Az idősek alvása
Sokan úgy éljük le az életünket, hogy reménykedünk abban, hogy megöregszünk. Alig várjuk, hogy eljöjjön az az idő, amikor megszabadulhatunk a rendszeres munka kötelezettségétől. Életünk mindennapjainak nagy része aszerint szerveződik, hogy egyszer majd, nem is olyan soká, elérjük a csodás célt, az anyagi függetlenséget – a törlesztőrészletek, főnökök és kisgyerekek jelentette bilincsektől sikerül megszabadulni.
Sajnos sokunk számára a cél már nem is tűnik olyan varázslatosnak, mint akkor, amikor fiatalabbak voltunk. Az időskor sajnos nem a végtelen lehetőségek ideje, sokkal inkább a korlátok növekedéséről, fizikai fájdalomról, elszigeteltségről, magányosságról és frusztráltságról beszélhetünk. Ez nem a függetlenség és az élvezetek időszaka, hanem az orvoshoz járásé, a napi veszteségeké, a barátok temetéséé.
Az alvás is öregszik
Láthattuk, hogy milyen drasztikus a különbség az újszülöttek és a kisgyerekek alvása között. A felnőttek alvása azonban eléggé állandó, egészen az öregedés korai szakaszáig. Az emberi test egyéb változásaival együtt – az őszülés vagy kopaszodás, a hajlékonyság vagy a látás romlása mellett – alvási képességünk természete is megváltozik.
A nőket és férfiakat is érinti
A változás mindkét nemet érinti (bár a nők idős korukban általában jobb alvók, mint a férfiak), és ez sok panasznak az okozója. A hatvanöt éven felülieknek majdnem 50%-a panaszkodik az alvásra, és 15%-uk szed rendszeresen altatót.
Alvási igény
Ahogy öregszünk, az alvás is sokban változik, általában véve rosszabbodik. Az alvás iránti igény nem csökken túlságosan – az átlag csak mintegy fél órával igényel kevesebbet, mint a harmincévesek -, de ez egyénenként nagyon változó, az is előfordul tehát, hogy valaki idős korában több alvásra tart igényt, mint azelőtt, fiatalabb korában.
Korai ébredés
Az idősek alvása általában úgy rövidebb, hogy korábban ébrednek. Úgy tűnik, az idősek kevésbé képesek a szükséges ideig fenntartani az alvási folyamatot. Az öregedés során csaknem 20%-kal csökken az agyban levő neuronok száma. Az idős emberek agyának CT (komputertomográfiás)-vizsgálata kimutatja ezt a tömegcsökkenést vagy sorvadást, és az elméletek szerint az agysejtek általános csökkenése hozzájárul ahhoz, hogy ne tudjanak az idősek jól aludni.
A mély alvási fázis mennyiségének csökkenése fokozatos, de elég jelentős. Végül, ha az ember elég sokáig él, teljesen megszűnik. Egy negyvenéves csak mintegy feleannyi időt tölt mély alvásban, mint egy húszéves, hetvenötön felül pedig, ha van még egyáltalán mély alvási fázis, az nagyon csekély. Hasonlóképpen csökken a REM alvás, bár a csökkenés korántsem olyan mérvű, mint a mély alvásé. Az alvás végül töredezettebbé, felszínesebbé, kevésbé pihentetővé válik, az ébredések száma pedig jelentősen megnő.
Éjszakai felébredések
Az éjszakai felébredés minden korosztályban előforduló jelenség, a korral azonban nő a számuk – néha akár 150 is lehet egy éjszaka a visszaalvás pedig egyre nehezebb. Az alvás tehát kevésbé hatékony. Éppen ezért kezd megjelenni a napközbeni szunyókálás, különösen abban az időszakban, amikor a cirkadián ritmus lejár, a késő délutáni órákban.
Jelentős változás, hogy az alvás felszínesebb, és könnyebben megzavarható, ahogy öregszünk. Egyre érzékenyebbek leszünk a zajra és más behatásra, ami egyre több ébredést okoz. Olyan hang, amire a 25 éves nem ébred fel, jelentősen megzavarja egy idős alvását.
Alvási gondok okai
Más okai is vannak, hogy az idősek gondjai az alvással megszaporodnak. Az idősödést sajnos gyakran kíséri pszichés, és fizikai betegség, ami az alvási nehézségeket növeli. Az idősek körében sokkal gyakoribb a depresszió, a szorongás, a cukorbetegség, a szívbetegségek és az ízületi gyulladás.
Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősek több gyógyszert igényelnek az alvás segítésére, habár az USA népességének csupán 13%-a hatvanöt év feletti, az altatók és nyugtatók 40%-át ők fogyasztják, ami aránytalanul nagy mennyiség. Ezek a gyógyszerek magukkal hozzák a függőség és a visszacsapás problémáját.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.