A víz szerepe az anyagcserében
Folyadék nélkül nincs élet. Minden anyagcsere-folyamat vizes közegben zajlik, az élő szervezetek elpusztulnak víz híján. Az ember csak három-négy napig élhet nélküle, míg a szilárd táplálék hiányát akár 30 napig vagy még tovább is képes elviselni.
A víz sokféle szerepet tölt be a szervezetben. Az emberi sejtek alapvető építőköve, melyek víz nélkül nem képesek megfelelően működni. A vér több mint 50 százalékban ebből a folyadékból áll, ennek segítségével szállítja a tápanyagokat a szervek között, és gondoskodik a felesleges anyagok, például a mérgező vegyületek kiürítéséről. A testhőmérséklet szabályozásában szintén szerepe van az izzadás révén. Bátran kijelenthetjük tehát, hogy a megfelelő mennyiségű víz bevitele létfontosságú.
Mennyi vízre van szüksége az embernek?
A szervezet naponta 2,5-3 liter folyadékot veszít, elsősorban a vesén (nagyjából 1,5 liter), a beleken (mintegy 0,9 liter), a tüdőn (szintén 0,9 liter) és a verejtékmirigyeken (a fizikai tevékenységtől és a külső hőmérséklettől függő mennyiségben) keresztül. Ezt a veszteséget pótolni kell, naponta tehát legalább 2-2,5 liter folyadékot kell magunkhoz venni ahhoz, hogy a folyadékegyensúly ne boruljon fel. Ez csupán a minimum: bizonyos esetekben még ennél is többre van szükség.
- Legalább napi fél literrel többet kell inni, ha az ember belázasodik, és a testhőmérséklet 37-ről 38 Celsius-fokra emelkedik.
- Forró nyári napokon a verejtékezéssel 4 liter folyadékot is veszíthetünk, amit feltétlenül pótolni kell.
- Erős hasmenés vagy hányás következtében sok folyadék távozik a szervezetből, ami szintén pótlást igényel.
- Sportolás közben az izzadással veszítünk sok vizet. A hosszútávfutók többliternyi vizet „párologtatnak el”. Ez esetben is létfontosságú a veszteség pótlása.
A folyadékkal együtt ásványi anyagok és sók is „veszendőbe mennek”, például nátrium és kálium. Ezeket szintén pótolni kell. A súlyos szív- és vesebetegségek esetén az orvosnak kell eldöntenie, mennyi folyadékra van naponta szükség.
Mi történik a vízzel?
A víz előbb a gyomorba, majd a vékonybélbe kerül. Egy kevés folyadékot a száj nyálkahártyája is felvesz, különösen, ha kiszáradt a száj. Ezért van az, hogy már egy jégkocka elszopogatása is enyhíti szomjúságunkat.
- 7 hétköznapi élelmiszer, ami jót tesz a fogaknak
- A csapvíz vagy a palackozott víz a jobb?
- Víz – mennyit igyunk?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A vékonybélből a víz a bélfalon át a vérbe jut. A vese szabályozza, menynyi folyadék választódjon ki, és mennyi maradjon a szervezetben. Hiány esetén a hipotalamusz fokozott mennyiségben termel vizeletképzést csökkentő (ún. antidiuretikus) hormont, ami azt jelzi a vesének, hogy több vizet tartson vissza, így a szervezetben több folyadék marad. Ugyanakkor fellép a szomjúságérzet, és az ember inni kezd. Szomjúságot akkor érzünk, ha a test több folyadékot veszít, mint a tömegének fél százaléka. Amennyiben túl sok a folyadék a szervezetben, kevesebb antidiuretikus hormon képződik, a szomjúságérzet gátlás alá kerül, a vese pedig többet választ ki.
Folyadékhiány
A szervezet csupán rövid ideig képes ellensúlyozni a folyadékhiányt azzal, hogy kevesebb vizeletet választ ki. Ha azonban valaki tartósan kevés vizet iszik, a sejtek elvesztik működőképességüket. Elsőként az agy károsodik, amely majdnem kétharmad részt vízből áll, és ezért különösen érzékenyen reagál: az agysejtek kiszáradnak. Fokozott ingerlékenység lép fel, romlik a koncentrálóképesség, gyengeség és – ha tovább nő a folyadékhiány mértéke – tudatzavar jelentkezhet. A kötőszövet sem „ússza meg szárazon”.
Ezt ellenőrizhetjük is: csippentsük össze a bőrt a kézfejen, és ha elengedés után csak lassan tér vissza eredeti állapotába, bizony kevés a folyadék szervezetünkben. A kiszáradt ajak és nyálkahártyák szintén árulkodók. Ez az oka annak, hogy vizsgálat során az orvos azt kéri, öltsük ki a nyelvünket: így méri fel, hogy rendben van-e a folyadékháztartás.
A vér is sűrűbbé válik, hiszen csökken az erekben a vér mennyisége. Emiatt esik a vérnyomás, a beteg szédülni kezel, elsötétül előtte a világ, akár el is ájulhat. A szív tempósabban ver, hogy a csökkent vérmennyiség ellenére elegendő oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Érezhetővé válik az erős és gyors szívdobogás. A besűrűsödött vér rögképződést és trombózist okozhat.
Sokan túl keveset isznak
Ez lehet nyelési nehézség miatt, amit többek között a száj vagy a torok nyálkahártyájának gyulladása idézhet elő. Legtöbbször azonban máshol kell az okot keresni: azt hisszük, nem vagyunk szomjasak. Ez többnyire igaz is, mert a szervezet csak akkor figyelmeztet, amikor már kialakult a hiányállapot. Még ilyenkor is gyakran elsiklunk a jelzés felett, mert éppen nem érünk rá, vagy, mert attól tartunk, hogy túl gyakran kell majd vécére menni.
A folyadékfelvétel legjobb módja
Félreértés ne essék, nem kell naponta 2 vagy 2,5 liter folyadékot meginni, hiszen egy sor élelmiszer, például a joghurt, a fejes saláta, a gyümölcsök bőségesen tartalmaznak vizet. A levesekről se feledkezzünk meg, különösen, ha szívesen fogyasztjuk őket. Ennyit tehát a „mennyit” kérdéséről. Ám amint ezt megválaszoltuk, azonnal felmerül a „mit” kérdése.
Folyadékszükséglet a matematika nyelvén
A folyadékszükségletet legjobb vízzel kielégíteni
Nem kell okvetlenül ásványvizet innunk, egészségügyi szempontból Európában a csapvíz teljesen biztonságos. Az ásványvíznek viszont megvan az az előnye, hogy – miként a neve is mutatja – fontos ásványi anyagokat tartalmaz. A folytonos vízivás unalmassá válhat, és bizonyos körülmények között oda vezethet, hogy az ember inkább nem is iszik. Jó választás az almaléfröccs (egyharmad almalé, kétharmad víz) vagy a gyümölcs-, illetve gyógytea.
Mi számít folyadéknak?
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.