A stressz növeli az elhízás veszélyét?
A krónikus stressz és a tartóssá váló szorongás ugyancsak súlygyarapodással jár – erre a felismerésre jutottak újra és újra a kutatók.
Az érzelmi nyomás a modern élet olyan velejárója, amellyel lépten-nyomon találkozunk. Kemény munkafeltételek, zavaros családi és magánéleti viszonyok és anyagi nehézségek okoznak főfájást nem egy embertársunknak, egészségét is károsítva. Vérmérsékletünk szintén kihat arra, mennyire hat ránk a stressz. Egyesek jobban kezelik, mások született aggódok.
Az elhízás és a stressz kapcsolata meglehetősen szövevényes. Nem minden szorongásra hajlamos egyén túlsúlyos, dacára ennek a stresszhez mégis gyakran társul elhízás.
Több stressz éri az elhízottakat
Ennek talán az az oka, hogy a vérmérsékletet most leszámítva a túlsúlyosak eleve több stresszel is szembesülnek. Már ez magában egészségügyi panaszok hosszú sorát vonja maga után. Ott van azután a kövér emberek elfogadásának hiánya és szorongásokhoz, valamint depresszióhoz vezető önképük.
Evolúciós értelemben a stresszreakció a túlélést szolgálja. Mondjuk, egy ragadozó nagyvad közelsége olyan biokémiai folyamatokat indított el az ősemberben, amelyek segítették felvenni a küzdelmet, vagy ha erre nem volt mód, hát elmenekülni.
- Tényleg beteggé tehet a stressz?
- Ginszeng és a stresszoldás
- Szorongáscsökkentők
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mi történik a szervezetben stressz hatására?
A stresszreakció a kortizonnak nevezett természetes szteroid termelését indítja el a szervezetben, minek következtében a máj azonnal glukózt bocsát a vérbe. Mindez azonnali tüzelőanyagot jelent, ami lehetővé teszi a stressz forrásával való szembeszállást.
Mikor a vér megtelik glukózzal, a hasnyálmirigy jelt kap, hogy indítsa be az inzulin termelését, következésképpen az inzulinszint is megugrik. A megnövekedett inzulinszint segítségére lesz a sejteknek, hogy energiát nyerjenek a glukózból.
Vegyék észre, hogy a szervezet válasza ez esetben is ugyanaz, mint amikor a finomított szénhidrátok és cukrok rendszeres fogyasztása váltotta ki a glukóz- és inzulinszint rendellenes megemelkedését. Idővel ez is inzulinrezisztenciához vezet, az éhség és elhízás hasonló ördögi körével, mint amivel a metabolikus szindrómánál már találkoztunk.
Eleinkkel ellentétben ránk már nem lesnek fenevadak, az érzelmi nyomás, idegfeszültség, félelem és szorongás viszont megsokszorozódott azóta. A krónikusan szorongók vérében tartósan megnő a kortizonszint, ami rendszerint inzulinrezisztenciát eredményez. A stressz a koleszterinszintet is megnöveli, ami idővel érelmeszesedéshez és eltömődött vérerekhez vezet, felpumpálja a vérnyomást, és csökkenti a szív vérellátását.
A túlsúlyosak evéssel vigasztalódnak, ezzel védekeznek a stressz ellen.
Márpedig a hasábburgonya, a tésztafélék, a tortilla, a főtt ételek és a kóla bővelkednek finomított szénhidrátokban és édesítőszerekben (amilyen például a magas fruktóztarztalmú kukoricaszirup).
Ezek az ételek és italok közvetlenül a zsírlerakódás irányában hatnak. Ezzel együtt a metabolikus szindróma ördögi köre is működésbe lép, újabb szénhidrátéhséggel. Emberünk hirtelen „zsírcsapdában” találja magát, és fogalma sincs, hogyan kerülhetne ki onnan. Gyors megoldást keresve bedől aztán a fogyást ígérő programoknak és honlapoknak. Kevés végsőkig elkeseredett túlsúlyos jön rá, hogy dörzsölt marketingfogás áldozata.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.