• fogak
• fogzás

A fogak és felépítésük, fogzás

Az emberi fogazat – mint minden emlősállaté – tejfogakból és maradó fogak­ból áll. A kiesésre ítélt tejfogak általában a 4-5. hónap táján jelennek meg, és 2 és fél éves korra bújik ki valamennyi. A maradó fogak egész életre szólnak, általában hatéves kor körül kezdik kitúrni a tejfogakat. A folyamat 14-18 éves korban (esetleg később) fejeződik be. A fogak funkciója a harapás és az ételek megrágása, ami megkönnyíti az emésztést.

Tejfogakból tíz van az alsó, és tíz a felső állkapcson. Mindkét fogsor két középső metszőfogból, két oldalsó met­szőfogból, két szemfogból, két első és két hátsó őrlőfogból áll. Esetenként előfordulhat, hogy genetikai okok miatt a gyereknek hiányzik egy foga (általában szem- vagy metszőfog), de az is előfordulhat, hogy egy vagy több fognak nem sikerül áttörnie az ínyt.

A tejfogak és a maradó fogak felépítése hasonló, három részből állnak:

• korona, azaz a fog látható része, ami a szájüregben van;
• fognyak, a fognak az ínyben lévő, rejtett része;
• gyökér, ami benne van a csontban (fölső vagy alsó állkapocsban).

Kívülről befelé haladva a fog részei:

• fogzománc: fehéres színű, kalcium­tartalmú anyag, nagyon kemény, a fog felületét fedi;
• dentin: kalciumtartalmú kötőszö­vet, amely a fogtestet alkotja;
• fogbél: a fog belseje, hajszálerekben és idegvégződésekben gazdag;
• cement: vékony összekötő réteg, ami a gyökeret a csontban megszi­lárdítja.

A fogzománc általában tejfehér színű. A családi örökség, valamint az anya és a gyermek életvitele azonban befo­lyásolhatja a fog színét, melyen kisebb foltok vagy elszíneződések jelenhetnek meg.

Időnként előfordulhatnak fehér foltok (ezek apró, belső elváltozásokra utalnak, többnyire a túlzott fluorbevitel vagy a zománcképződésben előforduló genetikai eltérések okozzák); vagy sár­gásbarnás foltok, amiket bizonyos gyógyszerek okoznak (különösen antibioti­kumok, mint a tetraciklin vagy a doxiciklin, amit az anya a várandósság vagy a szoptatás alatt szedett).

A fogzás

A tejfogak a magzati élet során kezdenek el fejlődni a várandósság 12. hetétől kezdődően, míg a maradó fogak a 18-20. héttől. Minden gyereknél más-más időpontban és másképpen zajlik a fogzás, de ami közös: először a tejfogak törnek elő, és amikor ezek kiesnek, akkor jönnek ki a maradó fogak. A fogváltás általában alanyoknál korábban következik be.

Az első fogacskák jellemzően hat hónapos kor körül jönnek ki, és hároméves korra majdnem minden gyereknek megvan a teljes tejfogsora. Az itt fent látható táblázat – csakúgy, mint a rajz – pusztán körül­belül jelzi azt az időt, amikor átlagosan előtörnek a különböző típusú fogak. Ez nem jelent semmilyen szabályt.

A tejfogak előbújása

A tejfogak előbújása az íny megduzzadásával és bő nyáltermeléssel kezdődik. Az íny megvastagodik, vörös lesz, begyullad, ami többnyire fájdalommal jár. Enyhíthetünk rajta, ha kimondottan erre a célra készült tárgyakat a mélyhűtőben lehűtünk, majd a gyermeknek adjuk, hogy rágásával csökkentse a kellemetlen érzést a hideg érzéstelenítő hatásának köszönhetően. Minthogy a nyelési reflex ebben a korban még nem teljesen koordinált, a nagy mennyiségű nyáltermelés – ami csökkenti a viszketést és a fájdalmat a szájban – gyakran a száj és az áll irritációját okozza.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.