Az alvás-ébrenlét ritmus zavara – éjszakai fogcsikorgatás
Az alvás-ébrenlét ritmus zavara elsősorban három, a belső biológiai órával kapcsolatos okra vezethető vissza.
Ezek:
- A biológiai alvás-ébrenlét ritmus összezavarodása: azoknál, akik több műszakban dolgoznak, vagy különböző időzónák között utaznak, nagy eltérés alakulhat ki a biológiai órájuk által jelzett és a tényleges idő között.
- A biológiai óra késik: egyesek képtelenek éjfél előtt elaludni, és reggel nehezen kelnek föl. Ők az esti típusúak, más néven baglyok közé tartoznak.
- A biológiai óra siet: a reggeli típusúak, azaz a pacsirták ezzel szemben már este nyolc és kilenc között szívesen ágyba bújnak, és hajnali négykor fitten ébrednek.
Az alvás-ébrenlét ritmus eltolódásának tipikus esetét ügyelhetjük meg a következő példán. Az idősek otthonában általában öt órakor tálalják a vacsorát, és a lakók már hatkor ismét a szobájukban vannak, ahol megágyaznak nekik és előkészítik őket a lefekvésre. Nyolc és kilenc között sokan el is alszanak. Nem csoda, ha hét órával később, az éjszaka közepén (hajnali három-négy óra között) felébrednek, hiszen kialudtak magukat.
De mit kezeljenek magukkal hajnalok hajnalán?
Felkelni még nincs értelme, ezért ágyban maradnak, amíg nem hívják őket reggelizni. Ezt a problémát persze nem csak az idősotthonok lakói ismerik: sokan vannak, akik este korán lefekszenek, mert nem nagyon van már mit csinálniuk, így viszont nagyon korán fel is ébrednek hajnalban.
Mit tehetünk, ha alvás-ébrenlét ritmusunk eltolódott?
Akit nem zavar, hogy nem akkor fekszik és kel, amikor az emberek többsége, annak nincs semmi teendője. Akinek viszont igazodnia kell bizonyos körülményekhez, például reggel muszáj fittnek lennie, vagy este még szeretne társasági életet élni, jól teszi, ha az igényeinek megfelelő, állandó alvás-ébrenlét ritmust alakít ki.
Mit mond a pszichológus?
Ehelyett elégedetten zárja élményekkel teli napját, és örömmel készül a következőre. Aki így alakítja életét, annak esetében sokkal kisebb valószínűséggel alakulnak ki alvászavarok.
Az alvásmegvonás szintén jó módszer lehet arra, hogy visszaállítsuk ideális napi ritmusunkat.
- Miért szükséges leszedetni a fogkövet?
- Mi a teendő egy bölcsességfog eltávolítása után?
- 7 hétköznapi élelmiszer, ami jót tesz a fogaknak
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Éjszakai fogcsikorgatás – mi ez?
A férfiak gyakrabban horkolnak, a nők közül többen csikorgatják a fogukat. A fogcsikorgatás leginkább azoknak a 30 és 45 év közötti nőknek a körében fordul elő, akik valamilyen nehéz munkahelyi vagy magánéleti időszakon mennek keresztül. A fejlett ipari országokban éjszakánként nagyjából minden ötödik ember – a szó szoros értelmében – még egyszer átrágja magát a problémáin.
Az érintett gyakran nem is tud róla, mi történik álmában. Viszont kialvatlanul ébred, és csodálkozik, miért érez nyomást vagy fájdalmat az állkapcsában.
Hogy miért csikorgatjuk a fogunkat?
Régen azt gondolták, hogy az ok a rosszul illeszkedő tömésekben, koronákban és hidakban vagy az állkapcsok rendellenes állásában keresendő.
Mit tehetünk?
Fogászati rendelőkben méretre készítenek úgynevezett harapásemelő sínt, amelyet éjszakára a fogakra (többnyire az alsó fogsorra) kell helyezni. Ez a segédeszköz egyrészt védi a fogak épségét, másrészt megakadályozza a csikorgó hang keletkezését.
A legjobb azonban, ha sikerül megszüntetni a probléma kiváltó okát, a stresszt és a belső feszültséget.
A fogcsikorgatás kezelésében hatékony az úgynevezett funkciós terápia, amely a fogorvos által készített sín használatát kombinálja az állkapocs- és a rágóizmok masszázs-, relaxációs és nyújtógyakorlataival. A terápián részt vevők gyógytornászok segítségével tanulják meg, hogy otthon milyen speciális gyakorlatokat végezzenek.
Mit mond az orvos?
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.