Miért alszunk?
Az alvás minden élőlény számára létfontosságú. E nélkül nem sokáig maradhatnánk életben. Aki huzamosabb ideig keveset alszik, hamarabb megbetegszik, gyorsabban öregszik és jelentősen csökken a teljesítőképessége.
Az alvás minden élőlény alapvető biológiai szükséglete. Alihoz, hogy testünk regenerálódhasson, testi-lelki működésünk egészséges maradhasson, alvásra van szükségünk. Ilyenkor szervezetünkben bizonyos életműködések kevésbé aktívak, és az energiatartalékok feltöltését célzó program zajlik.
Miközben tudatunk visszavonul a realitások világából, légzésünk és szívverésünk lelassul, testhőmérsékletünk csökken, izmaink elernyednek. Ugyanakkor fokozódik bizonyos hormonok termelése, amelyek serkentik a létfontosságú anyagcsere-folyamatokat, és hozzájárulnak az immunrendszer erősítéséhez.
A jó alvás az egészség záloga
Kétségtelen, hogy a rendszeres, kiadós alvás javítja a testi és szellemi teljesítőképességet, véd a betegségek ellen és a jó közérzet alapja.
A különböző alvásfázisoknak más és más a célja. A felszínes és a mélyalvás stádiumai elsősorban a testi teljesítőképesség regenerálására szolgálnak, míg a gyors szemmozgás (angol rövidítése: REM, a „Rapid Eye Movement” kifejezésből) fázisa a szellemi teljesítőképesség szempontjából fontosabb. Ebben a szakaszban az agy majdnem olyan aktív, mint amikor ébren vagyunk.
A REM-fázisoknak fontos szerep jut napi élményeink, benyomásaink, gondolataink feldolgozásában.
Az agy kiértékeli az éber állapotban szerzett információkat, és rendezi az emlékezetet. A fontos információk elraktározódnak a hosszú távú memóriánkban, míg a fölösleges dolgok törlődnek. Ezért is bír olyan nagy jelentőséggel a megfelelő időtartamú és minőségű alvás szellemi frissességünk szempontjából. Ha például valaki egy vizsga előtt kellőképpen kialussza magát, és közben több REM-fázison is átesik, másnap jobban emlékszik arra, amit megtanult. Az alvás és mentális egészségünk összefüggéseiről bővebben olvashatunk a 44. oldaltól kezdődően.
Az alváshiány károsítja szervezetünket
A túl kevés vagy nyugtalan alvás következménye fáradtság és kimerültség. A tartós alváshiány vagy a visszatérő alvászavarok pedig súlyos testi tüneteket okozhatnak. Azok, akik nem alszanak eleget vagy elég jól, kimutathatóan gyakrabban betegszenek meg és rövidebb a várható élettartamuk.
Aki tehát tartósan keveset alszik, annak számolnia kell az egészségét és a közérzetét érintő negatív következményekkel. Szerencsére, ha csak átmeneti alváshiányról van szó, nem fenyeget bennünket ilyesfajta veszély. Ilyenkor a problémát könnyen orvosolhatjuk: ha mondjuk az egyik éjszaka nem sikerül eleget aludnunk, másnap bepótolhatjuk a kiesett alvásidőt.
Ha egy-egy éjszaka a kelleténél…
- …2 órával kevesebbet alszunk, az inkább serkentőleg hat ránk: másnap fel vagyunk dobva, élénknek érezzük magunkat. Ennek ellenére hamar kifáradunk, koncentrációs képességünk csökken.
- …4 órával kevesebbet alszunk, éberségünk csökken, reakcióidőnk megnő. Gépjárművezetők esetében ez fokozott balesetveszélyt jelent.
- …6 órával kevesebbet alszunk, fizikai szükséghelyzet áll be. Idegeink és érzékszerveink túlérzékennyé válnak, és hajlamosak leszünk spontán elalvásra. Amint nyugalmas helyre kerülünk, elszenderedünk. Az alváshiány nem csak a középkorúaknak okoz gondot.
Alváshiány és immunrendszer
Szervezetünk védekező mechanizmusa egész nap nagy fordulatszámon működik, ele nappali és éjszakai feladatai megoszlanak. Amikor ébren vagyunk, immunrendszerünk elsősorban a külső hatásokkal van elfoglalva, véd például a betegségeket okozó mikroorganizmusokkal, azaz a különféle baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal szemben, megelőzi a fertőzések kialakulását. Mivel szervezetünket napközben rengeteg hatás éri, az immunrendszernek alig maradnak tartalékai a regenerálódásra, ezért ez a folyamat az éjszakai órákban zajlik.
Ezzel együtt az immunrendszer éjjel is igen hatékonyan működik.
Az alvás véd a megfázás ellen
Aki éjszakánként 7 óránál kevesebbet alszik, háromszor akkora valószínűséggel lesz náthás, mint az, aki legalább 8 órát alszik. Erre az eredményre jutottak a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem orvosai egy több mint négy évig tartó vizsgálat során. Az ellenálló képességet az alvás minősége is befolyásolja: azoknál, akik az ágyban töltött idő több mint 8 százalékában ébren vannak, ötszörös is lehet annak a kockázata, hogy megbetegszenek, mint azoknál, akik jól alszanak.
Mit mond az orvos?
A túl sok alvás se jó
A Yale Egyetem kutatói az Egyesült Államokban kimutatták, hogy a napi 6-8 órát alvókat veszélyezteti legkevésbé a cukorbetegség. A 6 óránál kevesebb alvás megkétszerezi, a 8 óránál több viszont megháromszorozza a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Az alvás és szellemi-lelki egészségünk
A kifejezett alváshiány nem csak testi következményekkel jár, lelki állapotunkat, szellemi frissességünket is megviseli. Aki huzamosabb időn keresztül túlhajtja, túlterheli magát, kimerül, ami súlyos esetben depresszióhoz is vezethet.
Az alváshiány következtében csökken a szellemi teljesítőképességünk. Koncentrációs és tanulási képességünk akár egyetlen álmatlan éjszaka után is gyengébb lehet. Agyunknak ugyanis szüksége van az alvásra, hogy feldolgozhassa a nap folyamán bennünket ért benyomásokat. A kialvatlanság a hangulatunkat is rontja: könnyen ingerültté válunk, összeveszhetünk másokkal, haragot gerjeszthetünk magunkban, ami miatt persze megint rosszul alszunk.
Alváshiány és öregedés
Egy-egy nyugalmas éjszaka után elég egy pillantást vetnünk a tükörbe, hogy kiderüljön, milyen hatással van a pihenés a testünkre. Bőrünk friss, kisimult és rugalmas. Nemhiába mondják, hogy az alvás megszépít. Ez pdig a pihentető alvásnak csak a rövid távú hatása.
Ez valószínűleg a növekedési hormonnak köszönhető. Minél több mélyalvási stádiumon megyünk keresztül az éjszaka első felében, annál magasabb ennek a hormonnak a szintje a szervezetünkben. Hatására a nap folyamán elhalt milliónyi hám- és egyéb sejt helyett újak képződnek, amit leglátványosabban a bőr frissessége jelez.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.