Mondjunk nemet az emésztőrendszeri daganatokra!
Az emésztőtraktus daganatai az esetek nagy részében az elégtelen étrend, fertőzések és emésztőrendszeri irritánsok hosszú távú támadásának következményei. Magának az emésztőcsatornának (száj, nyelőcső, gyomor, vastagbél és végbél) a daganatai kötődnek a legerősebben az étrendhez, míg a máj- és hasnyálmirigyrák eredete kicsit homályosabb.
Száj-, torok- és nyelőcsőrák
Ezeknek a daganatoknak az elhelyezkedése elfogyasztott vagy belélegzett karcinogénekre mutat. Az ismert kockázati tényezők közé tartozik az alkohol, dohányzás, gyümölcs-és zöldséghiányos étrend, a maté tea vagy tűzforró italok nagy mennyiségű fogyasztása. A dohányzás és italfogyasztás együttes kombinációja különösen megemeli a nyelőcsőrák kockázatát. A leghatékonyabb védelmet nyújtó tápanyagok az antioxidánsok, különösen a C-vitamin, A-vitamin és szelén. Mindemellett a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend és a csökkentett alkoholfogyasztás is segíthet. Ne igyunk tűzforró italokat és kerüljük a dohányzást!
Gyomorrák
A gyomorrák az Egyesült Királyságban évente körülbelül 12 000 embert érint. Ez a típusú daganat nagyon szoros kapcsolatban áll az étrendi karcinogénekkel, így a megelőzéséhez ajánlatos elkerülni a magas kockázatú ételeket, miközben megfelelő mennyiségű tápanyagot viszünk be a szervezetünkbe, amelyek segítenek legyőzni a táplálékban található rákkeltő anyagokat. Tényezők, amelyekről tudjuk, hogy hozzájárulnak a gyomorrák kialakulásához: túlzott mennyiségű só, illetve sózott étel fogyasztása; grillezett, olajban kisütött vagy égett hús fogyasztása; az étel nem megfelelő tárolása, amely növeli a patogének megjelenésének kockázatát; alacsony gyümölcs- és zöldségtartalmú étrend.
A gyomorrák a gyomor nyálkahártyájában kezdődik
Amelyet normális esetben a képződő nyálka megvéd a károsodástól, vagyis nagy valószínűséggel a fő kiváltó oka az irritáció. A következő tényezők bármelyike irritáció-hoz vezethet: túl sok gyomorsav, elégtelen mennyiségű tápanyag (pl. kevés A-vitamin, amely erősítené a gyomor falát), és „irritáns” anyagok (kávé, alkohol, olajban kisütött ételek) túlzott bevitele. A gyomorsav egyik feladata, hogy hatékonyan sterilizálja a gyomrot, így a kevés sav növeli az olyan patogének okozta fertőzések kockázatát, mint amilyen a Helicobacter pylori. Az antioxidáns tápanyagok, mint amilyen a béta-karotin, C-vitamin és szelén, segítenek a kockázat csökkentésében. A rendszeres fokhagymafogyasztás szintén hatékony védelmet nyújthat.
Hasnyálmirigyrák és májrák
A hasnyálmirigy egyik feladata az emésztőenzimek termelése. Ez a kevésbé gyakori daganattípus gátolja az emésztést, ami megnehezíti az optimális táplálékfelszívást. A betegséget gyakran diagnosztizálják azután, hogy a beteg krónikus emésztési zavaroktól kezd szenvedni, illetve jelentős súlyveszteséget tapasztal. Hogy pontosan mi okozza, azt egyelőre nem tudjuk, bár a kockázati tényezők között ott szerepel a kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a kevés rost, a túlzott mennyiségű hús, a dohányzás, és talán a túlzott kávéfogyasztás is, bár a vizsgálatok nem egyértelműek.
A máj egy méregtelenítő szerv
A máj a legfőbb méregtelenítő szerv és daganatos megbetegedése nagy valószínűséggel kapcsolatba hozható a karcinogénekkel való túlterheltség állapotával, és/vagy azzal, hogy a máj képtelen ezen anyagok méregtelenítésére. A méregtelenítési potenciál növelésével csökkenthetjük a kockázatot. A túlzott alkoholfogyasztás az egyik legnagyobb kockázati tényező, mint ahogy bizonyos gyógyszerek, köztük a Tamoxifen (a leggyakrabban felírt gyógyszer mellrák esetében) használata is. A hepatitisz bizonyos fajtái szintén növelik a kialakulás kockázatát.
Tanácsok…
A cikkben felsorolt, az emésztőrendszer egészségének visszaállítására vonatkozó valamennyi tanács megfelelő arra, hogy minimalizáljuk a májrák kialakulásának kockázatát, beleértve a kávé és cigaretta elkerülését, a nagy mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztását, valamint az elfogyasztott hús és alkohol mennyiségének korlátozását. A hasnyálmirigyrák esetében az emésztés és a tápanyagfelszívás javítása érdekében szükség lehet emésztőenzimek, speciálisan elkészített ételek, levesek, levek fogyasztására.
Kolorektális (vastag- és végbél-) rák
A kolorektális vagy vastagbél- és végbélrák a második legsúlyosabb rákfajta az Egyesült Királyságban. Évente több mint 30 000 embert diagnosztizálnak vele, és körülbelül 18 000-en halnak meg ebben a betegségben. Ha sikerül a korai stádiumában felfedezni, akkor 85 százalékos az esély a gyógyulásra, ám sajnos nagyon sok embert túl későn diagnosztizálnak. (Hazánkban a második leggyakoribb rosszindulatú daganat. Műtéti kezeléssel a túlélési esély 70%-os!) Bár a betegek 5-10%-ának genetikai hajlama van a vastagbélrákra, kétségtelen, hogy kialakulása összefüggésben áll az étrenddel és az életmóddal.
Betegség kialakulásának okai
A betegség kialakulásában fontos szerepet játszanak az ételünkben fellelhető karcinogének, amit tovább súlyosbítanak a rothadó ételek (amit az elégtelen emésztés vagy székrekedés okoz) és az egészségtelen bélrendszerben lakozó mikroorganizmusok. A legnagyobb kockázati tényezők: magas zsírtartalmú (különösen telített zsírsavakat tartalmazó) étrend, hústartalmú (különösen a grillezett, roston sült vagy égetett húsok) és alacsony rosttartalmú étrend, a polipok (jóindulatú daganatok) jelenléte a szervezetben, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, kevés zöldséget tartalmazó étrend, magas kalóriabevitel és hosszan tartó stressz.
A magas rosttartalmú étrend lerövidíti a táplálék áthaladási idejét az emésztőcsatornán, s ezáltal csökkenti a rákkeltő anyagokkal való túlterhelés esélyét. Más szóval minimalizálhatjuk a vastagbél- illetve végbélrák kockázatát egy magas rosttartalmú étrenddel, ami segít felgyorsítani a táplálék mozgását, valamint húsfogyasztásunk csökkentésével, mivel a húst hosszabb ideig tart megemészteni. A rost segít csökkenteni a karcinogén anyagok „elérhetőségét”. A vízben oldódó rost tápanyagként szolgál a jótékony baktériumok növekedéséhez, amely viszonzásul csökkenti a pH-értéket (vagyis növeli a savasságot) a vastagbélben. A nagyobb savasság pedig csökkenti a kolorektális rák kockázatát.
Tanulmány:
Egy tanulmány megvizsgálta a dél-ázsiai, vegetáriánus, menopauza előtti életkorban lévő nők fekáliájának pH-értékét, és összehasonlította a fehér bőrű, vegetáriánus, illetve mindenevő nőkével, hogy megállapítsák, létezik-e összefüggés a pH-érték és a rost-, zsír-, és koleszterinbevitelük között.
Eredmény:
Arra a következtetésre jutottak, hogy valóban kapcsolat áll fenn a magas rosttartalmú étrend és a fekália pH-értéke között. A tanulmányból az is kiderül, hogy ez a fajta diéta csökkentette a székletben található epesavak koncentrációját, ami csökkenti a kolorektális daganatok kialakulásának kockázatát.
Továbbá: a magas zsírtartalmú, alacsony rosttartalmú, nagy mennyiségű finomított szénhidrátot tartalmazó étrend növeli a béta-glükoronidáz enzim aktivitását, amelyet egy mérgező baktérium termel, s amely így rákkeltő anyagokat termelhet a vastagbélben. Az enzim aktivitását egy székletvizsgálattal lehet meghatározni.
A keresztesvirágú növények jótékony hatásai
Jól ismert tény, hogy a keresztesvirágú növények (pl. kelbimbó, káposzta, karfiol, brokkoli) csökkentik az emésztőrendszeri daganatok kialakulásának veszélyét. Egy nemrégiben végzett kettős-vak tanulmány a kelbimbóval kapcsolatban kimutatta, hogy a védőmechanizmus valószínűleg a glükozinolát természetes vegyületen alapszik. A tanulmány során az alanyok először hét napig glükozinolátot tartalmazó kelbimbót fogyasztottak, míg a következő hét során glükozinolát-menteset.
Az első hét során a vastagbél méregtelenítő enzimeinek száma 30%-kal magasabb volt a glükozinolát-mentes periódushoz képest. Ügy tűnik, a keresztesvirágú növényekben található glükozinolát elősegíti a méregtelenítő enzimek termelődését, amely növeli a szervezet ellenálló képességét a naponta bejutó mérgekkel és karcinogén anyagokkal szemben.
Fontos tápanyagok a megelőzésben
A különösen fontos tápanyagok közé sorolhatjuk a béta-karotint, C-vitamint, folsavat, D-vitamint, kalciumot és szelént. Az étrend azonban óriási szerepet tölt be a megelőzésben. A rendszeres fokhagymafogyasztás csökkenti a kockázatot, mint ahogy az élő joghurt fogyasztása is, mivel a joghurt jótékony baktériumokat bocsát a szervezet rendelkezésére, amelyek javítják a bélrendszer egészségét.
Az antioxidáns tápanyag-kiegészítők használata – mint pl. C-vitamin, béta-karotin és E-vitamin – kimutathatóan visszafordította a polipok kifejlődését. Bár nem minden polip vezet kolorektális daganathoz, bizonyos típusai a folyamat megkezdődésére utalnak, ami – ha nem fordítják vissza – idővel rákos daganatokhoz vezethet. Vagyis a polipok jelenléte felhívja a figyelmünket arra, hogy akcióba kell lépnünk, és egy étrend és táplálék-kiegészítő program segítségével vissza kell állítanunk emésztőrendszerünk egészségét.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.