• szénanátha

Melyek a szénanátha tünetei? Hogyan kezelhetjük?

Ecsetpázsit pollenjei a levegőben – szénanáthás tüneteket válthatnak ki.

„Lassanként rádöbbentem, hogy nem egyszerű megfázásról van szó, és hogy a tünetek sokkal súlyosab­bak a golfpályán vagy amikor szép időben csónakázom.” Dr. Smithnél orvostanhallgató korában, az 1930-as években jelentkezett a szénanátha. „Eleinte nem tudtam, mi bajom, ahogy egyetlen doktor sem, akit a következő két-három évben problémámmal felkerestem.”

A jelek szerint valamennyi klasszikus allergiás betegség előfordulási gyakorisága nő, de egyiké sem olyan robbanásszerű gyorsasággal, mint a széna­nátháé. Még kétszáz évvel ezelőtt is ismeretlen volt, és az orvostörténészek elemzései szerint ennek nem az az oka, hogy nem vettek volna róla tudomást, vagy megfázásként kezelték volna.

Az első esetet 1819-ben írták le, de még az 1930-as években is olyan ritka volt, hogy dr. Smith tünetei a brit orvosok és medikusok egész sorát ejtették zavarba. Ma már mindenki tudja, mi az a szénanátha, olyan sokan tüsszögnek, szipognak és könnyeznek a pollenszezonban. Hogy a betegségnek ezt a nagyarányú elterjedését mi okozta, az továbbra is rejtély – mindenesetre úgy tűnik, hogy az egyre nagyobb mértékű higiénia fontos szerepet játszik benne.

A szénanátha tünetei

• az orr, száj, torok és a szem viszketése;
• orrfolyás vagy orrdugulás;
• gyakori tüsszögés;
• kivörösödött, könnyező szem (nagyon ritkán előfordul, hogy a szénanátha csak a szemet érinti, légúti tünetek nélkül).
• általános ingerlékenység, rossz közérzet

(Kép fent) A szénanátha jellemző tünete a szemduz­zanat. Az allergiás tüneteket legtöbbször a le­vegőben lebegő pollenek és egyéb allergének okozzák.

Ritkábban az alábbiak is előfordulnak:

• torokszárazság, ha az érintett az orrdugulás miatt folya­matosan a száján át veszi a levegőt;
• a beteg nem érzi a szagokat az orrdugulás miatt;
• forróságérzet (noha a testhőmérséklet normális);
• szemhéj duzzadás és -gyulladás, mely nagyon ritkán szaruhártya fekélyt is előidézhet – ez utóbbi gyors orvosi be­avatkozás hiányában vakságot okozhat!
• visszatérő orrmelléküreg-gyulladás
• fülfájás, dugulásérzet a fülben, esetleg fülfolyás
• hallójárat-viszketés. Egyesek az alábbiakat is tapasztalják:
• bizonyos gyümölcsöktől, dióféléktől, zöldségektől beda­gad a szájuk;
• kiütés a bőrre került virágportól (bizonyos növények le­veleivel való közvetlen érintkezés, vagy a bőrre kerülő növényi nedvek – pl. fűnyírásnál vagy szegélynyírásnál).

Igen ritka egyéb tünetek:

• gyomorbántalmak, sőt bélgyulladás – feltehetően a nyál­lal vagy az élelmiszerrel lenyelt pollen hatására;
• hüvelygyulladás;
• migrén;
• vesegyulladás – előrehaladott esetben súlyos tüneteket okozhat, többek között test szerte vizesedést, az arc és a végtagok bedagadását;
• ízületi fájdalmak.

A két utolsó tünetet feltehetően az ellenanyagokhoz kötődő és a vérbe került allergének idézik elő.

Diagnózis

A szénanáthánál a leggyakoribb diagnosztikai eszköz a bőrpró­ba. Felismerésekor három kérdés merül fel:

• Valóban szénanátháról van szó?
• Mely pollen(ek) a felelős(ek)?
• A pollenen kívül más allergének is szerepet játszanak-e?

Mindazonáltal ne lepődjünk meg, ha az orvos egyik kér­dést sem teszi föl. Ha valakinek szénanáthaszerű tünetei van­nak a pollenszezonban (tehát amikor a legtöbb szénanáthás­nál jelentkeznek a tünetek), sok orvos részletes kivizsgálás nélkül arra a következtetésre jut, hogy az illetőnek szénanát­hája van, és itt pont kerül az ügyre.

Ha a szénanátha jól reagál a gyógyszeres kezelésre, illetve ha a polleneket sikeresen el tudja kerülni, akkor nincs szükség to­vábbi intézkedésekre.

Kivizsgálásra akkor van szükség, ha:

• A tünetek a pollenszezonban súlyosabbak, de azon kívül sem múlnak el teljesen – ami azt jelzi, hogy az allergiás betegség hátterében nemcsak virágporok állnak, hanem olyan allergének is, melyeknek a szervezet egész éven át ki van téve, pl. házipor-atka vagy penész.
• A tünetek akkor súlyosbodnak, amikor érzése szerint in­kább javulniuk kellene. Például, ha szénanáthában szen­ved, de zárt ablakok mellett nem jobban, hanem inkább rosszabbul van a lakásban, ez azt jelezheti, hogy egy idényszerűen a lakásban előforduló beltéri allergén a tet­tes – pl. a penészgomba spórái vagy csótány (az utóbbi a hideg telű tájakon gyakran idényjellegű.
• Tünetei már a pollenszezon előtt jelentkeznek, vagy jóval utána is megmaradnak, illetve ha a tünetek súlyossága nem mutat összefüggést a gyanús pollen légköri mennyiségével.
• Otthona közelében sokkal rosszabbul van, mint másutt. Lehet, hogy a kert valamelyik növénye, fája okozza a be­tegséget. Egy kaliforniai lakos mondta: „A legtöbbet a há­zunk előtti gyepen álló olajfától szenvedtem, olyannyira, hogy a végén ki kellett vágatnom.”
• Szabadságát úgy tervezi, hogy annak legfőbb célja a bajt okozó pollen elkerülése. A más vidékre költözés, olyan helyre, ahol más növények fordulnak elő, segíthet annak kiderítésében, hogy szénanáthája kialakulásáért mi lehet a felelős.

Ha a teljes kivizsgálás a cél, ügyeljen arra, hogy azt kellő gonddal végezzék. Például ne fogadja el az olyan bőrpróbát, l amelyet egyszerre többféle virágporra, pl. „fák és cserjék pollenkeverékére” vagy „gyomnövénypollenekre” végeznek, hanem mindig egy adott növényfaj pollenjére kérje a vizsgálatot.

Kezelés

Túl sokan hagyják, hogy a szénanátha tönkretegye a nyarukat – például azért, mert nem szívesen szednek gyógyszert, vagy mert úgy érzik, hogy a szenvedés nemesít. Ez a cikksorozat egyáltalán nem becsüli le a gyógyszerek veszélyeit de amikor szénanátháról van szó, nemigen van ok az aggodalomra. A szénanáthára szedett gyógyszerek veszélytelenek; nem szabad hagyni, hogy a tőlük való félelem miatt a szénanátha épp az év legszebb hónapjait keserítse meg.

A szénanátha legtöbb formájában nagyon jól beválik az antihisztaminokkal történő kezelés. Ha szedésük során álmosság lép fel, akkor is szedje tovább, mert ez a mellékhatás idővel többnyire enyhül, vagy írasson föl újabb típusú, álmosító mellékhatással nem rendelkező készítményt. Az aluszékonyság bosszantó lehet, ám ez csupán elhanyagolható mellékhatás, s nem annak a jele, hogy a készítmény bármilyen egyéb szempontból veszélyes lenne.

A kromoglikát-tartalmú szem-, ill. orrcseppek nem mindenkinél válnak be, de akinél igen, annak mindenképp érdemes őket használni, mert a legbiztonságosabb allergiaellenes gyógyszerek közé sorolhatók.

• Ajánlhatók még a szteroidos orrcseppek is.
• Szteroidtartalmuk kicsi, s mivel abból is nagyon kevés jut a véráramba, a súlyos mellékhatások kockázata elhanyagolható. Ha esetleg csípő, égő vagy száraz érzést okoznak, az a cseppekben
• lévő tartósítóanyagoktól lehet, nem magától a gyógyszertől
• A szteroidos szemcseppekkel csínján kell bánni. A recept nélkül kapható egyszerű orrcseppeket ne használja három napnál tovább, kivéve, ha az orvos így rendeli.
• Az immunterápia számos országban a szénanátha szokásos kezelési módja. Néhány szénanáthás betegre l jótékony hatással van a homeopátia vagy az akupunktúra is.

A szénanátha és az egész évben fennálló nátha megelőzése

Tavasszal és nyáron a következő módon előzhetők meg a tünetek:

• Kerüljük a nagyobb füves réteket, vagy a frissen nyírt pázsitot.
• Reggel és este a levegő pollen­száma nagyobb, maradjunk otthon, és zárjuk be az ablakokat is.
• Hordjunk napszemüveget a szem-irritáció megelőzésé

Annak, aki idült orrüreggyulladásban szenved, az alábbiak ajánlhatók:

• Amennyire lehetséges, kerüljük a pro­vokáló allergént. Ne tartsunk például macskát, ha tudjuk, hogy érzékenyek vagyunk a macskaszőrre.
• A lakásport csökkentsük a lehetsé­ges minimumra. Szőnyeg helyett inkább parketta, függöny helyett lamella legyen a lakásban.
• Az ágyak, matracok gyakori porszívó­zása eltávolítja a poratkák táplálékául szolgáló levált szaru- és hámsejteket.

Szénanátha (allergiás nyálkahártya-gyulladás) gyermekeknél

Elsősorban a légúti allergiában szenvedő gyerekek leggyakrabban előforduló tünete . Leghevesebben azokban a hónapokban okoz panaszt, amikor az allergiát kiváltó növény a pollenjeit szétszórja a levegőben. A krónikus orrnyálkahártya-gyulladást viszont olyan anyagok okozzák, amelyeknek folyamatosan ki van téve a gyermek: por, toll, penész, szőrök vagy bizonyos ételek.

A szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyul­ladás szinte soha nem jelentkezik 4-5 éves kor előtt; kezdődhet 6 éves kor körül, de legjellemzőbben a kamaszkorban figyelhető meg. Általában örökletes: amennyiben az egyik vagy mindkét szülő allergiás, nagy valószínűséggel a gyermekük is az lesz.

Okai

A levegőben lévő allergén anya­gok lélegzetvétel közben rátelepednek az orrnyálkahártyára, s ez allergiás válaszre­akciót indít el; antitestek és fehérvérsejtek (limfocita, bazofil, neutrofil, eozinofil és nagy falósejtek) termelődnek, s ezek gyulladást okoznak.

Tünetek

Az allergiás orrnyálkahártya-­gyulladásnak három jellegzetes tünete van: orrödéma és dugulás; ismétlődő tüsszögés könnyezéssel vagy a nélkül, vizes és bőséges orrváladékfolyás.

A hang nazálissá válik, az éjszakai alvást légzési nehézségek zavarják, a beteg horkol. A mandulák megnagyobbodhatnak és begyulladhatnak. Az allergiás gyerekek gyakran kapnak fülgyulladást, man­dulagyulladást és köhögési rohamot. Valószínűleg azért, mert szájon át lélegez­nek, és így elvész az orr természetes szűrő funkciója. Az életkorral együtt az allergiás orrnyálkahártya-gyulladás asztmává fejlődhet.

Diagnózis

A szezonális orrnyálkahártya-­gyulladás diagnosztizálásában nincs semmi nehézség, a tünetek és a családi kórtörténet megvizsgálásával könnyen megállapítható. A krónikus gyulladás megállapítása már nehezebb, mert meg kell különböztetni a visszatérő légúti megbetegedésekkor előforduló orrnyálkahártya-gyulladástól. Laboratóriumi vizsgálatok (az orrnyálka­hártyában lévő antitestek mennyiségét vizsgálják, valamint a vérben lévő eozinofil mennyiségét.) és bőrallergia-tesztek segít­hetnek a pontos diagnosztikában.

Terápia

A kezelés egyrészt abból áll, hogy a gyermeket megpróbáljuk távol tartani a számára allergizáló anyag(ok)tól, illetve az érzékenységét próbáljuk meg csökkenteni az immunreakció mérséklésével, amelyre speciális vakcinák vannak.Az akut időszakban javasolt az antihisztaminok szedése. Ezek mellékhatásaként álmatlanság jelentkezhet, és csak enyhítik a tüneteket, nem szüntetik meg teljesen. Az érszűkítők használata inhaláláson ke­resztül gyerekkorban nem javasolt, később pedig hozzászokhat a szervezet.

Homeopátia

Sokféle homeopátiás gyógyszer létezik, a tünetek enyhítésére az alábbiak szolgálnak: Ailium cepa 5CH a tüsszentéseket, az irritáló vizes orrfolyást enyhíti olyankor, ha a szem nem beteg. Az Euphrasia 5CH csökkenti a tüsszentést, a nem irritáló vizes orrfolyást, a sok könnyezéssel járó kötőhártya-gyulladást. A Kálium muhaticum 5CH mérsékli a nem irritáló orrfolyást és a középfül-gyulladás tüneteit. A Poumon histamine (homeopátiás antihisztamin) általában 9CH koncentrá­cióban használatos.

Nem tüneti kezelésre szolgáló homeopátiás szerek: Sulfur, Natrum muriaticum, Psorinum és más anyagok is 30CH koncentrációban. Adagolásuk módját az orvos írja elő (he­tente, 15 naponta vagy havonta). Ezenkívül az orvos előírásai szerint adhatunk 30CH koncentrációjú homeopátiás oldatot, amellyel a gyermek allergénjeit figyelembe véve csökkenthetjük a veszélyes immun­reakciókat.

Növényterápia

A Ribes nigrum (feke­te ribiszke), a Viburnum lantana (ostormén-fa) és a Corylus avellana (gyümölcstermő vérmogyoró) mindegyik MG 1DH adago­lásban az orvos által előírt módon adható.

Oligoterápia

Mangánoldatot adjunk minden második nap.

Szénanátha (allergiás nátha) természetes kezelése

Hidroterápia és naturopátia

Mossuk át az orrjáratokat meleg vízben feloldott konyhasóval, és szedjünk napi 1-2 g (antihisztamin hatású) bioflavonoidokkal dúsított C-vitamint és B-vitamin-komplexet.

Gyógynövény-terápia és homeopátia

Igyunk két rész bodzavirágból és egy-egy rész csikófark, szemvidítófű és kanadai aranygyökér forrázatából készített gyógyteát naponta kétszer. Meleg vízben elkevert fél vagy egy teáskanálnyi édesgyökér-tinktúra is segíthet, ugyancsak naponta kétszer, ha a szénanátha-szezon előtt egy hó­nappal elkezdjük a kúrát. A homeopátiás szerek közül C6 hígításban a fehér arzén, a tetűmag (féregűző sza­badilla, Sabadilla) és a vöröshagyma (Allium cepa) enyhíti a szem viszke­tését és a tüsszögést.

Akupresszúra

A szénanátha tüneteinek enyhítésére nyomjuk meg a hüvelyk- és mutatóujjunk közti bőrlebenyt. Ne alkalmazzuk ezt a módszert terhesség esetén!

Ha azt mondom virágok, meg tavasz, vagy azt, hogy augusztusi kirándulás és nyári szellő, akkor sokak szeme felcsillan, ám vannak olyanok, akik nagyot nyelve, enyhe kétségbeeséssel gondolnak a parlagfű pollenjére, a hetekig könnyező szemekre, kaparó torokra…

Az allergiás reakció nem más, mint a szervezett túlzott immunválasza egy egyébként ártalmatlan anyagra. Az immunrendszerhez tartozó szervek a a nyirokrendszer, a fehérvérsejtek, a speciális T-sejtek és a kémiai faktorok, a lép, a mandulák, a csecsemőmirigy, a vastagbél, a féregnyúlvány (vakbél). Normál esetben az immunrendszer megfelelő működése lenne a kulcsa szervezetünk védelmének a baktériumok, gombák, vírusok támadásaival és egyes méreganyagokkal szemben, ám allergia esetén veszélyes, idegen anyagént értelmez a szervezet valami. Amikor azonban egy ártalmatlan anyagot reagál túl az immunrendszer, akkor magát a szervezetet károsítják a fehérvérsejtek.

Az megbetegedések közé tartozik az allergiás asztma, az ekcéma és a szénanátha. Enyhe allergiás reakciónak számítanak a könnyezés, a szemviszketés, az orrfolyás, a tüsszögés, és a bőrkiütés. A súlyos allergiás reakciók között azonban légzési nehézség, a gége bedagadása, szívműködészavar és jelentős vérnyomásesés is szerepelhetnek, amelyek viszont már lehetnek az anafilaxiás sokk tünetei. Súlyos allergén lehet étel, darázscsípés, gyógyszerek – bármi, ami a szervezetbe, a vérkeringésbe bekerül.

Az allergiára való hajlam öröklődhet, és bizonyos esetekben összefüggésben állhat a szoptatás idejével is: akit tovább szoptattak csecsemőkorában, kevésbé lesz hajlamos egyes allergiás megbetegedésekre, mint a rövidebb ideig vagy egyáltalán nem szoptatottak.

Életmód/ Étrend szénanáthásan

Allergiát szinte bármely anyag okozhat, még a saját izzadságunk is, ám vannak bizonyos gyakori, ismert allergének, úgymint a por, bizonyos fémek, fűfélék, virágpor, kozmetikumok, állatszőr, atkák, lanolin, rovarcsípés, egyes vegyi anyagok, ételek adalékanyagai, de ott van akár a fenyőillat vagy a méz is. Igyekezzünk felismerni, és kiiktatni az étrendünkből az azonosított allergéneket!

Az egyik leggyakoribb ismert otthoni allergén a házipor, amelytől ideiglenesen viszonylag egyszerű megszabadulni gondos takarítással illetve a használt lakástextilek mennyiségének minimalizálásával, rendszeres tisztításával. Gondot okozhat továbbá a tollpárna is, amely gyakran felelős a csecsemőkorban kialakult allergiákért, ám ezt egyre ritkábban használjuk otthonainkban.

Kerüljük a stresszt!

Amikor az allergiás megbetegedések érzelmi hátteréről beszélünk, gyakran mondjuk, hogy az allergia valójában elfojtott harag, agresszió. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a nagy mennyiségű, fel nem dolgozott stressz, a gyűlölet és a harag ténylegesen megzavarják az immunrendszert, amely aztán hajlamosabbá válik az allergiára.

Az ételallergiákról

Ezekről egész könyvet lehetne írni. Ami bizonyos, a helytelen táplálkozás, a túlzott cukor és az alkoholfogyasztás, az elhízás és a nem-természetes táplálok szintén megzavarhatják a szervezet védekezőképességét.

Hogyan figyelhetek meg allergiás reakciót otthon, saját magamon?

Nyugalmi helyzetben néhány perc fekvést vagy üldögélést követően mérjük meg a pulzusunkat, majd együnk a „gyanúsnak” tartott élelmiszerből egy picit! Várjunk jó negyed órát, majd ismét mérjük meg a pulzust. Ha a pulzus a második mérésnél legalább 10-zel magasabb lett, akkor érdemes egy időre kiiktatni az adott ételt az étrendünkből, és egy hónap múlva megismételni a tesztet.

Gyógynövények

Minden allergia kezelésének első lépése a szervezet méregtelenítése kellene, hogy legyen. Ennek eszközei lehetnek a vastagbél tisztítása, a rostbevitel növelése, a böjtölés és a szauna is. Javasolt továbbá a legerősebb „vértisztító” növényekből és csalánból készült tea kúraszerű fogyasztása. A méregtelenítést végezhetjük akár megelőző jelleggel is, évente egyszer.

A csalántea, amely az egyik legalapvetőbb fitoterápiás kezelési mód  mindenféle allergia és bőrbetegség kezelésében, nem csak feloldja az anyagcsere folyamatok során keletkezett salakanyagokat, tisztítja az emésztőrendszert és erősíti a szervezet védekező képességét, hanem a benne található kvercetin nevű flavonoidnak köszönhetően gátolja a szervezetben a hisztamin képződését, amely az allergiás reakciókért felelős hormon. Gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint az allergiás tünetek csökkentésére használt gyógyszeripari anti-allergikum készítmények, az anti-hiszaminok.

Gyógyteák az allergia kezelésére

Gyömbér: gyulladás- és fájdalomcsillapító hatása segít az allergiás tünetek enyhítésében

Keverjünk össze 1-1 evőkanál pitypanggyökeret, csalánlevelet, bodzavirágot, kutyabengekérget és köményt, és igyunk meg 2dl forrázatot reggel és este, egy hónapon keresztül, 1-1 evőkanál teakeverékből elkészítve.

Bőrallergia esetén külsőleg lemosóként alkalmazható a langyos papsajttea.

Illóolajok

Orrdugulásra, légúttisztításra szokták ugyan ajánlani a borsmentát és az eukaliptuszt, ám ezekkel érdemes óvatosan bánni, hiszen vérbőséget okozhatnak, ami viszont vezethet az allergiás tünetek fokozódásához.

Gyulladáscsökkentő hatása miatt ajánlható még a kamilla, levendula, citrom és citromfű, a gyömbér, a mirha és a szegfűszeg.

Élettani sóoldat

Orrcsepp helyett használjunk inkább sóoldatot, amely a gyógyszertárakban is kapható! 1-2 cseppet az orrlyukakba csöppentve kimoshatók a nyálkahártyára tapadt, irritáló pollenek és egyéb allergének, amelytől a tünetek szinte azonnal enyhülhetnek. Hátrahajtott fejjel cseppentsünk és igyekezzünk az oldatot alaposan felszívogatni minden orr melléküregbe, majd fújjuk ki az otthonunkat!

Reflexológia

Talp és kézmasszázzsal allergia esetén bármely, az immunrendszer megfelelő működéséért felelős szerv stimulálható. Ide tartozik a vese, mellékvese, vastagbél, a lép, a vakbél, a mandulák és a nyirokrendszer – ez utóbbinak igen érzékenyek a zónái, ezért csak óvatosan masszírozzuk -, továbbá az ujjak és ujjtövek masszírozásával a légutak működése fokozható és az orrfolyás is csökkenthető.

Akupresszúra

Testen kezelendő pontok: Vab-4, Vab-11, Gy-36, L-10. Fül: Sen Men (Lélekkapu), nehézlégzés és allergiapont (Szél forrása).

Táplálékkiegészítők

Minden étrenkiegészítők között a legfontosabbként a szakirodalom a virágport emlegeti, ami természetesen virágpor allergiák esetén jelentős odafigyelést igényel. Kiszereléstől függően először mindig csak 1-2 szemcsével vagy 1/4 tablettával érdemes kezdeni a próbálkozást. Ha ez nem okoz panaszt, akkor 2-3 hét alatt emeljük az adagot napi 2 teáskanálnyira.

A szakirodalom alkalmasint „immunizálási” folyamatként emlegeti a szervezet felkészítését az allergiaszezonra, amelyet szénanátha esetén lehetőség szerint jóval a szezon előtt, már tél végén érdemes elkezdeni.

Hogy milyen típusú virágport használjunk, azzal kapcsolatban a vélemények megoszlanak. Van, aki szerint virágporból az a legjobb, amely a lakóhely 15-20km sugarú környezetéből származik, míg mások a virágpor minőségére, a méhek gyűjtőterületének tisztaságára esküsznek.

Az allergia és a stressz összefügg

Az allergia szintén egy stressz tényező, illetve maga a betegség is összefügg a stresszel, ezért elengedhetetlen a kezelése során, hogy odafigyeljünk a stresszre is. A stressz csökkentésére kelát-komplex kalcium és magnézium, valamint B-vitamin komplex szedését ajánlott, valamint az immunrendszer erősítésére C-vitamin (amely egyébként a csecsemőmirigy működésére is ösztönzően hat) bioflavonoidokkal, A-vitaminnal (vagy béta-karotinnal), E-vitaminnal és cinkkel kiegészítve.

Az allergia, mint immunzavar hátterében állhat továbbá vas- és szelénhiány is.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.