Jobb levegőt a munkahelyeken!
Ha zavarja az irodája állott levegője, lehetősége van bizonyos lépésekre annak érdekében, hogy tisztábbá tegye.
Mi a helyzet akkor, ha nem ön alakítja ki a munkakörnyezetét? Ekkor a következőket teheti:
1. Legyen proaktív!
Noha nem az ön dolga a politikák és protokollok kidolgozása, mindenképpen jogában áll azokat megismerni. Ha arra gyanakszik, hogy valamilyen munkahelyi tényező okozza allergiás vagy asztmás problémáit, tegyen fel udvarias kérdéseket. Elég valószínű, hogy a főnöke nem fogja tudni a válaszokat, ezért kérjen tőle engedélyt, hogy saját maga és munkatársai nevében beszélhessen az épület karbantartásáért felelős személlyel.
Derítse ki, mikor tisztították ki és javították utoljára a fűtő- és szellőzőrendszereket, kérdezze meg, hogy a rendszerek megfelelnek-e legalább a szellőzésre vonadcozó építési szabványoknak. Kérdezze meg, hogy minden rendszerben HEPA-szűrőket használnak-e. Amennyiben korábbi raktárakat alakítottak át irodákká, tudja meg, hogy a szellőzőrendszerben is elvégezték-e a megfelelő változtatásokat.
2. Készítsen listát!
Vízfoltos mennyezetburkolatot vett észre, vagy a szőnyegpadló egyik része állandóan nedves? Esetleg illékony anyagokat (például fénymásolók festékkazettáit, peszticideket és tisztítószereket) tárolnak egy rosszul szellőző helyen? Készítsen listát az efféle potenciális problémákról, és küldjön róluk udvarias hangvételű feljegyzést a karbantartásért felelős személynek.
3. Járja körbe az épületet!
A szellőzőrendszer kivezető nyílásait piszok vagy gyom zárja el? A bemeneti nyílások a parkoló közelében vannak? Ha igen, ezeket is vegye fel a karbantartási felügyelőnek küldött listájára.
4. Vizsgálja meg a bútorok elrendezését!
Nem takarnak el a bútorok vagy a dobozok szellőzőnyílásokat? Nincsenek hőt termelő készülékek a termosztátok közelében? Nincs túl sok íróasztal túl szűk helyen? Ha ilyen, a levegőminőséget károsan befolyásoló, ellenben könnyen orvosolható problémákat talált, értesítse róluk a karbantartási felügyelőt.
A munkaadók kötelesek folyamatosan felmérni a kockázatokat, tehát meg kell megvizsgálniuk a potenciális veszélyforrásokat, az ott talált esetleges kockázati tényezőket – beleértve a beteg épület szindróma esetleges okait is – pedig elfogadható szintre kell csökkenteniük.
A munkahelyi egészségre, biztonságra és jóllétre vonatkozó jogszabályok minimális szellőzési, hőmérsékleti, megvilágítási, tisztasági és helykövetelményeket határoznak meg. Ezek azonban nem minden esetben valósulnak meg.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.