Hogy állítsuk helyre a bélflóránkat?
A bélflórát mikroorganizmusok – baktériumok és gombák – tömege alkotja. Ezek a vastagbélben élnek, és normál körülmények között semmiféle káros hatásuk nincs. A mikrobák egy része születéskor jut be a kisbaba szervezetébe, mialatt a hüvelyen áthalad.
Mindent a bélflóráról
A bélflórát több száz különböző fajtájú mikroorganizmus alkotja. Az egyes fajták mennyiségi aránya minden embernél más. A vastagbélbe jutott, az ember számára emészthetetlen béltartalom maradékán élnek, és cserébe bizonyos ellenszolgáltatásokat nyújtanak:
- Vitaminokat (elsősorban K-vitamint) termelnek.
- Nem engedik a kórokozó baktériumokat elszaporodni, egyszerűen azáltal, hogy elfoglalják előlük a helyet.
- Valószínűleg az emésztést is segítik valamilyen formában, bár ez még nem teljesen bizonyított.
Ugyanakkor a bélbaktériumok méreganyagokat is termelnek, de ezekhez a szervezet kitűnően alkalmazkodott az evolúció során: a máj normál körülmények között gyorsan és hatékonyan semlegesíti őket, és csak akkor okoznak problémát a szervezetnek, ha a máj súlyosan károsodik (pl. májzsugorban).
Immunrendszerünk már jól ismeri ezeket a „társbérlőket”, és megtűri jelenlétüket, miközben gondoskodik arról, hogy a vastagbélből a szervezet más részeibe ne jussanak át. Sajnos olyan esetekben, amikor az immunrendszer hatástalanná válik – pl. az AIDS-nél -, e mikroorganizmusok elszaporodnak.
Mit tudhatunk?
A bélflóra kutatása aránylag új szakterület, így az orvosok többsége nem tud arról, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulását – bizonyos baktériumfajok mások rovására történő elszaporodását – kimutatták reumás ízületi gyulladásban, atópiás ekcémában, irritábilis bél-szindrómában, ill. Crohn-betegségben szenvedőknél. Egyelőre nem világos, milyen kapcsolat állhat fenn e betegségek és a bélflóra eltérései között – az összefüggés nem szükségszerűen ok-okozati. Nincs kialakult álláspont a kezeléssel kapcsolatban sem.
A „candidiasis”-nak nevezett, sokat vitatott állapot feltehetően a bélflóraegyensúly felborulásának egyik formája, amelynél az élesztőgombák kerülnek túlsúlyba. A betegség élesztő-túlszaporodás néven is ismert.
A bélflóra egyensúlyának felborulását többek között a következő tényezők idézhetik elő
- elhúzódó vagy gyakori antibiotikus terápia, de esetenként egyetlen nagyobb dózisú kezelés is, mint amilyenre pl. hasi műtétek előtt kerül sor; ezek a jelek szerint elpusztítják a hasznos bélbaktériumokat, s így más, kártékony fajok szaporodhatnak el;
- súlyos hasmenés, ami miatt csökken a hasznos bélbaktériumok száma – ez szerencsére általában csak átmeneti hatás, de esetenként tartósan is fennállhat, és étel-intoleranciához vezethet
A bélflóra zavaraihoz hozzájárulhatnak az alábbiak is:
- cukrokban és finomított szénhidrátokban gazdag étrend;
- fogamzásgátló tabletták – jó néhány szakember szerint összefüggés van ezek szedése és a fiatal nőket gyakran érintő candidiasis között.
A baktériumpótlók
A probiotikumoknak is nevezett baktériumpótlók élő, hasznos baktériumokat juttatnak a bélrendszerbe. Az előzetes klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a probiotikumok szedése hatásos kezelés lehet irritábilis bél-szindróma és atópiás ekcéma esetén. Élesztő-túlszaporodásnál is segíthetnek, amennyiben étrendi kezeléssel kombinálva alkalmazzák őket.
Az összes probiotikumra érvényes, hogy napi rendszerességgel kell szedni őket: úgy látszik, hogy az így bejuttatott baktériumok nem tudnak tartósan megtelepedni, ráadásul, ha a terápiát abbahagyjuk, jótékony hatásuk néhány napon belül elmúlik – vagyis szedésük elég költséges. A probiotikumok csak akkor érnek valamit, ha élő baktériumokat tartalmaznak, mégpedig kellő mennyiségben. Életben tartásuk kulcsa a lehűtés, mivel ha három napon túl szobahőmérsékleten vannak, számuk nagymértékben csökkenni kezd.
Az élesztő- és cukormentes diéta
Bár tudományosan még nem vizsgálták, a bélflóra zavaraival foglalkozó orvosok széles körben alkalmazzák, és gyakran meglepően jó eredményeket érnek el vele azoknál, akiknek korábban kinyomozhatatlan eredetű problémáik voltak. Azoknál a leghatékonyabb, akiknél a tüneteiket élesztő-túlszaporodásnak („candidiasisnak”) tulajdonítják, főleg akiknél végbél- táji viszketés és emésztési zavarok lépnek fel.
A diétát mindenképpen annak visszafogott 1. fázisával érdemes kezdeni. A szigorúbb további fázisok bevezetésére csak akkor van szükség, ha nincs megfelelő javulás. Ha a diéta 4. fázisa sem segít, akkor majdnem biztosak lehetünk benne, hogy problémáinkat nem élesztőgomba-túlszaporodás okozza.
1. fázis
Ha fogamzásgátló tablettát szedünk, kérdezzük meg orvosunkat, hogy a fogamzásgátlásnak milyen más formájára térhetnénk át. Jóllehet az élesztő-túlszaporodás és a tabletta közti összefüggés nem bizonyított, annak abbahagyása gyakran kedvező hatású. Étrendünkből iktassunk ki minden cukrot és édességet: a süteményeken és kekszeken kívül a mézet, melaszt, lekvárokat, chutneyt (indiai ételízesítő), üdítőitalokat, gyümölcsszörpöket is.
Az olyan lekvárokat is kerülni kell, amelyek „hozzáadott cukrot nem tartalmaznak”, de a természetes gyümölcscukor annál több bennük. Ne együnk földimogyorókrémet, konzerv csemegekukoricát és főtt babot, kivéve a cukormentes fajtákat. Tartózkodjunk minden olyan terménytől, amely megfőzve édessé válik (pl. főtt pasztinák, pirított hagyma). Természetes ízérzékelésünk a legjobb „mérőműszer” – ha az adott táplálék édes ízű, húzzuk ki a menüből. Csak mesterséges édesítőket használhatunk.
Mindennek hátterében az a feltételezés áll, hogy ha nem fogyasztunk cukrot, azzal az élesztőket megfosztjuk a tápanyag-utánpótlásuk nagy részétől. E diétát 4-6 héten át folytassuk! Ha állapotunk nem vagy csak részlegesen javul, térjünk át a 2. fázisra.
2. fázis
Az 1. fázis korlátozásainak fenntartása mellett étrendünkből hagyjuk el az összes gyümölcsöt is – kivéve a tiszta, édesítetlen citromlét. A citrom természetes leve, valamint a saláták és a csak kissé megfőzött zöldségek elég C-vitamint kell hogy biztosítsanak – de kiegészítőt is szedhetünk.
Iktassuk ki továbbá a fehérkenyeret és mindent, ami fehér lisztből készül. Kis adag teljes kiőrlésű (magos) kenyér, burgonya, valamint fényezetlen rizs (barnarizs) megengedett. Étrendünk alapját zöldségféléknek és fehérjében gazdag táplálékoknak (hús, hal, tojás) kell alkotniuk.
Bátran fogyaszthatunk zöldfűszereket, spenótot, valamint friss fokhagymát, ezek ugyanis gátolhatják az élesztő elszaporodását. Sajtot és egyéb érlelt, erjesztett élelmiszereket viszont ne együnk.
A 2. fázis legalább 4 héten át tartson vagy, ha javulást tapasztalunk, még tovább, majd fokozatosan vezessük be újra a gyümölcsöket és a többi kiiktatott táplálékot, de a túl édes élelmiszereket továbbra is mellőzzük.
3. fázis
Az 1. és 2. fázis összes korlátozásának fenntartása mellett iktassunk ki minden élesztőtartalmú élelmiszert is. Hogy ez miért jótékony hatású, az egyelőre rejtély. Ha e fázisra kedvezően reagálunk, az mindenképpen jó jel, és érdemes áttérni a 4. fázisra.
4. fázis
E fázis bevezetését az orvosnak jóvá kell hagynia, mert nem mindenki számára biztonságos.
Iktassunk ki minden keményítőtartalmú élelmiszert, így a kenyeret, az összes lisztet, a burgonyát, a rizst, a tésztát, a pasztinákot, a babot, a lencsét stb. Dióféléket kis mennyiségben fogyaszthatunk, de a kesudiótól tartózkodjunk. A diéta e végső fázisának bevezetésével az élesztőgombákat gyakorlatilag minden táplálékuktól megfosztjuk. Szigorúsága miatt a diéta néhány héten túl nem folytatható. Ha a 4. fázis hatására bármilyen javulás tapasztalható, konzultáljunk az orvossal a gombaellenes gyógyszerek szedéséről.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.