Allergia és asztma

Miért gyakoribb manapság az allergia?

„Ha jobban belegondolok, nincs olyan család az ismeretségi körünkben, ahol ne lenne legalább egyvalaki asztmás, sőt gyakran több gyermek is az” – mondja Dee Gill, melbourne-i egyetemi oktató, aki maga is asztmás.

Ausztrália az “allergiajárványtól” leginkább sújtott országok közé tartozik. “Az iskolai sportnapokon azt látni, hogy a tanárok végigmennek a felsora­kozott gyerekek mellett, s mindenkitől megkérdezik: »Bevetted az asztma-gyógyszeredet?« Ennyire a mindennapi életünk részévé vált a betegség.”

Az allergia terjedése

Az allergia terjedésére ma már a konzervatívabb felfogású orvosok is bátran használják a „járványos” szót. Minden klasszikus allergiás betegség terjedni látszik.

A miértre nem adható egyszerű válasz!

Egyvalami biztosnak látszik: ezek a kórképek a nyugati, civilizált társadalmak beteg­ségei. Afrika és Ázsia azon részein, ahol az emberek ma is ön­fenntartásra termelnek, és természet közelibb életet élnek, gya­korlatilag nyoma sincs az allergiás betegségeknek. Az ottani népeknek nincs is szavuk az asztmára vagy a szénanáthára, hi­szen ezek ismeretlenek számukra (egyelőre).

Tehetősebbek nem allergiásak?

Ám amint ezek az emberek tehetősebbé válnak, és változ­tatnak életmódjukon, megjelennek az allergiás betegségek, s az esetek száma évről évre nő. Ez olykor egybeesik a városba köl­tözéssel, ám akkor is előfordulhat, ha az emberek helyben ma­radnak – ez történt például Tajvanon, ahol az életmód nyugati­assá válásával és a jólét fokozódásával ugrásszerűen nőtt az allergiások száma.

Asztma esetén mindenki hajlamos a levegőszennyezést, különösen a járművek károsanyag kibocsátását okolni. Ám a kutatások ezt nem igazolták. Igaz, hogy a szennyezett levegő kiválthatja a rohamot olyanoknál, akik már eleve asztmásak, de önmagában nem okoz asztmát, s bár egy szennyezett levegőjű környezetben felnövő gyermek könnyebben kaphat asztmát, ez nem ad magyarázatot az asztma tömeges előfordulására.

A légszennyezés mint magyarázat tarthatatlanságát Új-Zéland példázza a legjobban: a világon itt a legmagasabb az asztmások aránya, mégpedig a szigetországnak azokon a városoktól távoli, tiszta levegőjű tájain, ahol nincsenek gyárak és messze több a birka, mint a gépjármű.

Kutatási eredmények! Más immunológiai eredetű betegségek is terjednek? Sok orvos úgy véli, hogy az eozinofil sejtek fel­szaporodásával járó betegségek is egyre gyakoribbak. A szakem­berek szerint a felnőttkorban fellépő coeliakia is elterjedtebb, mint régen.

Sokat foglalkoznak az erősen allergizáló házipor-atkával is, amely valóban fontos szerepet játszik. A fejlett ipari társadalmakban élő ember meleg, központi fűtéses, huzatmentes, vastag szőnyegekkel és bútorkárpitokkal kényelmessé tett otthonában ezek a kis lények korlátlanul szaporodhatnak, és sokan azok közül, akik egész évben allergiás rhinitisben szenvednek, asztmások vagy atópiás ekcémások, többnyire allergiásak is rájuk. Az újabb kutatások szerint a por-t atkák szerepe sokkal nagyobb, mint azt korábban bárki is gyanította volna: a poratka-allergén közvetlenül provokálja az immunsejteket, s ha egyszer a poratka-allergia megjelenik, mással szemben is nő az allergia valószínűsége.

Ám a poratkát kikiáltani az allergia és az asztma fő kiváltó okának éppolyan tévedés, mint a légszennyezésre fogni a dolgot. A poratkák elleni bizonyítékot történetesen Új-Mexikó magasabban fekvő területei szolgáltatják, ahol a poratkák nem tudnak megélni, annyira száraz a levegő, de az allergiás beteg­ségek – köztük az asztma – éppoly gyakori, mint bárhol másutt a nyugati világban.

Az immunrendszer satnyulása

Az elmúlt évtized kutatásainak köszönhetően kezdjük megér­teni, miért váltak a hatvanas évek eleje óta született fiatalabb generációk olyan ijesztő mértékben fogékonnyá az allergiás eredetű betegségekre. Az újabb adatok rámutatnak: alapvető­en meghatározó ebből a szempontból az, hogy a gyermek im­munrendszere miképpen fejlődik. Túlzott „kényeztetéssel” az immunrendszert is könnyen el lehet rontani – vagyis azzal, ha nem hagyjuk, hogy az élet természetes kihívásaival és akadá­lyaival szembekerüljön.

Kisgyermekként megettem egy marék földet. Anyám halál­ra rémült (húsz évvel később még mindig elborzadva emleget­te a történetet), ám a mai kutatások fényében erre igazán nem lett volna oka. Úgy tűnik ugyanis, hogy a talajban lévő bizo­nyos kórokozókkal – az ún. mycobaktériumokkal – való talál­kozás éppen az, amire a még éretlen immunrendszernek szük­sége van. Ezek a baktériumok egyáltalán nem okoznak sem betegséget, sem tüneteket, de nagy valószínűséggel hatással vannak az immunrendszerre, mégpedig úgy, hogy ellenállóvá teszik az allergiás reakciókkal szemben.

„Egyék csak a földet”!

A szabadban játszadozó gyerekek valószínűleg mindig ettek némi földet – ha nem is szándékosan, de úgy, hogy a talajszem­cséket véletlenül lenyalták a koszos ujjukról. Az amerikai mondás, hogy „halálodig egy véka földet megeszel” – aligha alaptalan. Valóban, úgy tűnik, hogy egyáltalán nem árt némi föl­det elfogyasztani, hogyha allergizáló világunkban baj nélkül akarunk élni. E hatás elősegítése érdekében a kutatók legújab­ban azon fáradoznak, hogy Afrikából származó talajbaktériu­mok felhasználásával vakcinát állítsanak elő.

Kutatási eredmények! Egy, a Bristoli Egyetemen végzett vizsgálat kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik naponta ötnél többször mosnak kezet és kétszer fürdenek, majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel kapnak asztmát, mint azok a társaik, akik legfeljebb háromszor mosnak kezet, és csak minden másnap fürdenek.

Ezeket a „ko­szosabb” gyerekeket valószínűleg az védi az asztmától, hogy je­lentéktelen kis fertőzések érik szervezetüket, melyeknek tüne­te alig van, vagy egyáltalán nincs.

Mi a helyzet a testvérekkel?

Más vizsgálatok alapján tudjuk, hogy kevésbé fogékonyak bizonyos allergiás megbetegedésekre azok a gyerekek, akiknek már van nagyobb testvére. Ez valószínűleg a fertőző betegsé­gek terjedésével magyarázható, ugyanis a sok gyerekkel való együttlét – pl. a bölcsődében – több fertőzés melegágya, ám éppen ezáltal védelmet is biztosít az allergia ellen.

Az NDK-ban annak idején a kisgyerekeket már egészen korán bölcsődébe adták; ottani kutatók megállapították, hogy ha kis családokból származó gyermekek 6-11 hónapos korukban kerültek bölcsődébe, lényegesen kevésbé váltak fogékonnyá az allergiára, mint azok a társaik, akiket később adtak be. Az allergia-rizikó, azoknál az egykéknél bizonyult a legmagasabbnak, akik csak kétéves koruk után kerültek közösségbe.

Coloradói (USA) kutatók a problémakört nemrégiben egészen más szemszögből vizsgálták meg: a háziporban lévő bakteriális endotoxinok mennyiségét határozták meg – ezek olyan, baktérium termelte anyagok, amelyek igen erőteljes hatást fejtenek ki az immunrendszerre. Azok a kisgyerekek, akik olyan háztartásban nőttek fel, ahol a háziporban sok volt az endotoxin, jóval ritkábban adtak pozitív bőrreakciót az olyan közönséges allergénekre, mint ami például a házimacska szőrében, a tejben vagy a poratkában van jelen.

Higiénia-hipotézis

A nagyon tisztán tartott háztartásokban felnőtt gyerekeknél, ott, ahol a porban: kevés volt az endotoxin, viszont gyakrabban volt pozitív a reakció. Ez az ún. higiénia-hipotézis a szénanátha különös történetére is magyarázattal szolgálhat. Dokumentált létezésének első száz évében a városi felsőbb osztályok betegsége volt, s csak fokozatosan terjedt el a szegényebb vidéki lakosság körében, ami jól egybevág a higiénikusabb életmód fokozatos térhódításával.

Ma a fejlett világ legnagyobb részében az asztma már nem válogat „osztálykülönbségek” szerint, viszont újabb vizsgálatok kimutatták, hogy a vidéken, háziállatok között felnőtt gyerekeknél kisebb az előfordulási arány, mint az ugyanazon a környéken, de háziállatok nélkül felnőtt gyerekek körében.

Egyéb allergiára hajlamosító tényezők gyerekeknél

  • Ha az anya a terhesség alatt vagy utána dohányzik – ez ugyanis növelheti az IgE-szintet;
  • RS-vírus-fertőzés csecsemőkorban, ami IgE-reakciót idéz­het elő;
  • Gázsütőkből származó nitrogén-dioxid, illetve különböző háztartási szerekben lévő formaldehid belégzése a ritkán szellőztetett lakás és a huzamos otthonlét súlyosbítja a problémát, hiszen a gyermek tartósabban van kitéve ezeknek az irritáló anyagoknak, valamint az olyan allergéneknek, mint pl. a poratka és a penész;
  • Antibiotikumok, különösen penicillin szedése az első két életévben;
  • Korai tápszeres táplálás és/vagy túl korai elválasztás. Mindezek az ismeretek segítik a szülőket, hogy gyermeküknél mérsékeljék az allergia kialakulásának kockázatát.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.