A háziporatka és egyéb rovarok hatása az asztmásokra
Mivel a háziporatkák tömegesen idéznek elő allergiás reakciót, behatóan tanulmányozták őket és számos módszert dolgoztak ki az elpusztításukra, ami nem elég, ugyanis az allergénjeik megmaradnak. Az allergéneket semlegesíteni kell – azaz a szerkezetüket kell megváltoztatni oly módon, hogy az immunrendszer számára ne legyenek felismerhetők.
Néhány tény ismerete megkönnyíti a poratkák elleni fellépést
- A poratkák a párás környezetet kedvelik. Nem isznak, hanem a levegőből veszik fel a nedvességet. Amikor a relatív páratartalom 50 százalék alá esik, az atkák fokozatosan kiszáradnak és elpusztulnak.
- A poratkák az ember lehámló bőrhámsejtjeivel táplálkoznak, de ezeket csak akkor fogyasztják el, ha előzőleg penészgombák lebontották őket. A magas (70-90 százalékos) relatív páratartalom mindenki számára probléma, aki allergiás a poratkákra, mert ez kedvez az atkáknak legmegfelelőbb penészgombafaj tenyészésének.
- A poratkák matracokban, párnákban, kárpitokban, plüssállatokban tanyáznak. Amikor az ember belesüpped egy fotelbe, bebújik az ágyba, vagy éjszaka forgolódik, nagy mennyiségű allergén verődik föl, s bőre vagy légútjai ilyenkor kapják a legnagyobb dózist. Szőnyegekben is előfordul a poratka, de általában kisebb mennyiségben.
- A poratka allergénje aránylag nehéz, szemben pl. a macskák vagy penészgombák allergénjeivel. Kevés szálldos belőle a levegőben, ezért a legtöbb akkor kerül a szervezetbe, amikor a forráshoz – párnához, matrachoz, plüssjátékhoz – közel lélegzünk. Ez magyarázza, hogy a levegőszűrőknek a poratkára allergiás egyének nem sok hasznát veszik.
- Poratka mindenhol előfordul, s a ruházattal bárhová behurcolhatok. Még ha időről időre sikerül is kiirtani őket a lakásból, hamarosan újra megjelennek. Egy-egy új matracban négy hónapon belül megtelepszenek.
Az atkák elleni hadviselés alapjai
- A közvetlenül a forrpont feletti hőmérséklet elpusztítja a poratkákat, és inaktiválja a Der-pl nevű allergént, amely az asztmásoknak a legtöbb problémát okozza. Sajnos a Der-p2, a másik atkaallergén nem hőérzékeny.
- A legalább 55 °C-on történő mosószeres mosás (pl. 60 °C-os gépi mosási ciklus) során az atkák és az allergének is megsemmisülnek.
- Az alacsonyabb hőmérsékleten történő mosás az atkákat nem, csak az allergéneket semmisíti meg. Ez akkor lehet hasznos, ha az atkákat valamilyen más módszerrel már elpusztítottuk. A ruhák, ágyneműk rendszeres mosása az emberről levált hámsejteket is eltávolítja, csökkentve ezzel az atkák táplálék-utánpótlását. (Ez ekcéma esetén hasznos, mert a hámló bőr súlyosbítja a problémát azáltal, hogy az atkáknak még több táplálékot biztosít.)
- Lehet kapni atkaölő szereket, amelyek a mosószerhez adhatók. A mosás végén a vegyszer kiöblítődik a ruhákból, ezért használatuk nem okoz újabb allergiás reakciót.
- A vegytisztítás elpusztítja az atkákat és az allergének egy részét, de változó arányban (20-70 százalék).
- A hat órán túli hűtés megöli az atkákat. Ugyanígy elpusztítja őket az is, ha száraz időben erős, közvetlen napsugárzásnak vannak kitéve a szőnyegek és takarók. Az allergének azonban mindkét esetben megmaradnak.
- Porszívózásnál az atkák belekapaszkodnak a szőnyeg szövetébe, s kb. 65 százalékuk benne marad. Egy közönséges porszívó menet közben viszont az allergéneket szétszórja a levegőbe – ezért belélegezhető mennyiségük közvetlenül a porszívózás után háromszorosára női
Küzdelem az atkák ellen
Nem szabad elfelejteni, hogy az ellenség nem maga a házipor, hanem a poratka. Előfordulhat, hogy egy lakásban vastagon áll a por, de mivel száraz a levegő és gyakran szellőztetnek, alig van benne atka. A másik lakás makulátlanul tisztának tűnik, mégis hemzseg az atkáktól, mert jól szigetelt, levegője meleg és enyhén párás. Az ilyen lakásokban lévő szőnyegek, matracok és kárpitok az atkák ideális élőhelyei.
A naponta történő száraz portörlés, porszívózás (közönséges porszívóval) csak felkavarja az allergéneket és telíti velük a levegőt. Ezért van az, hogy az atkákra allergiás személy sokkal rosszabbul lesz egy látszólag ragyogóan tiszta lakásban, mint egy olyanban, ahol áll a por.
Túl száraz vagy túl nedves?
Ha orrunkban, torkunkban kaparó érzés lép fel, lakásunk levegőjének szennyezettségét kell csökkenteni. Az viszont igaz, hogy asztmás rohamnál a száraz levegő súlyosbító tényező. Az alábbiakban leírt egyéb módszerek mind azzal járnak, hogy felkavarják a poratka allergéneket, ezért a műveletet ne az allergiás személy végezze, és ő ne is tartózkodjon a lakásban.
Az ágy
Kezdjük az ággyal, mert itt a legnagyobb az allergén-koncentráció. A legjobb az, ha új matracot és párnát veszünk, atkabiztos huzat kerül rá. Az ilyen huzat nem engedi át a levált hámsejteket és az atkákat, így azok az új matracban, párnában nem tudnak megtelepedni. A korszerű atkabiztos huzatokon apró pórusok vannak, melyeken keresztül szellőzhet, a nedvesség, a verejték fel tud szívódni – ettől kellemesebb aludni rajtuk, mint a régebbieken.
Atkaallergének
Ezek a pórusok elég parányiak ahhoz, hogy a bent lévő atka-allergéneket se engedjék ki, így régi matracra húzva is jó szolgálatot tesznek, mert benne tartják az allergéneket. Ám maguk az atkák ettől még vígan tenyésznek odabent (mindig van belül még elég hámsejt ahhoz, hogy évekig is eléljenek rajta), s fennáll a veszélye, hogy ha a legkisebb szakadás is keletkezik a huzaton, a matracban lévő allergének nagy mennyiségben szabadulnak ki. Ezért, ha megtehetjük, tanácsos mindenképpen új matracot vásárolni.
Hőkezeltessük az ágyat!
A másik megoldás, hogy egy erre szakosodott cég szakemberéve hőkezeltetjük az ágyat, a matracot és az összes ágyneműt. Ez egy újfajta eljárás, melynek során az ágyat műanyag „sátorba” zárják, s nagyon magas hőmérsékletre felhevítik. Úgy van megtervezve, hogy az összes atkát elpusztítsa, még a matrac belsejében lévőket is, s egyszersmind hatástalanítsa az allergéneket. (A nappali ülőbútorait is alá lehet vetni ilyen eljárásnak.)
Alacsonyabb a száma a kárpitokban
A kárpitozott ágy kárpitos részében is jelen vannak az atkák, bár sokkal alacsonyabb számban, mint a matracban. Ezért, ha lehet, egyszerű fa vagy fém ágykeretet vegyünk. Vagy pedig a kárpitozott részt vonjuk be atkabiztos huzattal, ÜT. nejlonfóliával, amit ragasztószalaggal résmentesen lezárunk.
Minden ágyneműt minimum 60 °C-on mossunk ki – a takarókat vegytisztítóba is beadhatjuk, vagy vegyünk újakat. Ettől kezdve a lepedőket hetente, a takarókat kéthetente mossuk ki.
Szabaduljunk meg minden fölösleges ágyneműtől, pl. steppelt ágytakaróktól, bolyhos alátét-takaróktól, vagy pedig rendszeresen mossuk vagy vegytisztíttassuk őket.
Atkák eltávolítása
Az atkák eltávolítása érdekében az elektromos melegítőtakarókat is ki lehet mosni. Ezek segítségével nagyon jól szárazon tartható az ágy, és megelőzhető, hogy az atkák megtelepedjenek az új atkabiztos huzataink felületén. Lehetővé teszik, hogy az atkabiztos huzatot, a lepedőket, alátét-takarókat ne kelljen olyan gyakran kimosni. Állítsuk az elektromos takarót magas fokozatra, és hagyjuk a megvetett ágyban legalább 12 órán keresztül (a tűzvédelmi előírásokat betartva).
Gyerekágyak és gyerekjátékok
Ha egy szobán több gyerek is osztozik, az összes ágyat és ágyneműt kezelésbe kell venni. Asztmás gyermek soha sem alhat még így sem az emeletes ágy alsó szintjén, mert a felette lévő matracról ráhullanak az atka-allergének.
Hetente egyszer legalább hat órára az összes plüssállatot a mélyhűtőbe kell rakni, hogy az atkák elpusztuljanak. Első alkalommal rögtön ezt követően tanácsos kimosni a játékokat, hogy megszabaduljanak a bennük lévő esetleges allergénektől, majd alapos szárítás következik centrifugában vagy szárítógépben. Forróvizes mosás, ül. fagyasztás/mosás alkalmazandó gyerektakarók, jelmezruhák, babaruhák és minden más gyerekszobai textília esetén.
A következő lépések
A por belégzése elkerülendő!
Tanácsos kerülni a rakodást, a padlásra menést, a nagytakarítást, a szekrények kirámolását, a bútorok átrendezését – mindez csak megfelelő porvédő maszkkal végezhető.Kerülendő a ventilátoros hősugárzó, mert felkavarja a szőnyegből az allergéneket
A központifűtés-rendszerek hőlégfúvóit el kell tömíteni, mert a belőlük kiáramló levegő végigfújja a lakáson az allergéneket. Ha van rá mód, érdemes olyan porszívót venni, amely egyetlen allergént sem enged ki, illetve lakáson kívülre üríti őket, ahelyett, hogy a belső légtér levegőjében szórná őket szét. Vásárlás előtt meg kell győződni arról, hogy a készülék valóban megfelel-e a célnak – sok gépet hirdetnek „allergia-porszívó”- ként, ám ezek minősége igen változó.Másik lehetőség, hogy porszívózás előtt az ágyat mindig le kell takarni egy tiszta lepedővel, utána pedig az ablakokat félórára kinyitni. Az ablakok becsukása után újabb félóráig a port hagyni kell leülepedni, mielőtt óvatosan levennénk az ágyról a lepedőt. Portörléshez ajánlott néhány csepp eukaliptuszolajjal megnedvesített ruhát használni – ennek szaga elriasztja az atkákat.
Mi a helyzet a spraykkel?
Az atkairtó sprayk olykor jól használhatók, de megvannak a maguk korlátai. Mivel nem hatolnak be a bútorkárpitokba, párnákba, matracokba, a poratkák teljes létszámát nemigen befolyásolják. Még a szőnyegekben sem érintik az atkák többségét, legfeljebb akkor, ha nagyon alaposan bedörzsöljük a szálak közé. (Az „atkaellenes” szőnyegsamponok pedig teljesen hatástalanok.) A legbiztonságosabb szer a benzil-benzoát – olyannyira, hogy rühfertőzés esetén közvetlenül a bőrre is alkalmazzák. Ilyen adagban bőrirritációt okozhat, de az atkairtó spraykben használt koncentrációban ez ritkán fordul elő.
Ne permetezzünk sokáig!
A hónapokon, éveken át történő folyamatos permetezés azonban nem tanácsos. Az orvosok általában nem javallják az ágyneműk, valamint a szőnyegek, ill. bútorok beszórását csecsemők, kisgyerekek szobájában. Még veszélyesebbek azok a sprayk, amelyek pyretroid vegyületet vagy pyretrumokat tartalmaznak. Ez utóbbit egy növényből nyerik, s ezért mint „természetes” szert adják el. A pyretroidok azonban kifejezetten mérgezőek lehetnek, ha tartósan érik a szervezetet, ráadásul gyakran allergiás reakciókat is előidéznek. Ezeket tehát mindenképpen kerülni kell.
Inaktiváló sprayk
Olykor hatásosabbak az allergéneket inaktiváló sprayk (szemben azokkal, amelyek magukat az atkákat irtják). Két fajtájuk létezik – egyik sem poratkaaller-génspecifikus, hanem többféle allergén ellen is hatékony. A poliszacharidos permetek összetapasztják az allergén-részecskéket, így azok nem tudnak a levegőben szálldosni és a légutakba kerülni.
A csersavas sprayk az allergének szerkezetét változtatják meg, így azokat a szervezet nem ismeri fel, nem allergiás rájuk. Mivel csersav a teában is van, ártalmatlan vegyületnek tekintik, ám a kapható sprayk változó minőségűek, sok szennyező anyagot tartalmazhatnak, ezért veszélytelenségük hosszú távon nem garantálható. Ágyneműket mindenesetre nem tanácsos bepermetezni velük.
Újabban kaphatók olyan szőnyegek és ágyneműhuzatok, amelyeket eleve rovarirtó bevonattal látnak el, ezeket azonban alighanem legjobb elkerülni.
Elszívó ventilátor felszerelése
Ha a hálószobába nyílik a fürdőszoba, érdemes felszereltetni nagy teljesítményű elszívó ventilátort, vagy ha ablak van rajta, azt fürdés közben szélesre tárni, és utána is nyitva hagyni, hogy a pára kimenjen – vagy, ha van másik fürdőszoba, ezt egyszerűen nem használni. A hálószobában lévő mosdó is párásítja a levegőt.
Mi egyebet tehetünk?
Mielőtt feltennénk a kérdést, vajon mindent megtettünk-e, hagyjuk, hadd teljen el valamennyi idő. Egy vizsgálat kapcsán az atkaellenes kampány látható eredményt csak nyolc hónap után hozott. Ha a beteg állapota még mindig nem javult annyira, amennyire várható, drasztikusabb atkairtó programmal is meg lehet próbálkozni.
Teljesen takarítsuk ki a hálószobát, poroljunk le alaposan mindent, a szegélyléceket, képkereteket, a szekrények tetejét, a bútorok mögötti részeket is. Távolítsunk el mindent, amit az ágy alatt tárolunk, hogy a porszívózás a jövőben könnyebb legyen. Ezalatt az ágyat jól takarjuk le.
Ne használjunk szőnyeget!
A fürdőszobaszőnyegtől szabaduljunk meg. A hálóban se legyen szőnyeg, vagy ha ragaszkodunk hozzá, vegyünk speciális atkaellenes gőzsugártisztítót, amely elpusztítja a szőnyegben tanyázó atkákat, és semlegesíti az allergénjeiket. A kellő hatékonysághoz a gépnek forrpont fölötti hőmérsékletű gőzt kell produkálnia, túlnyomás segítségével. Figyeljünk oda, hogy megfelelő készüléket válasszunk.
Ha eltávolítjuk a szőnyegeket, hetente többször is fel kell mosni a padlót nedves felmosóronggyal, mert a fedetlen padlón a por hamar összegyűlik, és onnan könnyen a levegőbe kerül. A szőnyegek egyik előnye, hogy a port megkötik, és „padlószinten” tartják.
Mi a helyzet a ruhákkal?
A szennyes ruhákat távolítsuk el a hálóból, a fiókokat és polcokat tisztítsuk ki, majd alaposan szárítsuk meg őket! A hálószobában csak frissen mosott ruhaneműt tartsunk! A hálóból minden kárpitozott kelléket távolítsunk el – az ágyról pl. a henger- és díszpárnákat, továbbá a foteleket, puffokat, párnázott székeket. Az ablak közé való huzatmentesítő párnáknak, szövetből készült lámpaernyőknek, valamint a bársonybevonatú bútordaraboknak is távozniuk kell.
Az alternatív megoldás
Este ki kell kapcsolni a párátlanítót, és lefekvés előtt a háló ajtaját kb. egy órára nyitva kell hagyni. Persze a matracban, szőnyegben, függönyben, ruhákban, plüssállatokban meglévő allergének ettől még megmaradnak. Ezek kiküszöbölése, ill. semlegesítése a fentebb vázolt módszerekkel történhet.
A ház többi része
Az otthon tökéletes atkamentessé tétele meglehetősen nehéz feladat, de kellő elszántsággal sikerülni fog. Minden a hálószoba kapcsán eddig leírt lépés – a levegő páratartalmának csökkentése, a szőnyegek, függönyök kezelése – a ház többi részére is alkalmazható. A kivétel – és egyben az egész atkamentesítés legnehezebb része – a nappali kárpitozott berendezése.
A rögzített kárpitok (vagyis a hordozható díszpárnákon kívül gyakorlatilag minden) az atkák számára ideális, zavartalan élőhelyet biztosítanak, s különösen nehéz velük boldogulni. Az egyik lehetőség ezen bútorok speciális hőkezelése, ha ilyen szolgáltatás helyben hozzáférhető. Ennek hatására a bent tanyázó atkák elpusztulnak, allergénjeik pedig semlegesítődnek. Ezzel egy időben a levegő páratartalmának drasztikus csökkentésével – pl. éjszakára bekapcsolt, nagy teljesítményű párátlanító berendezéssel – elejét lehet venni az atkák nagyarányú, újbóli megtelepedésének.
Megoldás: helyettesítés
A másik megoldás az összes kárpitozott bútor bőr vagy műbőr bevonatúakkal történő helyettesítése – ezek az atkák számára áthatolhatatlanok. Jók a levehető párnákkal ellátott, kárpit nélküli fa- vagy bambuszbútorok is. Párnáikat még újkorukban érdemes ellátni méretre szabatott, atkabiztos huzattal (nehéz beszerezni, utánajárást igényel), majd ezekre rátenni az eredeti huzatot, amit rendszeresen kell mosni.
Csótányok és egyéb rovarok
A poratkákkal kapcsolatos intenzív és kiterjedt kutatáshoz viszonyítva a csótányok és allergénjeik kiküszöbölésének lehetőségeit mind ez ideig alig vizsgálták. Ez nagy baj, mert az allergiás tünetek nagyon nagy hányadáért e rovarok felelősek.
A csótányok a hideg teleket többnyire nem tudják átvészelni, ennek ellenére némelyik toronyházban az egész évet kihúzhatják. Mivel egyedszámuk nyáron megnő, télen pedig lecsökken, szezonális allergiákat okozhatnak, amelyek gyakran összetéveszthetők a szénanáthával. Magyarországon főleg a lakótelepeken, a távfűtőrendszer segítségével szaporodhatnak el e rovarok.
Csótányok, az élősködők
A csótányok (más néven svábbogarak) hatlábú „mini-keselyűk”, melyek az ember által szétszórt ételmaradékokon élnek. Levedlett vázuk, ürülékük és nyáluk tartalmazza az allergéneket. Ha meg akarunk szabadulni a csótányoktól, az alábbiakat kell tennünk:
- Az ételmaradékokat, morzsákat mindig gondosan el kell takarítani, az edényeket, tányérokat, evőeszközöket rögtön étkezés után elmosni. Minden élelmiszert „csótánybiztos” edényben, rekeszben érdemes tárolni, és a szemetet naponta levinni!
- Csak a konyhában, az ebédlőben tanácsos étkezni; e helyiség(ek) padlóját nagyon tisztán kell tartani! Sohase szabad a hálószobában enni!
- Sehol ne maradjanak vízfoltok, vízcseppek, melyekből a csótányok ihatnak. A szivárgó vízvezetékcsöveket meg kell javíttatni, a csöveken pedig a párakicsapódást meg kell előzni! A kifröccsent folyadékcseppeket fel kell itatni!
- Be kell tömni minden rést, hézagot, lyukat, amelyen keresztül a csótányok a lakásba juthatnak!
- Kihelyezhető csótányirtó csalétkeket ajánlott használni, amelyeket 2-3 havonta cserélni kell! A bórsav és a kovaföld ugyancsak hatékony, különösen a konyhaszekrénybe, mosogató, beépített szerelvények alá helyezve. Jóllehet a tisztaság igen fontos, a probléma nemritkán az épület szerkezetéből adódik, s ilyenkor hiába a rendszeres, alapos takarítás, a csótányok mindig előjönnek. Ebben az esetben megbízható rovarirtó céggel kell felvenni a kapcsolatot.
- Különösen érvényes ez a nagyobb bérházakra, lakótelepékre. Ilyenkor az egyes lakásokból külön-külön nem lehet kiirtani e kellemetlen rovarokat – ez csak az egész ház csótánymentesítésével lehetséges, mert különben a szomszédos lakásokból, szemétledobó aknából stb. mindig visszajönnek a csótányok.
Hogyan irtsuk?
Sajnos, ha a csótányokat sikerül is kiirtani, rengeteg allergénjük marad a lakásban, bármilyen alapos is a takarítás. Ennek okai egyelőre nem világosak, ettől azonban még nem szabad feladni a küzdelmet a csótányallergének ellen – már annak is jelentős hatása lehet, ha mennyiségüket akár csak kis mértékben sikerül csökkenteni. Amerikai kutatók olyan gyerekeket vizsgáltak, akik csótányallergénekre voltak érzékenyek, és azt találták, hogy asztmás tüneteik súlyossága a lakásban lévő allergénszint függvényében változott.
Minden gyermek otthonában jelen voltak a csótányallergének – ami nem meglepő, hiszen ez okozta az allergiájukat. Ám azok a gyerekek, akik odahaza a legmagasabb csótányallergén-koncentrációnak voltak kitéve, háromszor nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba asztmájukkal, betegségük miatt többet hiányoztak az iskolából, és fulladásuk miatt több éjszakát nem tudtak átaludni.
Egyéb rovarok
A lakásokban megtelepedő összes rovar okozhat allergiás reakciót az arra érzékeny egyéneknél. A házilégy és a múzeumbogár (ez utóbbi lárvája miniatűr sündisznóhoz hasonlít) is okozott már egyeseknél allergiát. A szabadban repkedő rovarok is idézhetnek elő allergiát, ha nagy egyedszámban találkozik velük az ember – pl. szúnyogok, tegzesek, kérészek.
Az egérveszély
A legutóbbi időkig senki nem vizsgálta az egereket abból a szempontból, hogy vajon ők maguk az allergének, vagy a szőrük, ürülékük. A legújabb kutatások kimutatták, hogy az USA nagyvárosainak belső részeiben lakó gyerekek 18 százalékánál allergiás reakció mutatható ki az egerekre, s ez asztma esetén súlyosbító tényező lehet.
A beltéri páratartalom csökkentése
Egy négyfős család a becslések szerint – a körülményektől, életmódjától függően – hetente 70-140 liter vizet juttat otthona levegőjébe, amitől az – ha a lakás nyílászárói jól szigeteltek – a kelleténél sokkal magasabb páratartalmat eredményez.
Ezen belül két másik problémával is érdemes foglalkozni:
- a ház (lakás) teljes légnedvesség-tartalmával,
- az olyan helyiségekkel, ahol a párakicsapódás fokozottan jelentkezik – ez különösen penészallergia esetén probléma, mert a szinte állandóan nyirkos felületeken a penészgombák hamar megtelepszenek.
Használjunk párásítót!
A beltéri páratartalom csökkentésének első lépése, hogy ha van párásító berendezés, azt ki kell iktatni, a csöpögő csapokat, szivárgó vezetékeket megjavíttatni, és a falban lévő repedéseket, beázásokat, alulról felszivárgó nedvességet megszüntetni. Gondoskodni kell róla, hogy a pincében ne tudjon feljönni a talajnedvesség, érdemes benézni a bútorok mögé is, ahol észrevétlenül nedvesedhet a fal.
A konyhaajtót főzésnél tanácsos csukva tartani, a teáskannát, amint fölforrt benne a víz, levenni, az ételek elkészítésénél pedig az edényt mindig befedni, ezzel is csökkentve a kiáramló gőz mennyiségét. Érdemes szag- és páraelszívót beszereltetni, vagy pedig főzéskor ablakot nyitni, és utána is egy ideig szellőztetni.
Ha van rá mód, a kimosott ruhákat lakáson kívül érdemes szárítani, vagy ajánlott szárítógépet beszerezni. Ha ez nem megoldható, a szárítást olyan, jól szellőző helyiségben tanácsos elvégezni, amelynek a lakásba nyíló ajtaja zárva tartható, hogy a pára ne befelé, hanem kifelé menjen.
Pára és a fürdőszoba
A fürdőszobába érdemes nagy teljesítményű páraelszívót felszereltetni, vagy ha van ablaka, fürdés után – akár már közben is – azt szélesre tárni. (Nem árt tudni, hogy az ülőfürdő kevesebb párát produkál, mint a zuhanyozás.) Tusolás után a csempéket és a fugákat szárazra kell törölni, a törülközőket, fürdőszobaszőnyeget pedig nem a helyiségben, hanem máshol szárítani.
Szellőztessünk!
A legfontosabb azonban, hogy ha száraz, napos idő van, az egész lakást (házat) ki kell szellőztetni. Tanácsos minél több ablakot kinyitni, hogy a levegő jól átjárhassa otthonunkat. Ha a házat ráhajló fák, magas bokrok árnyékolják, célszerű visszavágni belőlük, hogy a szobák jobban levegőzzenek és több fényt kapjanak.
Érdemes a nappaliba nyitott kandallót építtetni. Ez jelentősen javítja a szellőzést, mert ahogy a meleg levegő és a füst felszáll a kéménybe, huzat keletkezik, és friss levegő áramlik be kintről.
Polcok
Ha a faliszekrények nyirkosodásra hajlamosak, nyitva kell tartani az ajtajukat, illetve kis teljesítményű kályhával melegíteni a belsejüket.
A fürdőszoba falát ne fedje műanyagtapéta vagy olajfesték, ezek ugyanis a víz számára áthatolhatatlanok. Helyettük tanácsos emulziós festéket (lehetőleg penészedésgátló adalékkal), vagy közönséges papírtapétát használni: mindkettő lehetővé teszi, hogy a nedvesség a falba szívódjon, és végül a szabadba távozzon. A műanyagtapétánál és az olajfestékeknél a pára ezek felületén csapódik ki, elősegítve ezzel a penészesedést. Ugyanilyen okokból nem jó, ha a teljes falfelület csempézett csak ott legyen csempe, ahol valóban szükséges.
Szőnyegek eltávolítása
Szőnyegnek a fürdőszobában és a pincében nincs helye (természetesen nem fürdőszobaszőnyegről van szó).
A fém ablakkereteket érdemes fa- vagy műanyag keretekre cserélni, mert a fém a hidegben erősen kihűl, ami elősegíti a párakicsapódást. Az ablakok lehetőleg legyenek kettős (thermo-) üvegezésűek, ami sokkal melegebbé teszi a belső üvegfelületet.
Az ablakok körüli, ablakpárkányokon fellépő párakicsapódást naponta fel kell törölni, az erre használt törlőrongyot pedig a lakáson kívül vagy szárítóhelyiségben szárítani.
Új házak szellőztetése
Az újonnan épült vagy teljesen felújított házaknál a szellőztetés még fontosabb. Egy átlagos családi ház felépítéséhez 1400 liter vizet használnak fel, főleg a malterozáshoz; a falak teljes kiszáradásához kb. egy év szükséges. Az első évben érdemes tehát párátlanító berendezést üzemeltetni, különösen akkor, ha sok eső esik, ám a folyamatot túlzottan felgyorsítani nem szabad, mert az árthat a habarcsnak, a vakolatnak, a betonnak és az ácsszerkezet faanyagának.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.