Hogyan kezeljük a köszvényt?
Heveny köszvényes roham esetén az elsődleges feladat a fajdalom csillapítása és a gyulladás csökkentése. A fájdalomcsillapítóként gyakran használt acetil-szalicilsav nem ajánlott, mert megemelheti a vérben a húgysav szintjét. Ez a szer ugyanis ugyanazon az úton ürül ki a veséből, mint a húgysav, és ezért blokkolja ez utóbbi távozását. A vérben felhalmozódó húgysav aztán újabb rohamot vált ki. Ezért fájdalomcsillapításra inkább ibuprofén-vagy diclofenactartalmú gyógyszert kell alkalmazni.
Az akut köszvényes roham kezelése két-három napot vesz igénybe, ám utána hosszú távú megelőző intézkedéseket kell tenni. Ha a vérben tartósan magas a húgysavszint, újabb rohamokra lehet számítani. Ezek következtében az ízületi porc egyre inkább károsodik. Legrosszabb esetben az ízület akár merevvé is válhat, és állandó fájdalmat okozhat. Ezért a problémát nem szabad elhanyagolni.
A heveny köszvényes roham kezelése
- Hűtsük az érintett ízületet jégtömlővel. Soha ne tegyünk jeget közvetlenül a bőrre! Csomagoljuk be törülközőbe, nehogy fagyási sérülést okozzon. A sportbaleseteknél alkalmazott jégpárna is jó szolgálatot tehet. Kíméljük az érintett ízületet – ezt feltehetőleg a fájdalom miatt amúgy is megtesszük -, és polcoljuk fel a lábat.
- A fájdalmat és a gyulladást általában úgynevezett nem szteroid gyulladásgátlókkal (NSAID-kkel) kezelik. Ilyen a diclofenac és az ibuproíén.
- A kortizonkészítmények (kortizolszármazékok) is alkalmasak a gyulladás csökkentésére és a fájdalom csillapítására. Ha a beteg cukorbajban is szenved (ami gyakori eset), ezeket csak injekció formájában szabad alkalmazni. Az injekciót közvetlenül az érintett ízületbe kell beadni, akkor kevesebb a mellékhatás.
- Megemlítendő még egy régi, igen hatékony gyógyszer, a kolchicin. Ez a hatóanyag az őszi kikericsben található, és már az ókori görögök is alkalmazták köszvény ellen – Hippokratész is leírja a használatát. Súlyos rohamok esetén jóval hatékonyabb, mint a nem szteroid gyulladásgátlók – különösen, ha az első tizenkét órán belül beadják. Mivel azonban mellékhatásai lehetnek (elsősorban hasmenés), csak súlyos rohamok esetén folyamodnak hozzá.
Mi a teendő a roham elmúltával?
Ha vége a rohamnak, a legfontosabb feladat a húgysav-koncentráció csökkentése és normális szinten tartása. Ebben a betegnek is aktív szerepet kell vállalnia: étrendváltoztatásra van szükség.
Kerüljük a purinban gazdag élelmiszereket és az alkoholt!
A purin egy része főzés során eltávozik, így csökken az adott élelmiszer purintartalma. A főzővizet ne használjuk fel! A Német Táplálkozástudományi Társaság ajánlása szerint a napi purinbevitelnek nem szabad meghaladnia azt a mennyiséget, amennyiből 500 milligramm húgysav keletkezik. Ha azonban hivatalosak vagyunk egy ínyenceknek rendezett vacsorára, bátran bűnözhetünk, ha ügyelünk arra, hogy a húgysav egész hétre jutó mennyisége ne haladja meg a 3000 milligrammot.
Ételek purin tartalma:
Élelmiszer | Purintartalom mg/100 g | Képződő húgysav mg/100 g | Képződő húgysav adagonként |
---|---|---|---|
Tej, joghurt, túró | 0 | 0 | 0 |
Kemény sajtok | 4 | 10 | 5 |
Uborka | 3 | 6 | 12 |
Gyümölcs (alma, banán, bogyósok) | 7,5-10 | 15-25 | 22,5-32,5 |
Burgonya | 6.3 | 15 | 30 |
Káposzta | 19-25 | 40-60 | 40-60 |
Spárga | 10.5 | 25 | 75 |
Zöldbab | 20 | 42 | 84 |
Borsó | 63 | 150 | 300 |
Hal | 60-70 | 150 | 225 |
Sovány hűs (marha, borjú, sertés) | 60-70 | 150 | 225 |
Csirkemell | 75 | 180 | 270 |
Olajos szardínia | 200 | 480 | 432 |
Borjú-, sertésmáj | 150 | 300 | 450 |
Sör (fajtától függően) | 6-42 | 15-100 | 75-500 |
Ha a vér húgysavszintje mindezek ellenére nem csökken a határérték alá…
Orvosságot kell szedni! A húgysavképződést gátló szerek, elsősorban az allopurinol, a purinanyagcsere egyik enzimjét gátolják, amelynek köszönhetően kevesebb húgysav keletkezik. Helyette xantin képződik, a purinanyagcsere egy másik végterméke, amely problémamentesen ürül ki a szervezetből.
Újabb csoportot alkotnak a húgysavkiválasztást fokozó készítmények, többek között a benzobromaron vagy a probenecid. A két csoport szereit gyakran együttesen alkalmazzák, hogy megakadályozzák a túlzott húgysavképződést, és egyúttal elősegítsék a kiválasztást is. A kombinált készítmény szedése a tapasztalatok szerint nem okoz problémát. Más a helyzet, ha külön-külön szedjük őket: ekkor fokozottan oda kell figyelni mindkét orvosság helyes adagolására. A döntés előtt mindenképpen beszéljük meg a kérdést orvosunkkal, és közösen döntsünk a megfelelő kezelésről.
Műtéti beavatkozás
Az ismétlődő köszvényes rohamok végérvényesen elpusztíthatják az ízületi porcot, vagyis a csontvégek védelem nélkül maradnak. A sebészi beavatkozás csak korlátozottan hatékony, mivel az okot nem szünteti meg, és a fokozott húgysavképzőclés következtében a rohamok továbbra is jelentkeznek. A porcsérülést „kulcslyukműtétekkel” kezelik, melyek során valamelyest elsimítják a porc felszínét. Az ízület károsodásának mértékétől függően végső esetben ízületi protézis beültetésére is sor kerülhet, elsősorban a térdben.
Beültetett húgysavszint-szabályozó
A zürichi műszaki főiskola kutatói megtalálták a módját, hogyan lehet a vér húgysav-koncentrációját szabályozni. Különböző géneket kapcsoltak hálózatba, miközben egy szenzor állandóan mérte a vérben a húgysav-koncentrációt. Ha ez elért egy küszöbértéket, a szenzor jelzést továbbított egy áramkörhöz, amely beindította az urát-oxidáz nevű enzim termelését, és gondoskodott az enzim eljuttatásáról a véráramba. Hatására a húgysav oxidálódott, ártalmatlan anyaggá alakult át.
Egy-egy beültetésre kerülő zselatinkapszulában kétmillió, sejtekbe pakolt hálózat kap helyet. A kapszula pórusai biztosítják a sejtek oxigén-és tápanyagellátását, valamint a szenzorok működését. Az implantátum bármikor eltávolítható. A találmány szabadalmaztatás alatt áll, már tervezik az ipari gyártását is.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.