• agyvérzés

A férfiak és a stoke

Az elnevezés egy gyors, éles, villámszerű, pusztító csapást takar, az agy vérellátásának hirtelen zavarát. A szívrohamokhoz hasonlóan – amelyek szintúgy derült égből villámcsapásként érik az embert – egészséges életmóddal sok stroke-eset megelőzhető. És persze életmentő lehet a gyors orvosi beavatkozás.

Robbanás az agyban

A hivatalos elnevezés a stroke, de ta­lán jobban illik rá az „agyi katasztrófa” kifejezés. Ahogyan a szívroham a szív vérellátásának megszakadását jelenti, úgy a stroke-ot is rendszerint az agyi vérellátás heveny zavara okozza.

Az érintett agyszövet elhalásnak indul, és a halott agysejtek által vezé­relendő testrészek egy vagy több funkciója zavart szenved. Ennek pusztító következménye lehet az egyik testfél gyengesége, lebénulása, a beszédkép­telenség és néha persze a halál is. Meg­lepő módon azonban a stroke áldoza­tai gyakran alig észlelik, hogy mi tör­ténik velük.

Éppen ezért sokszor a stroke súj­totta személy környezetén múlik a probléma felismerése és az azonnali orvosi ellátás biztosítása. A barátok és a családtagok fontos szerepet játszhat­nak abban is, hogy elősegítsék a stroke-os páciensek rehabilitációjának jótékony folyamatát.

Kockázati csoportok

• Korábban szívrohamon, stroke-on vagy múló isémiás rohamon átesett emberek.
• Magas vérnyomású, magas koleszterin szintű, az artériafalak elkeményedésével terhelt vagy cukorbeteg személyek; dohányosok, fizikailag inaktívak, túlsúlyosak vagy túlzott alkoholfogyasztók.
• Idős emberek: a stroke áldozatainak kétharmada hatvanöt év feletti.
• A férfiaknak 30 százalékkal nagyobb esélyük van a stroke-ra, minta nőknek.
• Akiknek a kórtörténetében pitvari fibrillációs (rendellenes szívverési) esemény található, mert testükben több vérrög fordulhat elő.
• Magas vörösvérsejtszámú személyek: a sűrűbb vér könnyebben alvad.
• Az afro-karibiaknak nagyobb esélyük van a magas vérnyomásra, mint az európaiaknak, ezért a stroke kockázatát is hordozzák.
• Akiknek a családjában előfordult már stroke-os eset.

A stroke mérges öcsikéi

Néha a stroke-ot annak kisebb testvérei, úgynevezett ministroke-ok előzik meg, amelyek életmentő intő jelként szolgálhatnak a nagyobb testvér várható érkezésére. Ezeket átmeneti isémiás rohamoknak nevezik. Az történik, hogy az agyba vért szállító egyik artéria elzáródik, de csak rövid időre. Sok ministroke néhány percig vagy óráig tart. Ha tartamuk meghaladja a 24 órát, már stroke-ról beszélünk.

A ministroke tünetei lényegében hasonlóak a nagy testvéréhez

Ezek lehetnek az egyik testfél gyengesége vagy érzésvesztése; főként az egyik szemnél jelentkező látászavar; beszéd- és beszédértési problémák; szédülés vagy egyensúlyvesztés. A különbség az, hogy a ministroke esetében a tünetek tartós agyi károsodás nélkül múlnak el.

Sajnos sok ember a ministroke tüneteinek elmúlására úgy tekint, mintha végül is semmi gond nem lenne. Ez nagy hiba! Ha esetleg átesne egy ministroke-on, tízszer nagyobb esélye lesz a stroke-ra, amely akár egy hét vagy csak néhány év múlva is bekövetkezhet. Ne kockáztasson: azonnal forduljon orvoshoz! A kutatások szerint gyógyszerekkel csökkenthető a kockázat.

Mi a stroke oka?

Két alapvető stroke-típus létezik: az egyik, amelyet elzáródások okoznak – ennek is két fajtája van -, a másik pedig, amely repedések miatt jön létre.

Elzáródások

A stroke-os esetek túlnyomó többségét az agyba vért szállító artéria vagy véna rendszerint egy vérrög általi elzáródása okozza. Ennek két típusa van. Az egyikben a rög a vérér falán képződik; a másikban a vérrögöt valahonnan máshonnan sodorja az érbe a véráram. Az eredmény ugyanaz: az artéria vagy a véna által ellátott agyterület elhalásnak indul, ami miatt az érintett terület által vezérelt testfunkció zavart szenved.

Repedések

A stroke másik fő oka, hogy egy agyi artéria vagy véna kitágul, vagy a fala kiszakad. Ezeket a vérzéses stroke-okat okozhatja magas vérnyomás vagy a véredény falának meggyengülése. Egy ilyen gyenge ponton aneurizma (verőértágulat) jöhet létre. Néhányan aneurizmával születnek, de okozhat ilyet az artériák rugalmatlanná válása (ateroszklerózis) vagy a magas vérnyomás is. A vérzéses stroke nem csak azért veszélyes, mert az agy egy részének vérellátása szünetel, de azért is, mert a megrepedő érből kiáramló vér az agy szűk üregrendszerébe jut. A nyomás emelkedik – az agy szó szerint összepréselődik -, az agyműködés pedig károsodik.

Az elzáródást okozhatja a vérér falára rakódó olvadék is. Az ér által ellátott agyterület így vérszegénnyé válik, és elhalásnak indul. Egy agyi véreret elzárhat a test más területéről odasodort vérrög is. Az agyterület vérellátása megszűnik, s ennek fatális következményei lehetnek. Bevérzéses stroke-ot okoz a vérér falának megrepedése. A vérzés szétterjed az agyban vagy annak felületén, s a belső nyomás megemelkedik.

Az idős emberek gondja?

Az orvosok azt állítják, hogy a stroke által érintett emberek mintegy kéthar­mada hatvanöt év feletti. A statisztikai adatok azonban a másik oldalról is ér­telmezhetők! Vagyis az a tény is kiol­vasható belőlük, hogy a stroke áldoza­tainak egyharmada 65 év alatti. Ami­kor olyasmiről beszélünk, ami a világon évente 4,6 millió ember halálát okozza, ez az adat egyáltalán nem ne­vezhető semmitmondónak.

Egy neurológus szerint a stroke ál­tal érintett fiatalok általában az idő­sebbekhez hasonló okok miatt kerül­nek ebbe az állapotba: az agyat ellátó artériák vagy vénák elzáródása okán. Bár a káros életmód hatásai idővel hal­mozódnak, fiatalon is végzetesek le­hetnek. A szétrobbanó agyi erek okozta stroke gyakoribb a fiataloknál, mint az időseknél. Ennek az az oka, hogy az ilyen repedések hátterében álló ér-gyengeség születés óta fennállhat. A veleszületett defektus okozta stroke-típus azonban viszonylag ritka.

Tünetek

• Gyengeség; nyelési nehézségek.
• Az arc, a kar vagy a láb zsibbadása, főként az egyik testfélen; az arc az egyik oldalon lefittyed.
• Homályos látás vagy látásvesztés, gyakran csak az egyik szemnél.
• Szédülés vagy egyensúlyvesztés.
• A beszéd és a beszédértés zavara.
• Komoly fejfájás.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.