• egészségmegőrzés
• gyógymódok
• megfázás
• nátha

Óvatosan a megfázás elleni készítményekkel!

Korábban évtizedekig mindenki tartott ilyen orvosságokat otthon, de azután hirtelen megingott a beléjük vetett bizalom. Az utóbbi időben több, megfázás elleni orvossággal foglalkozott a sajtó olyan hangnemben, amelyet a gyógyszergyárak nem igazán vettek jó néven. A fogyasztók gondolkodóba estek, hogy azok a szerek, amelyeket régóta szedtek nátha és köhögés ellen, biztonságosak és hatékonyak-e.

Használnak a pszeudoefedrint nem tartalmazó, nátha elleni szerek?

NEM A pszeudoefedrin al­ternatívájaként kínált orvos­ságok nem nagyon hatnak.

Hosszú éveken át, ha valaki­nek eldugult az orra a náthá­tól, pszeudoefedrint tartalma­zó orrcsepp után nyúlt. Ám kiderült, hogy e hatékony szer­nek árnyoldala is van: egy til­tott szert, metamfetamint lehet készíteni belőle. Mivel a drog­kereskedők nagy mennyiség­ben vásároltak vagy loptak a patikákból pszeudoefedrint, egyes országokban korlátozták az árusítását. Az Egyesült Álla­mokban tilos az ilyen szereket nyílt polcra téve árulni. Egy­szerre csak kis mennyiségben lehet megvásárolni őket, és vásárláskor mindig igazolni kell a személyazonosságot.

Ezen intézkedések hatására a gyógyszergyárak megváltoz­tatták a szerek összetételét, és a pszeudoefedrint egy másik, a nyálkahártya duzzanatát csökkentő hatóanyaggal, fenil efrinnel helyettesítették. E sze­reket már meg lehet találni a patikák vény nélküli gyógysze reknek fenntartott polcain, de kérdés, hogy minek.

Orvosok és gyógyszerészek szerint betegek százai pana­szolják, hogy a náthaellenes gyógyszerek nem hat­nak, és kutatók be is bizonyították, hogy igazuk van, mert az engedélyezett adag (10 mg) fenilefrin nem elég ahhoz, hogy megszüntesse az orr­dugulást.

A pszeudoefedrin körüli vitának az volt a pozitív hozadéka, hogy a kutatók a szer alkalma­zásának módjával is foglalkoz­tak, és megállapították, hogy nem ajánlatos az orr dugulást megszüntető szereket szájon át szedni.

Ezek ugyanis összehú­zódásra késztetik az ereket, de nemcsak a gyulladt és duzzadt nyálkahártyákban, hanem testszerte, ami a vérnyomás emelkedéséhez vezet. Ezért ajánlják inkább a fenilefrin-vagy (a hosszabban ható) oximetazolintartalmú orr-cseppet vagy -spray-t, amelyek közvetlenül az orr nyálkahár­tyájára fejtik ki hatásukat. Ezeket azonban csak rövid ide­ig szabad alkalmazni, külön­ben súlyosbítják a problémát.

A több összetevő nagyobb hatékony­ságot eredményez?

NEM A megfázás elleni szerek gyakran többféle ható­anyagot tartalmaznak, ame­lyek mindegyike más-más tü­net kezelésére szolgál. Ám ha e tünetek nem mind állnak fenn, nincs rájuk szükség.

Ha valaki náthás lesz, vagy ki­tör rajta az influenza, könyör­telenül be kell vetnie mindent a kór legyőzésére. Ám még mielőtt olyan szer után nyúl, amely a meghűlés valamennyi elképzelhető tünetét kezeli, át kell gondolnia, hogy valóban jelentkeztek-e ezek a tünetek. Az orvosságok többnyire fáj­dalom- és lázcsillapítót tartal­maznak, például acetamino-fent, továbbá az orrfolyás ellen antihisztamint, egy olyan szert, amely csökkenti az orrdugu­lást, valamint köhögéscsillapí­tót és/vagy köptetőt. Ha este veszi be az ilyen orvosságot, bizonyára jobban fog aludni, ha más hatása nem is lesz, mert az antihisztamin vagy a hatóanyagok hosszú listájának olvasgatása elálmosítja.

Érdemes azonban ilyen kom­binációs szert bevenni, ha csak az orra dugul el?

„Ha nincs lá­za, mi szüksége van paracetamolra?”, kérdezi dr. Katherine Hillblom, az Amerikai Gyógy­szerészek Egyesületének szó­vivője. A sokféle tünetet egy­szerre kezelő készítményekre szerinte azért sincs szükség, mert káros mellékhatásuk is lehet. Ha valaki egyidejűleg többféle gyógyszert szed meg­fázáskor, előfordulhat, hogy ezek mindegyike tartalmaz acetaminofent vagy más ható­anyagot, s ha az adagok össze­adódnak, még túladagolás is bekövetkezhet.

Segítenek a köhögés elleni szirupok?

NEM Ha ilyeneket össze­vásárol, az kidobott pénz.

Amikor a fák lehullatják leve­leiket, és az idő csípőssé válik, sok otthon visszhangzik a kö­högéstől. Ilyenkor az emberek beszereznek mindenféle színes, gyakran kellemetlen ízű, köhö­gés elleni folyadékot. Az orvo­sok többsége szerint azonban ezek mit sem használnak.

A köhögés elleni szirupokkal szembeni első támadást az az 1997. évi közlemény intézte, amelyben amerikai gyermekgyógyászok arra figyelmeztet­ték a szülőket, hogy a kodeint és dextrometorfánt tartalmazó szereknek gyermekek esetében nincs bizonyított köhögéscsil­lapító hatásuk. 2001-ben pedig a British Medical Journal fo­lyóiratban olyan cikk jelent meg, amely kétségbe vonta, hogy a köhögéscsillapítók bár­mit is használnának akár a gyerekeknek, akár a felnőttek­nek. Ezt követően 2006-ban az Amerikai Tüdőgyógyászok Kollégiuma kinyilvánította, hogy nincs semmi értelme kö­högéscsillapító és köptető ha­tású hatóanyagokat tartalmazó szereket alkalmazni, mert sem­mi hatásuk nincs.

Akkor mégis mi használ?

Az említett kollégium tagjai szerint a megfázás okozta kö­högés ellen csak az antihisztaminok és a nyálkahártyák duzzadását megszüntető ható­anyagok kombinációját tartal­mazó szerek hatékonyak. Az antihisztaminok közül azonban csak a régebbi ható­anyagok, például a brómfeniramin használ, ezek viszont ál­mosságot okoznak. (Ha az áll a csomagoláson, hogy a gyógy­szernek nincs nyugtató hatása, akkor nem is ér sokat.) Inhalá­lás és bőséges folyadékfogyasz­tás fellazíthatja a légutakban a besűrűsödött nyákot, és így könnyebb azt felköhögni.

Használnak kisgyer­mekeknek a meg­hűlés elleni szerek?

NEM Bár a szülők adnak a kicsinyeknek is ilyen orvossá­gokat, nem bizonyított, hogy ezek hatásosak lennének, kockázatuk azonban lehet.

Az emberek meglepődtek, ami­kor 2007-ben egy szakértő­bizottság kijelentette, hogy hat éven aluli gyermekeknek nem adható meghűlés vagy köhögés elleni gyógyszer. Véleményüket arra alapozták, hogy igen cse­kély azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek az ilyen szerek hatékonyságát bizonyították volna. Valójában az orvossá­gok semmivel sem használtak többet, mint a placebók.

Ez nem újdonság, amióta viszont kiderült, hogy ezek a szerek veszélyesek lehetnek, a hatóságok is fölfigyeltek a kérdésre. Egy betegségek meg­előzésére szakosodott intézet felmérése szerint az Egyesült Államokban 2004-2005-ben 1500, kétévesnél fiatalabb gye­reket kellett sürgősségi ellátás­ban részesíteni olyan állapot vagy betegség miatt, amelyet köhögés és megfázás elleni gyógyszerek okoztak. Közülük hárman meghaltak. Az esetek egy részében véletlen túladago­lás történt, ami azért is gyako­ri, mert a szülők többféle olyan gyógyszert adnak a gye­rekeknek, amelyeknek azonos a hatóanyaga.

Lehet, hogy a szülők úgy gondolják, nem baj, ha az or­vosság nem gyógyítja meg a gyereket, de az legalább jól al­szik. Ez azoknak a szereknek köszönhető, amelyeknek antihisztamin hatása van: ettől a gyerek elalszik, s a család töb­bi tagja is nyugovóra térhet.

„A nyugtatókat azzal a céllal fejlesztik ki, hogy elnyomják a tudatot”

állítja dr. Michael Shannon, a Bostoni Gyermek­kórház sürgősségi osztályát vezető gyermekgyógyász-pro­fesszor, azon gyermekgyógyá­szok egyike, akik petíciót küld­tek az FDA-nak, kérve, hogy gondolják újra a gyermekek számára kifejlesztett, megfázás elleni gyógyszerek engedélyezé­sét. A gyerekek, mondja, külö­nösen érzékenyek a nyugtató hatású szerekre, így ezek lég­zésleállást is okozhatnak. Az erősen benyugtatózott gye­rek éjszaka hányhat, amire nem ébred fel, és megfulladhat a hányadéktól. Más orvosok azt figyelték meg, hogy a pszeudoefedrin kisgyerekek esetében súlyosbíthatja az olyan szívbetegséget, amelyet korábban nem fedeztek föl.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.