Bőrallergia és ekcéma kezelése
Szereti kaparászni a bőrét, állandóan vakaródzik? Nos, lehet, hogy ez a későbbi allergia és asztma első jele. Gyakran derül ki ugyanis az, hogy a két állapot legkorábbi jele nem a tüsszögés, a köhögés vagy a nehézlégzés volt, hanem egy bőrkiütés, az úgynevezett atópiás dermatitisz, vagy atópiás ekcéma. Az állapot gyakorisága az elmúlt évtizedekben a sokszorosára nőtt, ez a csecsemők és a gyermekek körében a leggyakoribb bőrgyógyászati probléma.
Magyarországon a felmérések szerint a 19 év alatti lakosság kb. 17 százaléka érintett.
Gyakori tévhit ugyanis, hogy a bőrön jelentkező allergiás reakciót olyasvalaminek kell okoznia, ami érintkezik a bőrrel. Való igaz, hogy van az ekcémának olyan típusa is, az úgynevezett allergiás kontakt dermatitisz, amelyben a bőrrel közvetlenül érintkező allergén (például valamilyen növény vagy a krémekben használt bizonyos tartósítószerek) hatására alakul ki immunrendszeri reakció a bőrön. Az atópiás dermatitisz belső kiváltó okra, például valamilyen ételre adott, külsőleg megnyilvánuló reakció is lehet.
Ha jobban belegondol, érhető is. Elvégre senkinek sem kell tudnia, hogy önnek magas a vérnyomása, és hacsak nincs épp nagyon rosszul, nem is látni önön. (Itt jegyezzük meg, hogy nem véletlen a „csendes gyilkos” elnevezés…) A bőrproblémákat viszont mindenki látja. Sok ember emiatt kínosan érzi magát, szégyenlőssé és visszahúzódóvá válik. Olyan is akad, aki teljesen elbújik a világ elől. Az ekcémás gyerekek például sokszor nem hajlandók rövidnadrágot vagy pólót viselni. A helyzetet tovább rontja az állandó viszketés és vakarózás, ami vörös foltokat, duzzanatokat, kirepedezést, nedvedzést, kéregképződést és pikkelyesedést okozhat.
Bőrallergia kialakulása és megjelenése
A betegség hol felerősödik, hol visszahúzódik; olykor rosszabb (pl. a stressz miatt), olykor pedig teljesen eltűnik. Általában ötéves kor előtt megjelenik, és van, akinél teljesen megszűnhetnek a tünetek, mások viszont életük végéig szenvednek tőle. Nincs olyan módszer, amely egyetlen vizsgálattal ki tudná mutatni az atópiás dermatitiszt. Még az allergiavizsgálatok sem mindig döntőek, mivel az ekcémás személyek nem feltétlenül allergiásak.
- Az enyhe és a súlyos allergiás roham felismerése és kezelése
- A viszketés oka
- Allergiás reakciók és teendő vészhelyzet esetén
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A csecsemők ekcémáját ugyan súlyosbíthatja valamilyen ételallergia – ezt mindig azonosítani kell. A felnőtteknél már kevésbé egyértelműek az arra vonatkozó bizonyítékok, hogy bármiféle étrendi változtatás javíthatna az ekcémán, bár a betegek számára mindenképpen javasolt, hogy kerüljék azokat az ételeket, amelyekre allergiásak, emellett jót tehet nekik az állandóan jelen lévő háztartási allergénekkel, például a poratkákkal vagy az állati hámsejtekkel való érintkezés minimalizálása is.
Az atópiás dermatitisz kezelése
Az ekcémát hagyományosan kortikoszteroidos krémekkel és kenőcsökkel kezelik, amelyek az immunválasz megfékezése révén hatnak. A szteroidok használatának azonban különféle kellemetlen mellékhatásai vannak, egyebek közt a bőr elvékonyodása, az erek kitágulása, striák megjelenése és fertőzések fellépése.
Az utóbbi években szerencsére két újfajta, nem szteroid jellegű szer, két úgynevezett helyi immunmodulátor is megkapta a forgalmazási engedélyt: a takrolimuszt, illetve pimefaolimuszt tartalmazó krémek meggátolják az ekcémához vezető kémiai üzenetek létrehozását az immunrendszer sejtjeiben. Mindkét gyógyszer használatát kétéves kortól engedélyezték. Fő mellékhatásuk az, hogy fokozzák a bőr érzékenységét a napfénnyel és az egyéb forrásokból származó UV-fénnyel szemben, ezért nagyon fontos, hogy a szabadban elfedje azokat a testrészeit, amelyeken ezeket a készítményeket használja.
Ha a fent említett kezelések közül egyik sem használ, akkor szájon át szedett szteroidokra lehet szüksége, hogy elnyomják az immunrendszert, és meggátolják az ekcéma fellángolásait. E gyógyszereket azonban csak nagyon súlyos esetekben alkalmazzák, és akkor is csak rövid ideig. Orvosa más, az immunrendszerre ható gyógyszert, például ciklosporint is felírhat -szintén csak rövid időre. Ha nagyon erős viszketése van, és nem bírja vakarózás nélkül, antibiotikumok szedését is javasolhatja a bőrfertőzések megelőzésére, antihisztaminokat pedig azért adhat, hogy enyhítse a viszketést, és ezzel segítse az alvásban.
A fényterápia segíthet!
Az atópiás dermatitiszt fényterápiával, azaz UV-A és UV-B sugarakkal is kezelhetik, akár önmagukban, akár gyógyszerekkel kombinálva. Ez a kezelés azonban csak állandó orvosi ellenőrzés mellett végezhető, mivel megnövelheti a bőrrák későbbi kialakulásának a kockázatát. Ne kezelje magát szoláriumban!
Van némi bizonyíték arra vonatkozóan is, hogy az egyébként a depresszió kezelésére használt gyógynövény, a közönséges orbáncfű krém formájában alkalmazva segíthet az atópiás dermatitisz kezelésében.
Ilyenkor el kell távolítani a testékszereket, mivel a kialakult fémallergia többé nem szüntethető meg. Ráadásul a nikkel mindenhol jelen van, egyebek közt a pénzérmékben és a hétköznapi tárgyakban is. Az euró-érmék nikkeltartalma pl. olyan magas, hogy egyeseknél a puszta érintése is allergiás reakciót vált ki.
Még az arany vagy az ezüst sem feltétlenül jelent biztonságos megoldást, mivel ezek is gyakran tartalmaznak nikkelt Egy kutatás során 66 fülbevalót vizsgáltak meg, s közülük 25-ben magasabb volt a nikkelkoncentráció a biztonságos értéknél. A legbiztonságosabb testékszerek titánból vagy sebészeti minőségű rozsdamentes acélból készülnek – ezeket az anyagokat használják a testbe ültetett protéziseknél is.
Az alábbi óvintézkedések az alkalmazott kezeléstől függetlenül segíthetnek csökkenteni a fellobbanások gyakoriságát és súlyosságát:
7 tipp a bőrallergia ellen:
1. Bánjon kíméletesen a bőrével!
Különösen fontos, hogy kerülje az olyan irritáló anyagokat, amelyek ronthatnak az állapotán – például a durva szöveteket, a mosószerekhez, testápolóidhoz és szappanokhoz adott illatszereket és színezékeket, valamint a füsttel és a vegyszerekkel való érintkezést.
2. Öltözködjön lazán és rétegesen!
A bőrt a természetes rostok, például a pamut kímélik a legjobban – olyannyira, hogy mind ruhának, mind ágyneműnek a 100 százalékos pamut alapanyag a legalkalmasabb. Az új ruhákat mossa ki az első használat előtt, hogy megpuhuljanak, és vágja ki belőlük a címkéket, amelyek szintén irritálhatják a bőrét.
3. Kerülje a felhevülést!
A verejtékezés és a hirtelen hőmérséklet-változás is ronthat az atópiás dermatitiszen. Ha éppen előjött az ekcémája, ne menjen edzőterembe, vagy ha mégis elmegy, akkor legfeljebb némi könnyű nyújtást végezzen. A lakásában és lehetőleg a munkahelyén is legyen kellemesen hűvös.
4. Kerülje a hagyományos szappanokat!
Az illatosított szappanok is ronthatnak az állapotán. Ha gyulladt a bőre, szappan és víz helyett inkább valamilyen vizes bázisú krémmel próbálja megtisztítani.
5. A viszketés enyhítésére próbálja ki a hűtőfurdőt!
Kerülje a szoba-hőmérsékletűnél melegebb vizet, mivel a meleg kitágítja a bőr ereit, és csak még rosszabbá teszi a viszketést. Ne üldögéljen a kádban, mert ez kiszárírja a bőrét, inkább zuhanyozzon. Zuhany után óvatosan itassa szárazra a bőrét puha törülközővel, majd illatmentes testápolóval gondoskodjon a nedvességtartalom megőrzéséről. Ápolja és nyugtassa a bőrét bőrpuhító krémekkel.
6. Foglalja el a kezét!
Ha képtelen megállni, hogy vakarózzon, próbálja elfoglalni a kezét valamivel, tanuljon meg például kötni, vagy fejtsen keresztrejtvényt. A körmét mindig vágja rövidre, hogy ha mégis vakarózik, ne sértse fel a bőrét. Hacsak lehet, a körömmel vakarás helyett inkább csak a tenyerével dörgölje meg a viszkető helyet. A vakarózás legrosszabb hatásai egy pamutkesztyű használatával is elkerülhetők – ez a módszer különösen hatásos a csecsemők és kisgyerekek éjszakai vakaró-zása esetén.
7. Csökkentse a stresszt az életében!
De legalábbis mérsékelje a saját, stresszre adott reakcióit. A stressz önmagában nem okoz atópiás dermatitiszt, amint azt régebben hitték, de sokat ronthat a meglévő ekcémán.
8. Egyen joghurtot!
Ha ekcémás csecsemője van, próbáljon probiotikumokat adni neki joghurt vagy táplálékkiegészítők formájában. Egy finn vizsgálat szerint a Lactobacillus acidophilus nevű probiotikum (amely egészen fiatal korban is biztonságosan használható) alkalmazása esetén a felére csökkent a csecsemőkori ekcéma előfordulási gyakorisága a placebóval „kezelt” kontrollcsoporthoz képest.
A saját napi étrendjét is kiegészítheti egy pohár élőflórás joghurttal, feltéve persze, hogy nem allergiás a tejtermékekre. Noha nem végeztek még kutatásokat a hatékonyságának az igazolására, könnyen lehet, hogy az élőflórás joghurt a felnőtteknek is ugyanolyan jót tesz, mint a csecsemőknek.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.