• egészségmegőrzés
• életmód

Egészséges életmód – hogyan éljünk?

Az egészséges életmód kiegyensúlyozott életvitelt jelent, vagyis hogy az ember örömét leli jó fizikai, szellemi és lelki közérzetében, és nem hanyagolja el egyiket sem a másik rovására. Belátjuk, hogy ezt a „receptet” lényegesen könnyebb felírni, mint betartani, de megéri felvenni a kesztyűt, és sutba vágni a rossz szokásokat.

A rossz szokások elhagyása

Sokan szoknak rá egészségtelen dol­gokra, amelyek segítenek elviselni a mindennapi élet stresszhatásait. És még ha akarnak is változtatni rajtuk, válságos időkben gyakran mégis visszatérnek hozzájuk. Az egészséges életmód részben azt jelenti, hogy az ember megszabadul a rossz szokásaitól. Ez pedig időbe telik. Ezért az új, jó szokásoknak adni kell legalább 2-3 hetet, még jobb, ha 90 na­pot, így sokkal egészségesebben, elé­gedettebben élhet.

Ne szálljon a szemébe a füst!

Az első és legfontosabb dolog: ha do­hányos, szokjon le most azonnal! Ez egészségi állapota javításának a leg­gyorsabb, legegyszerűbb módja. Bizto­san jól ismeri az összes dohányzásellenes érvet, ezért itt nem sorakoztat­juk fel újra. Egyvalamit viszont fontol­jon meg: ön szerint a sok milliárd fo­rint bevételű, politikailag is befolyásos dohánycégek megengednék-e, hogy egészségügyi figyelmeztetést nyom­tassanak a cigarettásdobozra, ha szól­na egyetlen érv is a dohányzás mel­lett? Szó se lehetne róla! A kutatási eredmények azt mutatják, hogy minél hamarabb leszokik valaki, annál to­vább élhet.

A helyes táplálkozás fél egészség

A rossz táplálkozás, különösen a telí­tett zsírokban gazdag étrend – tejter­mékek, vörös hús, gyorséttermi ételek – szív- és érrendszeri megbetegedé­sekhez vezethet, megnövekedett ko­leszterinszintet eredményezhet, ami a végén eltömíti a véredényeket, ugyan úgy, mintha a szennyvízelvezető csa­torna megtelne gépzsírral.

A túl sok zsír a Michelin-emberkét idéző külsőt kölcsönöz az embernek, idővel pedig elszívja az életerőt, és to­vábbi gondokat okoz.

Érdemes tehát alaposan szemügyre venni jelenlegi étrendjét.

• Túl sok zsíros ételt tartalmaz-e?
• Nagy mennyiségben eszik-e gyors­éttermi ételeket?
• A zöldség-gyümölcs a lista végén kullog-e?

A tápláló étrend alapját a bőséges adagok, az energiában gazdag ételek -főtt tészta, kenyér és rizs -, valamint a sok friss gyümölcs és zöldség képezi. A szükséges fehérjemennyiséget so­vány hús, hal, hüvelyesek és zsírsze­gény tejtermékek formájában érde­mes bevinni. A vajat kerüljük, tejből, jégkrémből, joghurtból és sajtból mér­sékelt mennyiséget fogyasszunk, és kizárólag a zsírszegény fajtákból. A növényiolaj-bevitelünk pedig korlá­tozódjon az egyszeresen telítetlen faj­tákra, például az olívaolajra és a növé­nyiolaj-alapú, zsírszegény termékek­re, így a margarinra.

Ne feledkezzen meg a vízről se, hi­szen a test kétharmad részben ebből áll

Az izzadás, a vizelés, a légzés mind-mind vízveszteséggel jár, ezért fel kell tölteni a készleteket. Ha tehát szomjas, mindenképpen igyon vala­mit, hiszen a szomjúság a szervezet folyadékszükségletét jelzi. Az orvosok azt ajánlják, hogy igyunk naponta leg­alább 6-8 két decis pohár vizet. Nap­közben tehát érdemes a keze ügyében tartania egy nagy pohár vagy egy üveg ásványvizet, és abból kortyolgatni. Meg fog lepődni, milyen sokat iszik.

Mi van az étlapon?

Ideje ebédelni? Mit szólna egy jó adag wokban sült sáskához? Vagy inkább egy tál sózott agyagot parancsol, esetleg szöcskepörköltet? A világ minden kultúrájának megvannak a maga kedvelt ételei (köztük az imént felsoroltak) és a tabui is. Az ennivalót sokszor bölcsen választják ki, elősegítve ezzel a fennmaradást: kerülik a mérgező, emészthetetlen vagy kifejezetten rossz ízű táplálékot.

Az is előfordul viszont, hogy nem szerencsés a választás. A Közel-Kelet egyes országaiban kedvelt agyag a gyermekeknél vérszegénységet és vissza maradottságot okozhat, Afrika és Mexikó egyes részein pedig fehérje­hiányhoz vezet, hogy a halfogyasztás tabunak számít.

A fejlett nyugati országokban a világ többi része számára irigylésre méltóan sokféle étel közül válogathatunk, csak az a probléma, hogy gyakran rosszul választunk: túl sok vörös húst, sót és cukrot eszünk, és túl kevés rostot. A tanulság az, hogy kultúránk gondolkodásmódja nem mindig helyes. Ne nyeljük tehát kritikátlanul az elénk rakott ételt. Érdemes kezdeményezőbben fellépni, és egészséges ételeket választani.

Kérdezz-felelek

K: Mi jelent nagyobb kockázatot az olyan ember számára, akinek már volt infarktusa: a nemi élet vagy a reggeli felkelés?

F: Pontosan ugyanakkora az újabb infarktus esélye: 1 az 50 000-hez.

K: Melyik népszerű üdítőital volt valaha szabadalmaztatott fejfájás elleni gyógyszer?

F: A Coca-Cola.

A 10 legjobb tipp a teljes egészségér

Az alábbi lista felvázolja, milyen lépéseket tehet egészsége érdekében.

Az orvosok szerint a következő 10 dologra érdemes odafigyelni:

• Ne dohányozzon! Nem tesz jót sem a saját, sem mások tüdejének, szívének.
• Csökkentse étrendje kalóriatartalmát, korlátozza zsír-, cukor- és sóbevitelét! Fogyasszon több rostot és összetett szénhidrátot!
• Gyakorolja mindenben a mértékletessé­get, különösen az alkoholfogyasztás terén!
• Végezzen rendszeres testmozgást – és tartson is ki mellette!
• Őrizze egészséges súlyát: a túlsúly növeli a vérnyomást és a szívinfarktus veszélyét.
• Eddze elméjét is: olvasson, beszélgessen jókat a barátaival, tanuljon valami újat, létesítsen kapcsolatot a magasabb rendű erővel!
• Álljon pozitívan a dolgokhoz! Tanuljon meg nevetni az apró kellemetlenségeken!
• Kísérje figyelemmel egészségi állapotát: minden aggasztó tünettel forduljon orvoshoz, és havonta iktassa be az önállóan végezhető vizsgálatokat!
• Ugyanez áll a fogorvosra is. Fogát, nyelvét, szájpadlását kefével tisztítsa, és rendszeresen használjon fogselymet!
• Aludjon! A szakértők szerint a férfiaknak genetikai beállítottságuktól függően napi 7-10 óra alvásra van szükségük.

Testmozgás a hosszabb életért

A testedzés segít, hogy tovább éljen, enyhíti a stresszt, távol tartja a megfá­zást, influenzát – és még a nemi életé­re is serkentő hatással lehet. Mindössze annyit kell tennie, hogy hetente háromszor 30 percet szán valamilyen aerob testedzésre: gyaloglásra, koco­gásra, úszásra vagy biciklizésre.

A fitneszprogram megkezdése előtt, különösen, ha évek óta nem lá­tott edzőtermet belülről, mindenkép­pen konzultáljon a háziorvosával.

Védekezés a napsugarak ellen

A bőrrákot igen könnyen elkerülheti napellenző és némi józan ész segítsé­gével. Délelőtt 10 és délután 4 óra kö­zött, amikor a rákkeltő ultraibolya (UV) sugárzás a legerősebb, lehetőség szerint ne menjen a napra. Ha pedig muszáj kimennie a szabadba, min­denképpen vegyen fel sapkát és napellenzőt. A szoláriumot szigorúan kerülje: az UV-fénytől biztos nem lesz olyan szép színe, hogy érdemes legyen meghalni érte.

Meg ne süljön a napon!

Az életben az egyik legkellemesebb élmény, amikor az ember a parti fövenyen fekve az arcán érezheti a nap melengető sugarait. A napozás megrögzött szenvedéllyé is válhat, de – ahogy más rossz szokások esetében is – a legjobb megszabadulni tőle.

A napfény UV-sugarai jelentősen károsíthatják a szemet és a bőrt: szürke hályogot, bőrrákot, idő előtti öregedést okozhatnak. A világos bőrűeknek mindig kerülniük kell a napot, amikor a legerősebben süt, azaz délelőtt 10 és délután 4 óra között. A többieknek UV-szűrős napszemüveg és napellenző használata ajánlott.

Vannak különböző naptejek és krémek, amelyek részlegesen kiszűrik az UV-sugárzást, így az ember tovább tartózkodhat a napon a leégés veszélye nélkül. Legalább 30-as faktorút érdemes használni. Minél magasabb a napvédő faktor, annál hosszabb ideig maradhat a napon anélkül, hogy leégne. A napozás megkezdése előtt 30 perccel kenje be bőségesen a naptejjel a fedetlen bőr­felületet – aki kopaszodik, az a feje tetejét is -, és ezt kétóránként ismételje meg.

A napfényben háromféle ultraibolya-sugárzás van, de kettőt az ózonréteg legalább részben kiszűr. Ami azonban átjut rajta, az leégést, ráncosodást, bőrrákot okozhat. Mindenki tartozik annyival önmagának, hogy megtegye a szükséges óvintézkedéseket.

Igyon mértékkel!

Egy kis ivászat jó dolog is lehet. A mértékkel fogyasztott alkohol véd a szívinfarktus ellen, napi két pohár sörnél vagy bornál nagyobb mennyi­ség azonban már rossz hatással van az egészségre. A tartós alkoholizálás fizi­kailag, mentálisan, szakmailag, vala­mint a családi és társadalmi életre nézve is súlyos károkat okoz. Tartsa alkoholfogyasztását biztonságos hatá­rok között!

Vallassa ki a doktort!

Az infarktus és a rák a férfiak két fő gyilkosa, és a megelőző orvosi ellátás mindkettő esélyét nagyban csökkenti. Sok férfi számára mégis körülbelül annyira vonzó program orvoshoz menni, mintha a fogát akarnák érzés­telenítés nélkül kihúzni. Hiszen ki nem reszketett már a végbélvizsgálat előtt, vagy a rettegett szavak hallatán: „Fordítsa el a fejét, és köhögj ön!”, mi­közben egy hideg kéz a herezacskóit markolja?

Egy jó háziorvos úgy magyarázza el a betegség okát, hogy a páciens meg­értse, miért döntött az adott kezelés mellett. Ha viszont az orvos szemmel láthatóan rohan a következő betegé­hez, inkább próbálkozzon másnál, és keresse meg a megfelelő szakembert.

A védekezőrendszer erősítése

Ha az ember jól bánik teste immun­rendszerével, az csírájában elfojtja az idegen organizmusok behatolási kísérleteit illetve a rákos elváltozások keletkezését.

Az immunrendszer különleges sejtekből (köztük fehérvérsejtekből) és a betolakodó szervezetek, így a baktériumok, a gombák, a vírusok, valamint bizonyos méreganyagok ellen védő fehérjékből (azaz antitestekből) áll. A rák megelőzésében is szerepet játszik, mivel felismeri és elpusztítja a burjánzásnak induló sejteket.

Az erős immunrendszer biztosításának egyik kulcsa a megfelelő, zsírszegény étrend. Ez sok gabonafélét, gyümölcsöt, zöldséget tartalmaz. Megfontolandó – amolyan étrendi „biztosítás” gyanánt – a B-komplex, valamint az A-, C- és E-vitaminok, illetve vasat és cinket tartalmazó táplálékkiegészítők fogyasztása is. Az immunrendszer jó állapotának másik tényezője az egészséges életmód. Ehhez hozzátartozik a stressz hatás­talanítása, vagyis a reláxalas, a rend­szeres testedzés és az elegendő alvás.

Doktornők: jót tesznek az egészségnek?

A nők folyton férfi orvosokhoz járnak, még a legintimebb vizsgálatokat is velük végeztetik el: mellvizsgálat, nőgyógyászati vizsgálat, klimaxos tünetek, ami csak kell. Ezzel szemben sok férfi még influenzaoltásra sem hajlandó doktornőhöz menni. Akár kényeskedés az oka, akár előítélet, az biztos, hogy ezek a férfiak sokat veszítenek.

A női háziorvosok ugyanis beteg-centrikusabbak, mint férfi kollégáik. A kutatások szerint kommunikációs készségek terén felülmúlják a férfiakat. Jellemzően több időt töltenek a betegeikkel, és nagyobb valószínűséggel szentelnek figyelmet a tisztán orvosi jellegű problémákon kívül az egészséget befolyásoló szociális és környezeti tényezőknek is. Még mosolyogni és bólogatni is gyakrabban szoktak. És úgy tűnik, hogy a doktor­nőkhöz járó férfi betegek nyíltabban kommunikálnak. Egy kutatás például arra az eredményre jutott, hogy a női orvosokhoz járó férfi betegek több mint kétszer annyi információt mondtak el magukról, mintázok, akik férfiakhoz járnak.

Ezenkívül a női háziorvosok a jelek szerint megelőzésorientáltabbak, mint férfi kollégáik. Egy közel 2000 betegen elvégzett kísérlet kimutatta, hogy a doktornőhöz járók koleszterinszintjét 56 százalékkal nagyobb eséllyel mérték meg, mint a férfi orvosok pácienseiét.

Ismerje meg a testét!

Sokan körülbelül annyiszor gondol­nak a testükre, mint az egy héttel ez­előtti ebédjükre. Azaz nagyon ritkán, vagy éppen soha. Ez a hozzáállás haj­lamossá teszi az embert, hogy elhanyagolja teste vészjelzéseit. Így aztán csak akkor fordul orvoshoz, amikor már olyan fájdalmai vannak, hogy ah­hoz képest a tüzes piszkavas valósá­gos megkönnyebbülés lenne, vagy amikor már olyan szörnyű látványt nyújt, hogy a hölgyek elájulnak, a gye­rekek pedig elszaladnak.

Ha tehát hosszabb időn keresztül fájdalmat érez, vagy ismeretlen erede­tű duzzanatot tapasztal, ami nem mú­lik el pár napon belül, keresse fel házi­orvosát! És akkor is szánjon havonta egy-két percet önmaga átvizsgálására, ha jó a közérzete. Nézze meg, nincs-e csomó a heregolyóin. Anyajegyeit, szemölcseit is nézze át, nem változott-e a méretük vagy a színük. Ha bármi szokatlant tapasztal, hívja fel az orvo­sát, hogy tisztázzák a dolgot.

Hivatalos álláspont: a szex, a gyógyszerek és az alkohol jót tesz

A szex, a gyógyszerek és az alkohol jót tesz? Igen, feltéve, hogy az ember gondosan megválogatja a gyógyszereit, és ugyanolyan megfontoltan iszik, ahogyan szexpartnert választ. A szex enyhíti a stresszt, ellazítja a testet, segít a mély alvásban, stimulálja az idegrendszert, erősíti az immun­rendszert, és érzelmi kiegyensúlyozottságot biztosít. A partner kiválasztásakor azonban óvatosnak kell lenni. A genitális herpesz és az AIDS korában egyetlen szenvedélyes éjszaka egy egész életen át kísérthet. Használjon óvszert!

Aludja ki magát!

Ne spóroljon az alvással! A kutatások szerint a férfiak csaknem fele alszik kevesebbet annál a napi 8 óránál, amire a legtöbb embernek szüksége van. Ha valaki napközben könnyen elal­szik – éppen csak leteszi a fejét, és már ki is számolták -, az azt jelenti, hogy többet kell aludnia éjszaka. Ha ez valamilyen okból nem lehetséges, próbáljon napközben beiktatni egy­két rövid szunyókálást. Ha ez csak 30 perc, attól is felfrissül, és csökken az alváshiánya. Gondot jelent a horkolás is, ugyanis az, aki horkol, nem tudja igazán kialudni magát.

Vegye könnyen az élet csapásait!

Végül ne feledkezzen meg a mentális egészségről sem! Keressen minden­nap pár percre egy csendes zugot, ahol olvasgathat, vagy elmélkedhet a nap eseményein.

Ne vegye magát annyira komolyan: tanuljon meg nevetni az abszurd for­dulatokon. A humor kitűnő ellenszer az élet nagyobb részének komolysága, no meg a terhek ellen. És ne féljen ön­maga lenni!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.