Valami van a levegőben – allergiát okozó anyagok
A levegőben szálló különféle allergének – így a virágpor, a por, a penészspórák, a levált állati hámsejtek vagy a növényi rostok – az allergiás nátha leggyakoribb okozói.
Kezdjük a virágporral, más néven pollennel
Miközben sokan a tél végének és a tavasz szépségének örvendezünk, allergiások ezrei húzódnak vissza otthonukba: otthagyják a focipályákat, lemondanak a szabadban tett sétákról, s komolyan elgondolkoznak azon, hogy beszereznek egy gázálarcot. Szenvedéseikért a tavasz szépségét adó dolgok egyike a felelős.
A bűnös nem más, mint a virágpor, vagyis azok a mikroszkopikus, gömbölyű vagy tojásdad szemcsék, amelyek nélkülözhetetlenek a virágos növények ivaros szaporodásához. Egyes növények önmagukat termékenyítik meg, mások a szél, a rovarok vagy éppen az emberek ruházatán „utazva” terjesztik el környezetükben a parányi szemcséket.
Általában nem a virágok okozzák az ön szenvedéseit (bár a nőszirom, a muskátli képes lehet szénanáthás tünetek előidézésére). Sokkal jellemzőbb, hogy azok a növények jelentenek problémát, amelyeknek nincsenek látványos virágai -a fák, a fűfélék és a gyomok. Ennek az az oka, hogy míg a többi növény viszonylag nagyobb és nehezebb pollenszemcséit rovarok juttatják el egyik virágból a másikba, e fajok apró és könnyű, kifejezetten a széllel való terjesztésre szánt virágporszemcséket termelnek, amelyek igen nagy távolságra eljuthatnak.
A parlagfű
Az egyik leggyakoribb allergiát okozó növény, a parlagfű pollenjeit a tudósok a tenger felett a partoktól 700 kilométerre is megtalálták, s még két kilométeres magasságban is előfordulnak. Ez az oka annak, hogy ha csak a közvetlen környezetéből irtja ld a növényeket, azzal nem sokra megy. Ráadásul ez a fajta virágpor óriási mennyiségben keletkezik: egyetlen parlagfűtőről naponta egymillió szemcse kerülhet a levegőbe.
A virágpor minden országban és minden földrészen – az Antarktiszon is – jelen van. A városok közepén álló felhőkarcolók tetején sincs előle menekvés.
A jelenség oka az, hogy a virágpor a meleg levegő szárnyán felfelé száll, majd este, ahogy lehűl az idő, ismét süllyedni kezd. Ha tehát önnek pollenallergiája van, és egy toronyház felső emeletén lakik, igyekezzen zárva tartani az ablakokat.
Fák pollenjei
Sok országban a szénanáthában szenvedők legnagyobb tavaszi problémáját a fák virágpora okozza. Noha az évszakok földrajzilag és évről évre is változnak valamelyest, az éger és a mogyoró akár már januárban virágozni kezdhet, amit márciusban a szil, a fuz és a kőris követ. E növények pollenje csak kevés szénanáthás embert érint, viszont más allergiásoknál is tüneteket válthat ki.
A nyírfa virágporára viszont minden negyedik szénanáthás reagál, a következő leggyakoribb „bűnös” pedig a tölgyfapollen. Allergén virágpora van ezenfelül a fenyőnek, a nyárfának, a bükknek, a szelídgesztenyének, a tiszafának, a borókának és a diófának is.
Három, egymást követő pollenszezont különítünk el: tavasszal a fák pollenjei szórnak (először a mogyoró és az éger, majd a nyír, kőris, nyár, bükk, szil, hárs és tölgy). Kora nyáron a pázsitfüvek, gabonák pollenjei okoznak tüneteket. Nyár végén, ősszel a gyomok (parlagfű, üröm) pollenjei vannak jelen a levegőben.
Könnyen lehet, hogy ön egyszerre többféle virágporra is allergiás.
Poratkák és csótányok
Ha nagyítóval megnézhetné, mi minden is él lakása a látszólag tiszta felületein, elborzadna. Parányi, nyolclábú poratkák milliárdjai nyüzsögnek mindenütt: ezek a teremtmények az ágyban, a szőnyegekben és a bútorkárpitban érzik otthon magukat.
A poratkák a sötét, meleg és párás környezetet kedvelik, például a kárpitozott bútorokat, a matracokat, a párnákat, a szőnyegeket, a függönyöket és a plüssállatokat. Feltehetően milliószám élnek az ön párnáiban is – és éppen ez lehet az oka annak, ha az ágyban vagy a heverőn fekve rosszabbodik az allergiája. Valójában azonban nem is a poratkák az allergének, hanem az ürülékük.
Ugyanez érvényes a csótányokra is
Amelyek szintén gyakran okoznak allergiás náthát, főként az USA-ban. Míg azonban a poratkák valóban mindenhol ott vannak, a csótányok inkább a zsúfolt nagyvárosokat kedvelik. Ürülékszemcséik szabad szemmel nem is láthatóak, mégis alaposan megzavarhatják az immunrendszert.
Állati hámsejtek
A kutya az ember legjobb barátja, tartja a mondás, de rengeteg családban élnek macskák, illetve egyéb lds állatok. Egyes statisztikák szerint rengeteg felnőtt és még több gyerek allergiás a háziállatokra. Ugyanakkor egyre több kutatási eredmény mutat arra, hogy ha a gyermekek egészen ldcsi koruktól kezdve kutyával vagy macskával élnek együtt, az még akkor is megelőzheti az allergia és az asztma kialakulását, ha azokra megvan a gyermekben a hajlam.
Nemrégiben német kutatók is hasonló eredményre jutottak. Mindazonáltal a háziállatok továbbra is az allergének leggyakoribb forrásai közé tartoznak, és egyes szakorvosok nem is hajlandók elkezdeni a kezelést addig, amíg a páciens bele nem egyezik, hogy a család lemond a macskájáról vagy a kutyájáról. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a háziállat érkezésétől számítva akár két év is eltelhet az allergia kialakulásáig.
Allergén fehérjéket tartalmaz az állatok vizelete is. Ha a fehérjetartalmú anyag megszárad, könnyen a levegőbe juthat.
A macska allergénje különösen sok helyen fordul elő.
Ennek elsődleges oka az állatok életmódja. Gyakran nyalogatják maglikat, sok időt töltenek a lakásban, ráadásul a dolgukat is az ott lévő macskaalomba végzik. Az ő allergénjük tovább lebeg a levegőben, mint a kutyáké, és gyorsabban is terjed. Ha valaki áthozza önhöz a hétvégére a macskáját, a cica érkezésétől számított 30 percen belül már tele lesz a levegő allergén fehérjékkel. Egyes kutatások szerint a nem ivartalanított hím macskák a nőstényeiméi több allergén fehérjét termelnek, ami újabb jó ok arra, hogy minél előbb ivartalaníttassa kedvencét.
Másik tanulmány készítői azt találták, hogy a sötét szőrű macskák súlyosabb tüneteket váltanak ki allergiás gazdáiknál, mint a világos szőrűek, bár a szakértők szerint ez nem sokat számít a gyakorlatban – bármilyen színű macska kiválthatja az allergiás reakciókat.
Nemcsak a kutyák és a macskák okozhatnak allergiát, hanem az olyan apró jószágok is, mint a tengerimalac, a hörcsög, az egerek vagy a madarak. Arra se számítson, hogy ha megszabadul az állattól, akkor varázsütésre kitisztul az orra, mivel a hámsejtek ezután még hónapokon át ott maradnak a bútorokon, az ágyneműn, a függönyökön és más felületeken.
Akkor is veszélyben lehet, ha soha nem volt háziállata, mivel az állati fehérjék a ragasztónál is jobban tapadnak. Könnyen érintkezésbe kerülhet állati fehérjékkel például egy állatbarát munkatársa ruhái révén, sőt akár az ebédlőben, a szomszéd asztalnál ülő emberen keresztül is.
Az allergia okozta gyötrelmek ellenére egyes gazdik inkább együtt élnek a tünetekkel, semmint hogy megváljanak kedvencüktől. Sokan az allergiájuk ellenére is tartanak macskát.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.