Fájdalom enyhítése

Fogbeékelődés kialakulása és kezelése

Tünetek

  • Ínyduzzanat és gyulladás a beékelődött fog felett
  • Láz, duzzadt nyaki nyirokcsomók, rágási és nyelést nehézség.
  • Enyhe vagy mérsékelt állkapocsfájdalom.

Veszélyeztetett csoportok

A fogbeékelődés oka, hogy a fogak nem tudnak áttörni az ínyen, mert nem férnek el egymás mellett az állcsontban vagy az állkapocsban. Leginkább a hátsó nagyőrlőknél fordul ez elő. Ezeket bölcsességfogaknak is nevezik, mivel rendes körülmények között a felnőttkor kezdetén bújnak ki. Ha a bölcsességfogak nem törtek át húszéves korig, akkor valószínűleg beékelődtek. Kevésbé gyakori, hogy a szemfogak ékelődnek be. Ez 9-12 éves kor között a fogváltáskor fordul elő.

Kialakulása

A fogak az íny alatti fogcsírából származnak, ezekből fokozatosan törnek a felszínre. Ha nem tudnak az ínyen áttörni, beékelődés következik be. Egyesek szerint az elmúlt ezer év étrendjének fokozatos változása is szerepet játszik abban, hogy mind gyakoribb ez a jelenség. A mai embernek már nem kell rágós húsdarabokat letépnie a fogával, sem pedig kemény gabonaszemeket szétrágnia. Így a száj és az állkapocs eleve kisebbre nő, s van, akinek gyakorlatilag nem férnek el benne a fogai. Mivel utoljára az őrlőfogak nőnek ki, legtöbbször ezek ékelődnek be.

Kevésbé gyakori, hogy a felső állkapocs metszőfogai szorulnak ki a felső állkapocsból. Előfordul, hogy csak részben vagy ferde szögben tudnak előbújni, torlódás következik be. A torlódott fogakat gyakrabban érinti a fogszuvasodás, az ínybetegség. A ki nem bújt fog fölött az íny gyakran begyullad. A fájdalom egy hét vagy tíz nap múlva általában enyhül, de az érintett fog felett ciszta keletkezhet. Ez eleinte nem okoz tüneteket, viszont károsíthatja az alatta lévő csontokat. A cisztákat sokszor fogorvosi röntgennel mutatják ki.

Mit tegyünk?

Konzultáljunk fogorvossal, ha a gyermek fogai torlódtak, vagy késik a végleges fogak áttörése. Fordítsunk külön figyelmet a hátsó fogak fogkefével való tisztítására és a fogtisztító selyem használatára, hogy megakadályozzuk a fogromlást.

Az ínygyulladás gyakori, sós vizes öblítéssel rendszerint enyhíthető. Adjunk egy pohár meleg vízhez olyan hőmérsékletű legyen, mint a kávé vagy a tea, amit inni szoktunk) egy evőkanál sót, tartsuk a szánkban az érintett oldalon, amíg a víz kihűl, majd köpjük ki. Ismételjük ezt mindaddig, amíg a pohár ki nem ürül. Naponta háromszor-négyszer végezzük el a kezelést. Keressünk fel mielőbb fogorvosunkat. Ha bakteriális fertőzés gyanúja merül fel, antibiotikumot írnak fel.

Kezelés

Az át nem tört bölcsességfogat eltávolítják. Az eljárást helyi érzéstelenítés, ritkán rövid ideig tartó altatás mellett végzik. A kihúzott fog helyére gyógyszerrel átitatott gézdarabokat helyeznek, amit másnap eltávolítanak. Az érintett terület néhány napon át dagadt és fájdalmas lesz. Ha a vénymentes fájdalomcsillapító nem hat, erősebb gyógyszert ad az orvos. A sós vízzel történő áztatás és öblítés hozzájárulhat a gyógyuláshoz, és enyhítheti a fájdalmat. Antibiotikumot is felírhatnak a fertőzés megelőzésére.

A metszőfogak esetében a fogorvos a fog megtartására törekszik. Előfordulhat, hogy kihúzza a tejfogakat, hogy helyet csináljon a maradandó fogak számára. Kisiskoláskorban kivehető fogszabályzóval tágítja a fogívet. Amikor a metszőfogak oldalirányban vagy egy másik fog fölé nőnek, fogszabályozásra lesz szükség. Erre akkor kerül sor, amikor már minden tejfog kiesett.

Megelőzés

A fogak tágításán kívül nincs egyéb lehetőség a fogbeékelődés megakadályozására. A ciszta és a csontvesztés viszont megakadályozható a beékelődött őrlőfogak eltávolításával.

Figyelem! Az át nem tört bölcsességfogakat legjobb, ha eltávolíttatjuk. Elhanyagolt esetben fertőzést, csontvesztést és a szomszédos fogak károsodását okozhatja.

A fogfájás csillapítása

A baba első fogának megjelenése csak egyike annak a számos jelentőségteljes eseménynek, amely az első életévben bekövetkezik. Az első fog általában akkor bújik ki, amikor a baba három-négy hónapos, jöttét sok gyermeknél fokozott nyáladzás és nyugtalanság jelzi. A baba ilyenkor „rágja” a kezét, az ujjunkat, a takaró sarkát, a játékát vagy bármit, amit a szájába tehet. Sok más tünet van, amelyet a szülők a fogzásnak tulajdonítanak – láz, orrfolyás, gyomorpanasz, hasmenés, pelenkakiütés és bőrpirosság, étvágytalanság stb. -, pedig ezek inkább felső légúti fertőzés vagy egyéb, a fogzástól teljesen független rendellenesség tünetei.

A baba ínyének enyhe masszírozása enyhítheti a fogáttörést kísérő kellemetlenséget. Az is, ha hagyjuk, hogy a baba valami keményet „rágjon”, pl. gyűrű alakú rágókát (ne tegyük be fagyasztóba, mert a nagy hideg károsíthatja az ínyszövetet!) vagy akár egy tiszta mosdókesztyű sarkát. Vigyázzunk azonban, hogy ne adjunk semmi olyat a csecsemőnek, amit félrenyelhet! Ha a baba nagyon nyűgös, kérjünk gyerekorvosunktól nyugtató hatású kúpot. Ha a gyermek belázasodik, vagy más tünet lép fel, ne tulajdonítsuk a fogzásnak, hívjunk inkább gyerekorvost. A fogzás okozhat enyhe hőemelkedést, a magas láz azonban fertőzésre utalhat.

Alternatív terápiák

  • Gyógynövénygyógyászat: A zöld tea segít a foghúzás utáni vérzés csillapításában, csökkenti a fertőzés veszélyét, és sietteti a gyógyulást. Áztassunk be egy zöld teás filtert egy pillanatra meleg vízbe (lehet sós is), és helyezzük a kihúzott fog helyére. Óvatosan harapjunk rá, és tartsuk a kihúzott fog helyén 30 percig. Ismételjük meg naponta háromszor-négyszer. A frissen levágott aloe vera levélből kipréselt gél hasonló hatású. Tegyük a gélt géztamponra, és tartsuk a seb helyén harminc percig. Ne aggódjunk, ha lenyelünk némi gélt: kis mennyiségben az aloe ártalmatlan, nagy mennyiségben viszont hasmenést okozhat. A zsályából vagy zöld teából készült szájöblítő is elősegíti a gyógyulást, és enyhíti a fájdalmat.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.