• krónikus fáradtság-szindróma
• máj

Májméregtelenítési probléma – a krónikus fáradtság oka?

Ha megnő a bél áteresztőképessége, a májra túl nagy teher hárul, hogy megbirkózzon az emésztőcsatornán keresztül a vérbe bekerülő nagyobb mennyiségű méreganyag tartalommal, a nem megfelelően megemésztett ételekkel és a lehetséges allergiát kiváltó anyagokkal. A szervezetben vég­bemenő kémiai folyamatok mintegy 80%-a a potenciálisan káros anyagok ezreinek eltávolítását foglalja magában. Ezek nagy részét a máj végzi el, amely így elszámoló intézetként működik: képes a potenciálisan káros anyagok millióit felismerni, és átalakítani ezeket ár­talmatlanokká, illetve előkészíti az eltávolításukat.

Össze­gyűjti az aminosavakat, tárolja a vitaminokat és ásványi anyagokat, koleszterint és epét termel, szabályozza a glükóz-és zsírellátást, egyensúlyban tartja a hormonokat és kulcs­fontosságú szerepet játszik az immunrendszerben. Ez a szer­vezet kémiai agya – újrahasznosít, regenerál, méregtelenít egészségünk megőrzése érdekében.

Méreganyagok a szervezetünkben is termelődnek

Többnyire hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy az ételek mindig a javunkat szolgálják. Természetesen így is van, de az igazság az, hogy szinte minden étel tartalmaz mé­reganyagot a tápanyagok mellett. Ahogy a levegő és a víz is. Ezek a szervezeten kívül képződött, külső méreganyagok (exotoxinok) csak kis részét képezik annak, amivel a máj­nak meg kell birkóznia. A szervezet sok méreganyagot ter­mel, amúgy ártalmatlan molekulákból is. Minden egyes gondolat, minden lélegzetvétel, minden mozgás méreg­anyagot termel.

Ezeket a szervezeten belül képződött, vagy­is endotoxin anyagokat pontosan ugyanazon a módon lehet ártalmatlanná tenni, mint az exotoxinokat. Az, hogy egy anyag káros-e vagy sem, legalább annyira múlik azon, vajon képesek vagyunk-e hatástalanítani, mint magának az anyagnak a toxicitásán. A halmozott ételérzékenység­ben szenvedők ugyanazt az ételt fogyasztják, mint az egész­séges emberek, csak náluk már elveszett a méregtelenítő képesség.

Ne úgy fogjuk fel, hogy bizonyos anyagok ártanak ne­künk, vagy allergiát idéznek elő szervezetünkben, hanem úgy, hogy meghaladják az alkalmazkodóképességünket. Ez olyan, mintha a szervezet metabolizmusát tűzzel szimbo­lizálnánk. A tűz füstöt produkál, amelytől meg kell szaba­dulni. A metabolikus tűz a szervezetünkben (amely a nö­vények által tárolt napenergia felhasználásának eredménye) lassan ég, és rengeteg füstöt termel. Ezen kell a májnak dol­goznia. Gyakran a „füst” az, amely a problémákat okozza, nem maguk a kémiai anyagok.

Méregtelenítés – kétlépcsős folyamat

Két fázisra lehet osztani azt, ahogy a máj méregteleníti ezt a „füstöt”. Az első fázis ahhoz hasonló, ahogy a szeme­tet összegyűjtjük az elszállításhoz. Tulajdonképpen nem tá­volít el semmit, csak előkészíti az eltávolításra, megkönnyítve ezzel az elvitelét. A zsírban oldódó méreganyagok például könnyebben oldódóvá válnak.

Az első fázist a P450 el­nevezésű enzimek sora végzi

Minél több méreganyagnak vagyunk kiszolgáltatva, annál gyorsabban kell ezeknek az enzimeknek dolgoznia, hogy előkészítsék a szemetet az el­távolításra. Gyakran a P450 enzimreakciók során keletkezett kémiai anyagok a korábbi állapotuknál mérgezőbbekké válnak. Például, sok közülük oxidálódik, amely során káros szabadgyökök képződnek.

A P450 enzimek működése:

Tápanyagok hosszú listájá­tól függ, beleértve a B²-, B³-, B⁶-, B¹²-vitaminokat, a folsavat, glutationt, aminosavakat (leucin, izoleucin, valin), flavonoidot, foszfolipidet, és ezenfelül antioxidáns tápanyagok sorát az oxidánsok kezelésére. Az olyan emberben, aki nagy­arányú méreganyagoknak van kiszolgáltatva – étrendjé­nek, életviteli tényezőknek és emésztési problémáknak kö­szönhetően -, annál ez az első fázis lehet, hogy felgyorsult, mivel kemény és gyors munkához szokott, hogy ezeket a méreganyagokat az eltávolításra előkészítse. Az első fázist mozgásba lendítő kémiai anyagok közé tartozik a koffein, alkohol, dioxinok, cigarettafüst, kipufogógáz, magas fe­hérjetartalmú étrend, szervesfoszfát-trágya, festékből szár­mazó gázok, telített zsírok, szteroid hormonok és a faszénpa­rázs fölött sütött hús.

A következő, második fázis inkább a felépítésről szól, mint lebontásról

Dr. Sidney Baker, a méregtelenítés kémi­ájának szakértője szerint a szervezet építőfolyamatainak közel 80%-a méregtelenítő célt szolgál. Az első fázis végter­mékét a konjugáció folyamata alatt átalakítják azáltal, hogy megkötik ezeket az anyagokat. Néhány anyag a glutation-hoz (GsH, fontos szabadgyök-semlegesítő molekula) kap­csolódik – ez a folyamat a glutation konjugáció. Így méregtelenítjük például a paracetamolt (acetaminophen). Túl­adagolás esetén glutationt adnak a betegnek, hogy eltávolítsa a gyógyszer első fázisban történő méregtelenítése során ke­letkezett, erősen pusztító hatású toxikus anyagokat.

Más méreganyagokként kötnek meg a szulfatációnak nevezett folyamat során. Ez a sorsa sok szteroid hormon­nak, neurotranszmitternek és a paracetamolnak. A kén köz vétlenül az ételekből származik. A fokhagyma, hagyma és tojás a kéntartalmú aminosavak – mint amilyen a metioninés cisztein – bő forrása, így ha ezek hiányoznak a szer­vezetünkből, az problémához vezethet.

Mások metilcsoportoknak nevezett szénösszetevőket kötnek meg – ezt a folyamatot metilálásnak nevezzük. Az ólom és az arzén mé­regtelenítése is így zajlik. Az aszpirin glicint köt meg, ez a folyamat a glicin konjugáció. Amikor ezek az utak túlterhel­tek, a szervezet másik, ún. glukuronidáció útján dolgozik to­vább, amely sok nyugtatószer lebontásának elsődleges útja.

Túl sok toxikus anyag vagy túl kevés tápanyag?

Amikor ezek a biokémiai utak nem működnek megfelelően túlterhelés vagy tápanyaghiány miatt, a szervezet káros mé­reganyagokat termel. Erre egy példa a metionin lebontásá­nak toxikus mellékterméke, a homocisztein. Ez általában a B6-vitamin hiánya miatt bekövetkező szulfatáció, valamint a folsavat és B12-vitamint igénybe vevő metilálási folyamat problémáinak eredménye lehet. A kén-dioxid, a kipufogó­gázok alkotóeleme, a szulfatáció során közömbössé válik, a folyamat enzimjeinek alapja az ásványi molibdén, amely különösen nagy mennyiségben található meg a babfélék­ben. Ha az ember túlzottan nagy mennyiségű kipufogógáz­nak van kitéve, illetve molibdénszegény étrendet fogyaszt, akkor az a kipufogógázzal szembeni fokozott érzékenység­hez vezethet.

A méregtelenítő folyamatok együttműködnek.

Ab­ban az esetben, ha az egyik út túlterhelt, egy másik dolgoz­za fel a méreganyagot. A glicin konjugáció lebonthatja a homociszteint, ami megmagyarázza, hogy a magas glicinbe-vitel gyakran miért csökkenti a megnövekedett homocisztein szintet.

Máj-, vagy egészségügyi probléma?

A betegségek folyamatait a máj szemszögéből vizsgálva gyak­ran új megvilágításba helyezhetünk néhány huszadik szá­zadvégi gyakori egészségügyi problémát. Például, bármilyen allergiás, gyulladásos vagy metabolikus rendellenesség, mint az ekcéma, asztma, krónikus fáradtság, krónikus fertőzé­sek, gyulladásos bélrendellenességek, szklerózis multiplex, reumás ízületi gyulladás, sőt, még a skizofrénia és a hormo­nális egyensúly felbomlása is, rendellenes májfunkcióval jár vagy azt vonja maga után.

Sok hormonális problémáért jelenleg a túl magas ösztrogénszintet okolják

A szervezet ösztrogént termel, és a máj­ban lezajló számos folyamattal tartja fenn a megfelelő egyensúlyát. Az ösztron, ösztradiol és ösztriol (a három ösztrogénhormon) egyensúlya kritikus fontossággal bír az egészség fenntartása szempontjából. A hormonok egymásba alakulását, illetve lebontását a máj szabályozza. Ily módon a gyenge májfunkció az ösztrogénhormonok egyensúlyhiá­nyához és felhalmozódásához vezethet.

Az agy nem képes megbirkózni a toxikus anyagok so­rával, így a máj feladata, hogy a vér kémiai tisztítását elvé­gezze, mielőtt az az agyat eléri. Ezáltal a máj méreganyag túlterhelésének végzetes következményei vannak az agy és az idegrendszer működésére. Az autizmus, skizofrénizmus és az emlékezetvesztés mind a gyenge májfunkcióval áll­nak összefüggésben. Klasszikus példa erre az alkoholizmus. Amikor a máj nem boldogul az elfogyasztott alkoholmeny-nyiséggel, az agy védtelen marad. Ezért az agykárosodás, elmezavar és mentális betegségek a krónikus alkoholfogyasz­tás néhány különösen kellemetlen következményei.

Koleszterin- és vércukor-szabályozás

A koleszterint a máj termeli és bontja le. Ha többre van szük­ségünk, előállítja számunkra. Ha kevesebbre, lebontja – ha tudja. A koleszterin a hormonok fő építőeleme. Szerveze­tünk arra használja, hogy szexhormonokat – tesztoszteront, ösztrogént, progeszteront -, valamint mellékvese-hor­monokat termeljen. A máj a koleszterinből epét állít elő a zsír emésztéséhez. A szervezet naponta közel egy liter epét termel. Bár ennek legnagyobb része újra felszívódik az emésztőcsatornából a vérbe, az a kis mennyiség, amely elhagyja a szervezetet, magával viszi a máj által kiválasztott méreganyagokat. A májproblémák általában zsírfelhalmo­zódáshoz vezetnek a májban, amelyek a „zsíros máj”, más néven „lomha máj” kialakulásáért felelős túlzott alkoholfo­gyasztással függnek össze.

A máj ezenkívül a cukrot glikogénné és zsírrá tudja alakíta­ni

Amikor a vércukorszint alacsony, a glikogént glükózzá ala­kítja vissza. Az optimális májfunkció biztosításával fejlesztjük szervezetünk azon képességét, hogy fenntartsa a koleszterin, trigliceridek (vérzsír) és glükóz megfelelő egyensúlyát, ame­lyek létfontosságúak a jó egészség megőrzéséhez.

A májfunkció vizsgálata

A májfunkció vizsgálatára szolgáló standard teszt a GPT (glutamát-piruvát-transzamináz, hivatalos nevén alanin-aminotranszferáz, ALAT vagy ALT) és a GOT (glutamát-oxálacetát-transzamináz) kulcsfontosságú enzimek szint­jének mérését foglalja magában. Az enzimek szintjének emelkedése arra utal, hogy a máj harcol. Bár ez hasznos abból a szempontból, hogy kimutat egy krónikus problémát, a gyógyulás ideális módját nem tudja beazonosítani.

Az „átfogó méregtelenítés” (Comprehensive Detoxifica­tion Profilé) nevet viselő vizsgálat a májfunkció modernebb és részletesebb mutatója, amely a krónikus egészségügyi probléma kialakulása előtt képes felismerni az egyensúly­hiányt. Ez egy noninvazív vizsgálat, amely során bizonyos mennyiségű koffeint, aszpirint és paracetamolt viszünk a szer­vezetbe, majd a vizeletben megjelenő kémiai anyagokat ele­mezzük. Az, hogy hogyan birkózik meg a szervezet ezekkel a kémiai anyagokkal, és mivé alakítja át őket, segít annak meg­határozásában, hogy mely utak járhatók, és melyek nem. Ha va­lamelyik nem működik megfelelően, lehet, hogy egy másik túl van terhelve, mert megpróbál segíteni a feladat leküzdésében.

Amikor szervezetünk túl  van terhelve méreganyagokkal

Néhány ember, akinek a szervezete túl van terhelve mé­reganyagokkal – talán mert túlzottan ki van szolgáltatva az exotoxinoknak, vagy olyan bélfertőzéstől szenved, amelyben a betegséget okozó organizmus méreganyagokat termel, vagy áteresztő bél szindrómája van, ami során könnyeb­ben hatolnak be a toxikus anyagok a szervezetébe -, patolo­gikus méregtelenítővé válik.

Ez azt jelenti, hogy az első fá­zis rendszerének működése felgyorsul és arra törekszik, hogy a felhalmozódott hulladékanyag végtelen sorát előkészítse az eltávolításhoz. Eközben a második fázis folyamatai túl-terheltekké válnak, és egyszerűen nem képesek megbirkózni a termelt méreganyag mennyiségével. Ilyen esetben a sok B-vitamin bevitele csak ront a helyzeten, ahelyett, hogy javí­tana, mert ezek a tápanyagok tovább gyorsítják az első fázist, és ezzel a második fázisban növelik a túlterhelést.

Az optimális májfunkció helyreállítása

A jó hír az, hogy megfelelő étrenddel, életstílussal és étrend­-kiegészítőkkel helyreállíthatjuk és fenntarthatjuk az opti­mális májfunkciót. A hosszantartó egészségügyi problémával küzdő betegeknek, különösen a krónikus fáradtságtól, allergiától, kémiai érzékenységtől vagy emésztési rendelle­nességektől szenvedőknek, érdemes felkeresni egy klinikai táplálkozási szakértőt és elvégeztetni a szükséges vizsgála­tokat. A tesztek segítenek a toxikus túlterhelés forrásainak felismerésében, és abban, hogyan lehet ezeket megszüntet­ni, a szakértők pedig tanácsot adnak a tápanyagok megfele­lő egyensúlyára vonatkozóan ahhoz, hogy a májfunkció újra megfelelően működhessen. Érdemes egy klinikai táplál­kozási szakértőhöz fordulni személyes tanácsadásért, és kér­jünk beutalót egy átfogó méregtelenítő vizsgálatra.

Megelőzés fontossága

A bajt azonban jobb megelőzni, így ha alapvetően egészséges­nek érezzük magunkat, és szeretnénk az optimális májfunkci­ót elősegíteni és fenntartani, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy csökkentjük a toxikus anyagok bevitelét, valamint optimális ét­rendet és kiegyensúlyozott étrend-kiegészítő programot követünk.

A gyakorlatban ez a következőket jelenti:

• Minimalizáljuk az alkohol, koffein, cigaretta, cukor, olajban sült ételek, telített zsírok, rovarirtó szerek, kipufogógáz és gyógysze­rek bejutását a szervezetbe.
• Növeljük a gyümölcsök és zöldségek bevitelét, különösen az antioxidánsban gazdag növényekét, mint a sárgarépa, paradi­csom, zöldpaprika és zsázsa, az antocianidineket tartalmazó nö­vényekét, mint a bogyótermésű gyümölcsök, cékla és szőlő, va­lamint a glükozinolátban gazdag növényekét, mint a káposzta, brokkoli, kelbimbó és kelkáposzta. Együnk ragadozó halakat hús helyett, hidegen sajtolt magvakat, növényi olajat vaj helyett és igyunk sok tisztított vizet. Az articsóka és a kurkuma szintén se­gíti a máj működését.
• Étrendünket egészítsük ki egy megfelelő összetételű és hatékony, multivitamint és ásványi anyagot is tartalmazó készítménnyel, valamint további antioxidáns tápanyagokkal és legalább 2000 mg C-vitaminnal. Néhány cég külön a májfunkció elősegítésére tervezett tápanyag-kombinációt is készít. A máj működését elősegítő tápanyagok a kolin, metionin, májkivonat, a szilimarint tartalmazó őszbogáncs (vagy máriatövis) és a gyermekláncfű.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.