ismeretes, hogy 55 éves életkor előtt a nők jóval kisebb arányban szenvednek a szív és érrendszeri betegségektől, mint a férfiak, ez a különbség azonban a menopauza után lassan kiegyenlítődik.

Érthető, hogy a jelenség egyetlen magyarázatát a női és a férfi hormonrendszer különbözőségében látták, nem vették azonban figyelembe azt a tényt, hogy a nyugati társadalmakban a nők születéskor várható élettartama eleve 10 évvel magasabb, mint a férfiaké.

Lehetséges tehát, hogy a fenti különbség a szív és érrendszeri betegségek gyakoriságával kapcsolatban csupán azért látszik kiegyenlítődni, mert az egyes társadalmakban közel kétszer annyi 75 éves nő él, mint férfi (hiszen az utóbbiakat már 60-65 éves korukban elveszítjük), így a szív és érrendszeri betegségek abszolút értékben vett száma ezen életkor fölött már nem különbözik, arányuk azonban igen!

Hormonpótló kezelések

Nem végeztek alapos vizsgálatokat a kockázati tényezőket illetően sem, nem tisztázott, milyen egyéb különbségek járultak hozzá a hormonpótló kezelés jótékony hatásaihoz. Hiszen ha belegondolunk, a nyugati társadalmakban, ahol az egészségügyi ellátás  így a hormonpótló kezelés is  komoly összegekbe kerül az egyén számára, nem zárható ki, hogy azok, akik ebben részesültek, eleve magasabb életszínvonalon, jobb anyagi körülmények között éltek, képzettebbek voltak, mint az átlag, ennélfogva jobban oda is figyeltek magukra egészségesebb ételeket ettek és többet mozogtak , míg az, aki ilyen jövedelemmel nem rendelkezett, meg sem fordult orvosánál.

Hormonpótló gyógyszerek hatása a koleszterinre

Tudjuk, hogy a hormonpótló kezelés jótékony hatással van a koleszterinszintre: képes visszafordítani a menopauza utáni időszakra jellemző LDL-szint növekedést és HDL-szint csökkenést, az azonban nem bizonyított, hogy a szív és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése ezzel áll összefüggésben. A hormonpótló kezelés virágkorában még nem készült független, hosszas után követésen alapuló, nagyszámú beteg adatait feldolgozó tanulmány, amely indokolta volna a HRT széles körű alkalmazását.

A HERS (Hormone Estrogen Replacement Study) tanulmány

Az első ilyen az ún. HERS (Hormone Estrogen Replacement Study) volt, amely az ún. másodlagos megelőzés jegyében látott napvilágot. Az utóbbi egy népegészségügyi fogalmat takar, melynek lényege egy bizonyos betegség újbóli kialakulásának megelőzése akkor, ha az egyszer már előfordult. A tanulmányba ezért háromezer olyan nőt vontak be, akiknél a koszorúér betegség valamilyen formája bizonyítottan jelen volt.

Az önkénteseket két csoportra osztották, az egyik csoport hormonpótló kezelésben részesült, a másik placebót kapott. A csoportok nagy létszámára való tekintettel az egyéb tényezőkből (dohányzásból, alkoholfogyasztásból stb.) eredő különbségek kiegyenlítődtek, így az észlelt hatás valóban csupán a gyógyszerek jelenlétéből vagy hiányából adódott. Az eredmény megdöbbentő volt.

A Women ‘s Health Initiative (Kezdeményezés a Nők Egészségéért) tanulmány

A HERS tanulmányt 1992-ben a Women ‘s Health Initiative (Kezdeményezés a Nők Egészségéért) tanulmány követte, amely csak további szög volt a HRT „koporsójában”, és amelyet a részeredményekre való tekintettel a tervezettnél korábban is fejeztek be. A vizsgálatokba 160 ezer, 50 és 79 év közötti, a menopauzán túl lévő nőt vontak be, akiket több csoportra osztottak.

Az egyik csoportba azon nők tartoztak, akik méheltávolításon estek át, és ösztrogénterápiában vagy placebo adásában részesültek. A másik csoport, mely közel 30 ezer önkéntest számlált, ösztrogénprogeszteron kombinációt vagy placebót kapott.

A tanulmány ún. kettős vak vizsgálat volt, vagyis sem az orvosok, sem a betegek nem tudták, ki milyen gyógyszert kap, vagy egyáltalán kap-e gyógyszert. 2002-ben az 5 éves után követések eredményei miatt a kombinált ösztrogénprogeszteron pótlás vizsgálatait felfüggesztették, és az adatokat nyilvánosságra hozták. Ebben a csoportban ugyanis olyan nagyarányú volt a mellrák, valamint a szív és érrendszeri betegségek előfordulása, hogy azt nem lehetett nem közölni a tudományos és klinikai szakemberekkel.

A tanulmány eredménye

Az egyéves után követés adatai a szívinfarktus gyakoriságának csökkenését mutatják ugyan a hormonterápia hatására, a négyéves után követés vizsgálatai világosan jelzik, hogy hosszú távon a mellrák és az érrendszeri betegségek (trombózis és embólia) előfordulási aránya jelentősen növekszik.

Azt az előnyt, hogy a hormonpótlásban részesült vizsgálati csoportokban kisebb volt a vastagbélrák és a spontán csonttörések előfordulása, ellensúlyozta a mellrák kialakulásának emelkedett gyakorisága.

Tekintettel arra, hogy a Women’s Health Initiative igen pontosan kivitelezett, független és nagyszámú beteg adatait feldolgozó kutatómunka során jutott a fenti eredményekre, azok megbízhatósága, valóságtartalma nem lehet kétséges. Eddigi ismereteinkkel ellentétben, miszerint az ösztrogén és a progeszteron menopauzát követő pótlása jótékonyan befolyásolja nőkben a szív és érrendszer állapotát, a tanulmány bebizonyította, hogy ez nem így van: a kockázat/haszon arány hosszú távon egyértelműen az előbbi javára billen.

Az ilyen problémák orvoslására nyugodt szívvel javasolható egyetlen megoldás az egészséges, minden fontos tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot tartalmazó táplálkozás, és a mozgás, amely bizonyítottan „mellékhatásoktól mentes”, segíti a csontok kalciumtartalmának megőrzését, javítja a hangulatot és az általános közérzetet.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.